A Magyar Fejlesztési Bank az elmúlt három évben elért sikereit 20,6 millió forintért hirdeti. Leginkább a Fonyó Károly tulajdonában lévő Metropolban.
32 milliárd forint uniós támogatást hívhatnak le a kockázati tőkealapok a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség döntése alapján. Meglepő vagy sem, de a tavalyi nyertesekhez hasonlóan most is találunk a kormányzathoz közel álló cégeket.
Hiába büszke arra Orbán Viktor, hogy a felcsúti stadion építéséhez nem vettek igénybe állami pénzt, az építtető alapítványhoz befolyt több milliárdos társasági adókedvezmény közpénznek számít.
Állami korrupciós képzés közszolgáknak, a felcsúti kisvállalkozások országos sikere, az ufókutatás lehetőségei az információszabadság törvényben és egy előre bejelentett karaktergyilkosság. Mong Attila lapszemléje.
Az Al Jazeera négy részből álló videósorozata azt a vizsgálati jegyzőkönyvet dolgozza fel, amelyet a pakisztáni vezetés készíttetett, hogy megtudják, mégis hogyan élhetett Abbottabad városában a nyugati világ első számú közellensége, az Al Kaida feje, a szeptember 11-i terrortámadások "megrendelője", Osama bin Laden.
A túlzottdeficit-eljárás megszüntetésével kapcsolatos kormányzati sikerpropaganda sem olcsó. Hirdetésekre közel 157 milliót, a miniszterelnök levelére pedig 755 milliót költött a kabinet az államkasszából. A kettőre együtt összesen 912,5 milliót.
Lenhardt Balázs volt jobbikos, jelenleg független képviselő indulatos kérdése nyomán felmerült bennünk: vajon a(z Új) Magyar Gárda vonulásának, vagy a Meleg Méltóság Menetének rendőri biztosítása visz el több adóforintot? Kiszámoltuk.
Hét darab keretmegállapodást köt az állam a 2013-2014-es időszakra útfelújítási munkákra a legnagyobb építőipari cégekkel, köztük a Közgéppel, a Strabaggal és a Swietelskyvel, összesen 75 milliárd forint értékben.
Zsírfejű oligarchák, ingyenélő hivatalnokok, lakájújságírók, lézengő ritterek és yuppie-képű áfacsalók, avagy mire számíthat a miniszterelnök lánya a mennyasszonytánc alatt? Mong Attila lapszemléje.
Az 1990-es évek elején az amerikai UCDavis egyetem és a Calgene cég szakértői piacra dobták az első génmódosított zöldséget, a Flavr Savr paradicsomot. A technológia lényege az volt, hogy egy gén elvételével 30 nappal a zöldség szüretelése után is ugyanolyan kemény és friss maradt a paradicsom, mint amikor elválasztották a tőtől.
Legfrissebb kommentek