Az ózdi önkormányzat június 27-i ülésén úgy döntött, hogy a város 123 közkútjából mindössze 34 működhet tovább változatlanul, a többit elzárják (28 db), illetve a kapacitását szűkítik, hogy „a kútból kinyerhető víz 2,5 és 5 liter/perc közé essen.”(61 db). Az érintett nyomós kutak többsége – nem meglepő módon - romák által lakott telepeken található, ahol ezek jelentik az egyetlen vízvételi lehetőséget.
Ezért is emlegethetett rasszizmust az eset kapcsán a külföldi sajtó. Az általános felháborodás dacára Fürjes Pál polgármester kitartott a korlátozás mellett, hol az így megspórolható 13 millió forintot emlegetve, hol arra hivatkozva, hogy a város a „rend irányába halad”. Azt nem tudjuk, volt-e bármiféle politikai motiváció a fideszes polgármester lépése mögött, de az tény, hogy a kormány és a pártközpont napokig nem szólt le Fürjes Pálnak, hogy állítsa vissza az eredeti állapotot. Erre csak a botrány kirobbanása utáni ötödik napon került sor – ekkor viszont már mértékadó európai orgánumok is az ózdi vízellátási drámáról cikkeztek.
Tény, hogy a városvezetés a vonatkozó szabályokat figyelembe véve, precíznek tűnő szakmai előkészítés után döntött a vízkorlátozásról. Tény ugyanakkor az is, hogy az önkormányzat határozata szövegszerűen hivatkozik a sikeres tiszavasvári példára, ahol már májusban leszerelték a közkutak felét. (Tiszavasvári az egyetlen magyar város, amelyiknek jobbikos polgármestere van – az ottani vízkorlátozó határozat előterjesztője pedig maga Fülöp Erik polgármester volt.) Tény továbbá az is, hogy a térségben a Jobbik folyamatosan napirenden tartja a „cigánykérdést” – legutóbb épp Ózdon revolverezték a polgármestert az ide tervezett roma világsátor-projekttel: májusban több százan tüntettek emiatt Fürjes ellen, majd a Jobbik aláírásgyűjtést kezdett.
A nyilvánvalóan cigányellenes érzelmekre építő népszavazási kezdeményezés sikeressége nem lehetett meglepetés a polgármester számára sem: Miskolcon ugyanebben az ügyben a helyi Jobbik napok alatt 25 ezer aláírást gyűjtött. Mindenesetre a városban most újra működik az összes közkút – Tiszavasváriban, Putnokon és még több tucat településen pedig különösebb hírverés nélkül megcsinálták azt, ami most Ózdon nem sikerült. Fürjes Pál polgármester pedig most már nemcsak arra panaszkodik, hogy míg a tisztességes emberek mindenért fizetnek, „(…) egy szűk réteg szabadon pazarolhat, és követelődzhet.”, hanem arra is, hogy a központ magára hagyta, és politikai hullát csináltak belőle.
Tovább árnyalja a képet, hogy időközben kiderült, a város három éve 1,5 milliárd forintot nyert a Svájci Alapból a vízhálózat korszerűsítésére: ha valami közbe nem jön, jövőre, de legkésőbb 2015-re lesz vezetékes víz azokon a telepeken is, ahol most még kútról hordják a vizet. Ezek szerint mindössze egy, legfeljebb két évre szólt volna a korlátozás. Vagyis a város legfeljebb kétszer 13 milliót tudott volna spórolni az egész kútügyön. Ennek, az évi ötmilliárdból gazdálkodó város esetében - gazdasági értelemben legalábbis – nyilván nem lett volna semmi jelentősége. Az atlatszo.hu az ózdi utca emberét faggatta a botrányos kútügyről.
Ózdiak a kútügyről from atlatszo.hu on Vimeo.
Becker András - Nagy Dezső
Ha tetszett ez az írás, csatlakozz az atlatszo.hu facebook-csoportjához!
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
CC Licensz: Nevezd meg! - Így add tovább! CC BY-SA 2.5
Az utolsó 100 komment: