Szavazz ránk a Goldenblogon

HTML doboz

Kövess minket!

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr

elofizetok.png

Atlatszo.hu a facebookon

Hirdetés

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Atlatszo.hu

Nincs megjeleníthető elem

Vastagbőr

Nincs megjeleníthető elem

Legfrissebb kommentek

Ténytár

  • loader.gif
  • loader.gif

Google hirdetés

Hétszer annyit költünk Microsoftra, mint szabad szoftverre

Ha azzal jönne haza a gyerek, hogy idén nem kilencből bukott, hanem csak hatból, lehet hogy megdicséred, de biztosan nem lesz őszinte a mosolyod. Tegnap a szabad szoftver konferencián a kormányzat előadóját hallgatva valami ilyesmit éreztem. Előre kell bocsájtani, hogy valóban jelentős előrelépések történtek, és hogy nem a jelenlegi kormányt szeretném ezzel a bejegyzéssel szidni. Hanem az összes eddigit.

penguinwindows.jpg

Az egyik jelentős előrelépés az volt, hogy a kormány magától már csak hétszer annyit (700 milliót) ad a Microsoftnak, mint amennyit szabad szoftverre - tehát magyar vállalkozások helyzetbe hozására (100 milliót). Igaz, hogy ehhez jön még a szabad szoftver kompetencia központnak adott 200 millió: ezt az EU célirányosan erre adta, tehát a kormány nem tudott mást csinálni, mint hogy tényleg erre költse. Összehasonlításként: A margitszigeti szökőkútfelújításba 400 millióval szállt be az állam. A jó hír, hogy a kompetencia központban legalább tényleg vannak olyanok, akik tudnak valamit a szabad szoftverekről.

A másik jelentős előrelépés az, hogy rendelet kötelezi az állami szerveket nyílt forrású irodai alkalmazások használatára. Nagyon jó. Lenne, ha komolyan vennék. De mint megtudhattuk, ez alól az állami szervek rendszeresen kibújnak, sőt maga az előadó is rendszeresen zárt forrású terméket használ. A hivatkozási alap az, hogy a többiek - a rendeletet megsértve - változáskövetett word dokumentumokat küldözgetnek, amit a libreoffice rosszul kezel. Jelentem legalább öt éven keresztül a munkám egyik fő eleme volt változáskövetéses dokumentumok olvasása, majd azokra változáskövetéssel való reagálás (emellett a dokumentumokon kiértékelő scriptet futtattam, tehát nem csak a kinézet számított, hanem a korrekt stílusozás is). Mindezt (akkor még) OpenOficce alatt. Kb háromhavonta egyszer kellett elővennem Symphonyt (szintén nyílt forrású), és összesen kb. kétszer kellett megkérnem a másik felet, hogy küldje újra a dokumentumot valami értelmes formában. Amit meg is tettek, pedig a vállalati szabványok nem az én oldalamon álltak, csak a scriptre tudtam hivatkozni.

A konferencián többször is előkerült ez az inkompatibilitási kérdés. Én értem, hogy a szabad szoftverek ellenzői csak ebbe tudnak kapaszkodni, de be kellene látni, hogy a probléma jelentősen el van túlozva. Tapasztalataim szerint ha hibát találok egy dokumentumban, az háromból kétszer nem inkompatibilitás, hanem wordben is pont ugyanolyan rosszul, vagy még rosszabbul néz ki. Ezen kívül egy átállásnál a megtakarított licenszdíjak töredékéből fel lehet állítani egy szervezetet, amelyiknek a feladata hibásan konvertálódó dokumentumok helyrepofozása. És tulajdonképpen honnan kerülnének be olyan dokumentumok, amelyeket konvertálni kell? Az államigazgatástól nem, hiszen ott ugye nyílt dokmentumokat kell használni. Az EU-s partnereknél dettó. A beszállítókat az érdekeik, a nem EU partnereket az alapvető diplomáciai etikett miatt nem nagyon kell győzködni. Marad Jolika néni a win95-ön írt beadványával. Ő meg nem nagyon fog olyan formázásokat használni, amik kiakasztják a konvertert.

A harmadik jelentős előrelépés az volt, hogy az egyedi fejlesztések forráskódját és a hozzá kapcsolódó jogokat a felhasználó szervezet birtokolja. Ez - még ha nem szabad szoftverekről beszélünk is - mindenképpen költséghatékonyság-növelő és kockázatcsökkentő lépés, nem véletlenül policy több nagyválalatnál. (Láttam már több milliárdos buktát ennek be nem tartásából.) A kormányzat egy kicsit más azért, mint az üzleti szektor: a fejlesztéseket az adófizetők pénzéből finanszírozzák, az adófizetők személyes adatait illetve közérdekű adatokat kezelnek velük. Egy közpénzből finanszírozott fejlesztés esetén minimumkövetelmény, hogy az eredmény a köz számára elérhető legyen. A praktikus okok mellett (t.i. ez biztosítja a kompatibilitást és újrafelhasználhatóságot akormányzaton belül is), az információszabadság igénye is ezt diktálja. A törvény úgy fogalmaz, hogy "közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, [...] ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő [...] bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret [...]".

Arról pedig egy szót sem hallottam, hogy a kormányzati IT architektúra egységes irányítására bármilyen lépés történt volna. Pedig ha valami, ez egy komoly lépés lenne a költséghatékonyság irányába.

Leülhet, egyes.

Magosányi Árpád

(Illusztráció: innen)

süti beállítások módosítása