A levélszavazatok formájában érkező határon túli magyar voksok mintegy 95,5 %-ban a FIDESZ-KDNP pártszövetséget gyarapították. Az ilyen lehengerlő győzelemre jogállamokban a gyanú árnyéka vetül. Gondolhatunk akár a Magyar Népköztársaság idejéről ismert szavazati arányokra, vagy az orosz fegyverek árnyékában tartott krími népszavazás meglepően hasonló végeredményére.

Addig is, amíg az állami jogvédelem felkent képviselői vélhetően a tettek mezejére lépnek, tekintsünk a színfalak mögé. A történetet érdemes onnan kezdeni, hogy az alkotmányosság garanciájaként az országgyűlési képviselőket az Alaptörvény szerint is „a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson” választják meg. (AZ ÁLLAM fejezet 2. cikk)

A határon túliak a választási szabályok szerint a magyarországi pártok listáira voksolhatnak, egyénire nem, így „félszavazattal” rendelkeznek, leadott szavazataikat a pártlisták nyelik el. A szavazás aligha az ő érdekeikről szól, hiszen a határon túli magyaroknak nincs tudomásuk arról, hogy kik jutottak be a szavazataikkal a parlamentbe, s a megválasztott képviselőjük sem tudja, hogy a határon túliakat képviseli. Ez azt is jelenti, hogy az Országgyűlésben még a költségvetés töredékét jelentő, a támogatásukra fordítható pénzek elosztására sem lehet valódi befolyásuk.

Ezt a megoldást álszentség képviseletnek nevezni. A határon túliakra fordított összeg 1990 óta a különböző kormányzati ciklusokban lényegileg nem változik, az a költségvetés 0.5 és 2 ezreléke között alakul-- inkább a velük kapcsolatos szólamok változtak, mintsem a valóban a támogatásukra fordított pénzek. A kormányzat számára szavazataik megszerzése, de talán a stadionépítés forrásainak a megteremtése is fontosabbnak tűnik például a szórványban élők gondjainak megoldásánál.

A határon túlról érkező szavazatokkal kapcsolatos problémát a romániai magyarok példája jól érzékelteti (ők adták a levélben szavazók többségét). Itt az történt, hogy a többes állampolgárság elfogadása után az állampolgársági kérvények intézésére demokrácia-központokat hoztak létre. 2010 novemberében a magyar kormány és az akkor Tőkés László elnökölte Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) együttműködési megállapodást kötött, eszerint az EMNT a Demokrácia Központok hálózatával segíti a külhoni magyarok tájékoztatását a kettős állampolgárságról. (Ezt követően 2010. december elején az EMNT döntött a FIDESZ-KDNP politikai szövetségesévé avanzsáló Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzéséről.)

A Demokrácia Központok finanszírozására magyarországi állami és nem állami pénzek érkeztek, a támogatások nehezen követhetőek, annyi már napvilágot látott, hogy a Transindex és az Átlátszó első fokon pert nyert a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ellen: a döntés értelmében a KIM-nek nyilvánosságra kell hoznia, mennyi támogatást adott az EMNT-nek. 2013-ban a Demokrácia Központok átalakultak az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács irodáivá.

Kampány-dosszié

Voksturisták után kutatnak Abaújlakon bejelentésünk nyomán

Voksturizmus és gerrymandering: az újszentiváni csoda

Választási matek: szigorúan ellenőrizetlen ajánlások

Választás 2014: Mindnyájunknak el kell menni

Mennyibe került az erdélyi Demokrácia Központ-hálózat a magyar adófizetőknek?

Az Alkotmánybíróság első szűrőjén átment a Kétfarkú Kutya Párt panasza

Több tucat kamupárt startolhat rá az állami százmilliókra

Nem látható, hogyan különülnek el egymástól a kormányzópártok politikai szövetségese, az Erdélyi Magyar Néppárt és az állampolgársági ügyintézést végző irodák. A Néppárt honlapján szereplő a magyarországi választásokról tudósító hírek is az összefonódásról tanúskodnak: „Nehéz, de sikeres két hetet tudhat maga mögött az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) irodahálózata Bihar megyében. A magyarországi választásokon voksoló bihari magyarok szavazatainak begyűjtését, illetve Kolozsvárra szállítását megfeszített munkával végezték el az EMNT és az Erdélyi Magyar Néppárt önkéntesei.”

A FIDESZ-KDNP határon túli magyarok körében aratott nagyarányú győzelmét még különösebbé teszi, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt honlapján „büszkén vállalja, hogy hozzájárult stratégiai partnerének választási győzelméhez”. Közlik azt is, hogy a Tőkés László európai parlamenti képviselő által vezetett „Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal közösen az Erdélyből származó mintegy 400 ezer honosítási kérelem több mint a felének, illetve a 135 ezer erdélyi regisztrációs kérelem kétharmadának benyújtásában segített. Az Erdélyi Magyar Néppárt önkéntesei az EMNT demokráciaközpontjaival vállvetve az összesen több mint 100 ezer erdélyi levélszavazatnak közel a kétharmadát segítették célba juttatni."

A FIDESZ-KDNP-vel való kapcsolat szorosságát támasztja alá az a hír, melyben az Erdélyi Magyar Néppárt Országos Választmánya „azt javasolja a Néppárt védnökének, fogadja el a nemzet miniszterelnöke, Orbán Viktor által vezetett Fidesz Magyar Polgári Szövetség felkérését, és annak csapatában induljon a 2014-es európai parlamenti választásokon.”

Megrökönyödésünket fokozhatja az a HVG-n megjelent cikk, amely nemrégiben Csíkszeredán készült képeket közölt, ezeken az látszik, hogy egy köztéren felállított, nyitott pavilonokban valakik segédkeznek a szavazáshoz szükséges adatok kitöltésében, az egyik képen egy szavazó pedig a tikosság látszatát is kerülve voksol. A hetilap értesülése szerint „a pavilonban a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács tagjai ülnek, és ők segítenek a szavazólapok kitöltésében.”

A Néppárt honlapja arról is beszámol, hogy részt vettek „a választási kampányban, csapatai az elmúlt hét utolsó napjaiban Pécsen, Dabason, Szolnokon és Szigetszentmiklóson segítették a Fidesz-KDNP jelöltjeinek kampányát.” A segítség nem maradt viszonzatlan: Tőkés László a Fidesz listája 3. helyéről várja a májusi európai parlamenti választást. 

Mindezek alapján az a feltételezés, hogy a határon túliak tisztességes verseny eredményeképpen jutottak el a „csak a FIDESZ” választási szlogen elfogadásáig, nem tűnik valószínűnek. A választások tisztaságára vetülő árnyék mellett ez amiatt is szomorú, mert a határon túli voksok kellhetnek a FIDESZ-KDNP kétharmadához, ami a – szavazatszerzési célok miatt újfent csak kihasznált – határon túli magyarokkal szemben a magyarországi közvéleményben indulatokat korbácsolhat. 

Majtényi Balázs

Ez a cikk a Transparency International Magyarország, a K-Monitor és az atlatszo.hu közös Kampánymonitor projektjének keretében készült. További részletek a kepmutatas.hu oldalon elérhetőek.