Az atlatszo.hu és a Társaság a Szabadságjogokért közös petíciót indított, amelyben az aláírók arra kérik Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá az információszabadságról szóló törvény módosítását. Eddig közel ezren írták alá a petíciót, sokan külön is leírták, miért fontos nekik a közadatok megismerésének szabadsága.
A szentendrei önkormányzatnak fél milliárd forinttal adós, mégis a városfejlesztési iroda élére választott Simon Péter lánya összesen öt trafikkoncessziós jogot nyert el a Dunakanyarban.
kép innen
Azzal kell szembesülnöm, hogy amikor az Átlátszó Oknyomozó Újságíró Központ szeretné megtudni, hogy az MTVA mennyit fizetett ki Kovács Ákosnak háromszázhúsz rádiós szignálért, akkor a közhivatal megtagadja az adatszolgáltatást, Ákos pedig úgy hallgat, mintha a karthauzi rendbe lépve némasági fogadalmat tett volna.
Addig molesztáltuk a politikaközeli civil szervezeteket, míg végül a Haza és Haladás Alapítvány után a CÖKA (is) közzétett valamit a gazdálkodására vonatkozó adatok közül, ráadásul meghívtak minket a tavalyi beszámolót tárgyaló kuratóriumi ülésükre. Az esemény nagyjából három percig tartott, a résztvevők kétszer szólaltak meg, és már el is volt fogadva a tavalyi beszámoló. Fényképezni, diktafont használni, a szerződésekbe betekinteni nem lehetett.
Az atlatszo.hu a K-monitorral, a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezettel és a Transparency International Magyarországgal együtt, levélben kérte az információszabadságról szóló törvény módosítását célzó törvényjavaslat elutasítását Rogán Antaltól és Harrach Pétertől. Ugyancsak levélben kértük Navracsics Tibortól, hogy a kormány ne támogassa a törvény elfogadását.
Már az is jó lenne, ha a szervezett alvilág csak összefonódna a felvilággal, arról nem volt szó, hogy el is foglalja. Kell-e örülnünk annak, hogy a maffiaállam egyszerű közkatonái is konchoz jutnak? Mong Attila heti lapszemléje.
Cser-Palkovics András és Vas Imre képviselők törvényjavaslata alapján a közpénzek felhasználására vonatkozó adatok megismerhetőek lesznek. Az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal által. Mindenki más által is, de kevésbé. Hogy mennyivel kevésbé, arról fogalmunk nincs. A korlátozni kívánt adatigénylésekben a sajátjainkra ismertünk.
Az ICIJ (International Consortium of Investigative Journalists, Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma) legújabb OffshoreLeaks leleplező sorozatának részeként jelent meg ez a kedves és rövid animációs film, mely bemutatja, hogyan működik az offshore-ozás. A témával választást is lehet nyerni, a kormányok mégsem tettek még komoly lépéseket a törvények kikerülésének ezen egyszerű módja ellen. A világ vagyonának 1/3 így aztán továbbra is békésen üldögél az adóparadicsomokban, a totális névtelenséget biztosító államok pedig maffiózóktól kezdve politikusokon át kisvállalkozókig bárkinek legálisan biztosítják, hogy lenyomozhatatlanul rejtse el a pénzét a hatóságok és újságírók elől. Offshore nélkül a szakértők szerint több adó folyna be az államháztartásba, megúszható lett volna a görög államcsőd, több válság és számos óriási botrány, mégsem történik semmi.
"A Wikileaks-táviratoknál is nagyobb adatmennyiséget szivárogtattak ki egy nemzetközi újságírócsapatnak több ezernyi offshore cég viselt dolgairól. A hónapokig tartó munka végeredménye egy cikksorozat, amely egyedülálló képet nyújt az offshore vállalkozások rejtélyes világáról. A sorozat kivonatos magyar változatát a következő hetekben az atlatszo.hu közli." - Titkos dokumentumgyűjtemény szivárgott ki az offshore világuralmáról
Olvasson hazai és nemzetközi offshore ügyekről az atlatszo.hu-n, vagy itt a blogunkon!
Megalakulása óta semmilyen bevétellel sem rendelkező cég is nyert a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen keresztül uniós pénzeket, de jól teljesítettek a tisztán offshore tulajdonú cégek is: több száz millió forintos támogatásokat kaptak.
kép innen
Március 7-én több tucatnyian bemásztak a Fidesz Lendvay utcai székházának udvarára, ahol a 4. alkotmánymódosítás ellen tiltakoztak. A többek közt a hallgatói szerződések elvét, a választási szabályok újraírását, a hajléktalanság kriminalizációját és számos, a család fogalmát szerintük diszkriminatívan meghatározó, korábban az AB által elutasított rendelkezést és az Alkotmánybíróság jogkörének csökkentését alaptörvénybe foglaló pontokról később a kormánytöbbség igennel szavazott a Parlamentben.
Tüntetők és őrök. fotó: Hír24
Legfrissebb kommentek