Próbapert nyert az Átlátszó hétfőn a Fővárosi Törvényszéken. Azt szerettük volna megtudni, hogy a bíróság egyetért-e velünk abban, hogy közérdekű adat, és ezért nyilvánosnak kell lennie, hogy a Magyar Államkincstár kinek, miért és mennyit fizet.

Még júniusban fordultunk a Magyar Államkincstárhoz, hogy megtudjuk, az Uniós Kifizetések című költségvetési fejezet egyik címéhez tartozó előirányzatok terhére 2013 áprilisában kinek és mennyi pénzt fizettek ki.

Az adatkérést megtagadta a MÁK. Egyrészt – szokás szerint – arra hivatkoztak, hogy ők nem adatkezelők; azt legalább nem vitatták, hogy amit kérünk, közérdekű adat. Az Uniós kifizetések teljesítéséhez nyitott számlákat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által működtetett EMIR névre hallgató információs rendszerben tartják nyilván. A Kincstár azt állította, hogy az ezekben tárolt adatokhoz nem fér hozzá, noha a kifizetéseket ő maga teljesíti.

A bíró szerint a MÁK-nak a kifizetésekkel kapcsolatosan a jogszabály értelmében önálló feladatai vannak, azaz olyanok, amelyek ellátása során függetlenül működik az NFÜ-től. Ennek kimondása azért fontos, mert a bíró szerint is lehet olyan helyzet, amelyben az NFÜ befolyása jelentős a MÁK-ra. Mindez azonban nem befolyásolja a MÁK adatkezelői minőségét.

A bíró – az átlátszó érvelését is elfogadva – számos olyan jogszabályi rendelkezést sorolt fel, amely azt bizonyítja, hogy a MÁK-nak kifejezetten önálló, az NFÜ befolyásától mentes feladata volt a kért adatokkal, tehát azokra mindenképpen van rálátása. A bíróság azt is hozzátette, hogy a jogosultaknak számolniuk kell azzal, hogy – mivel közpénzt juttatnak nekik – a megnevezésük, az összeg nagysága és a kifizetés jogcíme nyilvánosságra kerülhet.

Ha nem fellebbez, a MÁK-nak az ítélet jogerőre emelkedésétől számítva 15 napja van az adatok kiadására. A per jelentőségét ugyanakkor nem is ez adja, hanem az, hogy immár papírunk van arról, hogy a kincstári kifizetések valóban közérdekű adatok, és azokat széles körben nyilvánosságra lehet és kell hozni. Ennek szellemében folytatjuk.