Szavazz ránk a Goldenblogon

HTML doboz

Kövess minket!

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr

elofizetok.png

Atlatszo.hu a facebookon

Hirdetés

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Atlatszo.hu

Legfrissebb kommentek

Ténytár

  • loader.gif
  • loader.gif

Google hirdetés

Forgalmit, jogosítványt, 6000 forintot kérnék

Van, aki azért fizetne, hogy gyorsabban intézze el az autóregisztrációt, van, aki azért, hogy végre kapjon megbízást egy nagy cégtől, esetleg azért, hogy ne kelljen hitelt felvennie a cége működtetéséhez. Más nem megy bele az önkormányzati mutyiba, vagy nem akar jattolni a rendőrnek. A Fizettem.hu-ra érkezett bejelentésekből válogattunk.

rendorblor.jpg

2,5 millió zsebbe

Néhány évvel ezelőtt, még egy korábbi kormányzati ciklus idején, a hevesi bejelentő egy önkormányzati honlap elkészítésére kapott megbízást, 1,5 millió forint plusz áfáért. A bejelentő cége elkészítette a weblapot, átadták és ki is számlázták az összeget. Ekkor azonban a megbízó közölte, hogy azt szeretnék, ha a cég az eredeti ár háromszorosát számlázná ki. A honlapot készítő vállalkozás megkapná az eredeti összeget, plusz 20 százalékot, ami fedezné a többlet összegből fakadó adóterheket. Az eredetileg bruttó 1,875 millió forintos számla tehát 5,625 millió forint lett volna, a számlázás, az adó és a jutalom után az önkormányzatnál pedig maradt volna 2,5 millió forint. Nem mentek bele az üzletbe, több megbízást aztán nem is kaptak az önkormányzattól. A megbízásért járó pénzt 4 hónap után kapták meg, az elkészült honlapot pedig 1 év múlva lecserélték.

Tízezerért elintézzük

A budapesti bejelentő 2002-ben Ausztriából hozott be egy autót az országba, amelyet el akart vámoltatni és forgalomba helyeztetni, saját részére. Volt egy vállalkozó, aki 40 ezer forintért és egy meghatalmazásért cserébe elintézte volna. A bejelentő azonban nem akart ennyit kifizetni, ezért saját maga próbálta végigjárni a hivatalos utat. Hajnali 5 órától délután 3 óráig volt a vámhivatalban, ahol ő volt az egyetlen, aki nem meghatalmazással és nem más autóját akarta vámoltatni. Napközben, a hivatalban várakozva, többen is odamentek hozzá (civilek, nem a vámhivatal dolgozói), hogy 10 ezer forintért elintézik neki az ügyet, hogy ne kelljen annyit várni, de fél órával a zárás előtt az ügyintéző is jelezte, hogy „nem mondták, hogy nem kell megvárni?”.

Mennyit ér magának a piros lámpa?

Fiával tartott haza a színházból a budapesti bejelentő. Autóval voltak, beszélgettek egymással. Egyszer csak szirénázást hallottak, majd észrevették a rendőrautót, félrehúzódtak. A rendőrök igazoltatták őket, majd közölték velük, hogy áthajtottak a piroson. A bejelentő elképzelhetőnek tartotta, hogy a beszélgetés közben nem pont akkor mentek át a kereszteződésen, amikor a lámpa zöldre váltott, de nem emlékezett rá. A rendőrök megkérdezték tőle, hogy ő mennyire büntetné az autót vezető egyetemista fiát és hogy tudja-e, hogy ez mennyibe kerülhet? A bejelentő próbált értetlenkedni, mire a rendőrök mondták, hogy akkor ez 6000 forint lesz. A szülőnél csak egy ezres volt, ezért a rendőrök felajánlották, hogy vegyen ki pénzt a bankautomatából. Amíg próbálkozott a pénzfelvétellel, a rendőrök végig ott álltak mögötte. Többszöri próbálkozásra sem sikerült kivenni a kért összeget az automatából, végül a rendőrök egy „menjen a fenébe” kíséretében otthagyták. Végül kiderült, hogy a bejelentő tévedésből rossz számot ütött be.

A csúszópénz jövedelmezőbb, mint a hitel

Egy budapesti cég munkatársa arról írt, hogy munkahelye állami beruházásokat végez, mutyi nélkül. Amikor elnyernek egy megbízást, elvégzik a kért munkát, benyújtják a számlát, majd várják a kifizetést. Az azonban késik, az állam lassan fizet, ezért a cég likviditásának megőrzéséhez bankhitelt használnak. Egy sörözés alkalmával a bejelentő megismerkedett valakivel, aki az állam részéről a kifizetéseket intézi. Még ott felajánlotta, hogy tud segíteni. Megnézte, hogy milyen számlák vannak bent a megbízónál, majd közölte, hogy 2 millió forint lesz. A bejelentő belement az üzletbe, kifizette a 2 milliót és egy héten belül a 100 milliós nagyságrendű tartozás a cég számláján volt. Egyszerűen jobban járt, mintha a banknak befizette volna a kamatot.

Mr. 20 százalék

A médiával foglalkozó kis cég régóta küszködött már azzal, hogy a fizetőképes nagy cégek inkább a nagyobb médiacégeket preferálják, akkor is, ha a nagyobb létszám nem garantál jobb minőségű munkát. Egy ismerős szólt a budapesti bejelentőnek, hogy be lehetne kerülni egy nagy céghez, ha megfelelnek az elvárásoknak, de ezért „hálásnak is kell lenni”. A két fős cég nyert a pályázaton, bár további 6-8 külsős munkatársat kellett „bevallaniuk”. Ekkor tudták meg, hogy pontosan mit is jelent a hála: mindenből 20 százalékot tovább kellett adni a közvetítőnek és a belső embernek (fejenként 10-10 százalékot kaptak). Az összeg csak jelzés értékű volt, az együttműködés több éve alatt volt olyan, hogy az összeg majd fele lett csúszópénz. A „kapcsolat” aztán elkerült a cégtől, de továbbra is igényt tartott a hálára. A bejelentőnek még másfél évig volt munkája a nagy cégnél, mert új emberek jelentek meg, akik a saját ismerőseiket próbálták beprotezsálni. Tanulság: ha pénzzel kerül be az ember, bármennyire is jó munkát végez, csak addig marad bent, ameddig nyitva van a pénzcsap.

Ha téged is meg akartak már vesztegetni, vagy úgy érezted, hogy kenőpénz nélkül nem fogsz előbbre jutni, írd meg a sztoridat névtelenül a Fizettem.hu-ra és segíts összeállítani Magyarország kenőpénztérképét!