Milliárdok tűnnek el az útépítésbizniszben, a sportfinanszírozásban, a filmiparban és az áfacsalások láncolatában, avagy miért marad örökké velünk a kátyú? Mong Attila heti lapszemléje.

Szolgálati közlemény: kicsiben, de nagy ambíciókkal indult el az Átlátszó rádiós kiadása a Soundcloud közösségi portálon, napi email-hírlevelünk, a Mutyimondó audió változatával. Iratkozz fel a hírlevélre!

Régi mániám, hogy a kátyú immár egy évtizede a leszakadó, reménytelen Magyarország metaforája. Az volt a szocialista-szabaddemokrata korszakban is, amikor úgy tűnt, az egész ország egy hatalmas lyukban süllyed el, és az most az Orbán-érában is, lásd Ráhel mennyegzője előtti lázas útjavítást. A múlt héten ráadásul kiderült, a kátyúk valószínűleg örökké velünk maradnak. A HVG szerint magyar tudósok kifejlesztettek ugyan egy forradalmian új megoldást, amivel tartósan ki lehetne javítani az úthibákat, de nem lesz belőle semmi, mert az útépítő lobbinak tetszik a kátyú. Minél több keletkezik évről-évre, annál jobb, annál többet lehet felújítani. Az útbizniszben egyébként megint villantott egyet a Közgép, amely ezúttal a Strabaggal közösen nyert. Az egész olyan, mintha a Simicska-cég mellé kellene valaki, aki valójában meg is építi az utakat. Csekély vígasz, hogy az építőiparban mindenütt óriási a korrupció, egy becslés szerint évente 860 milliárd dollárra rúg ennek a költsége a világon.

Nagyon kátyúszerű a magyarországi sportfinanszírozás is, ezen belül is elsősorban a foci, amely – mint az elmúlt húsz évben kiderült – kiválóan alkalmas maffiapénzek tisztára mosására, közpénzek kifolyatására, illetve ennek a kettőnek tetszés szerinti kombinációjára. Erre remek példa az, ahogyan a Népszabadság beszámolója szerint Kecskeméten szépen elfolyt a sportcég vagyona. A legfrissebb ezen a téren, hogy öt budapesti sportklub milliárdos adósságát átvállalja a kormány, Deutsch Tamás klubját, az MTK-t ezen felül 300 milliós különtámogatásban is részesíti. A részletekre a KiMitTud-on keresztül rákérdeztek, kíváncsi vagyok, lesz-e válasz a kérdésre. A HVG cikke szerint ráadásul ma még senki nem tudja, hol áll meg a nagy budapesti sportegyesületek konszolidációjának számlája, amelyet – a kormány ígérete szerint – még nagyobb szabású fejlesztési program követ. Kis túlzással tehát, bizton készülhetünk lassan arra is, hogy a fizetésünket is Fradi-jegyekben kapjuk, hiszen a jövő évi adótörvények alapján jön a korlátlan sportutalvány. A sport persze arra is remek alkalmat teremt, hogy a miniszterelnök kedvenc oligarcháival megtámogatva mindenféle csarnokot felavasson a választásokig, mint tette ezt legutóbb Szolnokon.

A sportiparhoz az utóbbi időben szépen felsorakozott a filmüzlet is, főleg, hogy egy uniós módosítás nyomán még több állami támogatás áramolhat majd a magyar filmekbe, amiket továbbra sem néz a kutya sem.

Vannak aztán a kátyúhoz hasonló ügyek, amelyekből Magyarország sehogyan sem tud kikecmeregni. Ilyen egyrészt a kampányfinanszírozás, ami mindig is rettenetes, korrupt és átláthatatlan volt. A Fidesz sokat változtatott rajta, de tisztább egy fikarcnyit sem lett a rendszer. Legutóbb például azt kifogásolták civil szervezetek, hogy – ahogyan a 444 írta – a pártok, az egyéni jelöltekkel szemben, nem folyamatosan ellenőrizhető kincstári kártyán, hanem kápében kapnák a pénzt, jelöltenként egymillió forintot. A múlt héten elfogadott módosítás szerint az egyéni képviselőjelöltek ezentúl lemondhatnak pártjuk javára a nekik járó egymillió forintról, amit így a pártok – miben másban – kápében kaphatnak meg.

A legnagyobb kátyú azonban az adórendszerünk, mint az a kiugrott NAV-ellenőr nyilatkozatai alapján most már egészen világos. Ő lényegében azt állítja, hogy az adóhatóság – vagy szervezeti tehetetlenségből, vagy direkt hanyagságból, nem tudni – részese a szervezett áfacsalásnak. Az Átlátszó nyilvánosságra hozta azt a levelet, amelyet Horváth András két éve küldött fideszes vezetőknek, benne milliárdos számlagyárakra hívta fel az illetékesek figyelmét – és arra, hogy meg kellene nézni, miből épülnek házak a Rózsadombon. Az akkori bejelentésből nem lett semmi, és a Rózsadombon azóta is nyugodtak az éjszakák.

Közben az Átlátszó egy cikkben messzebbre jutott, mint a NAV: a lap megnézte a legnagyobb adóhátralékot felhalmozó cégek feketelistáját, megvizsgálta a rajta szereplő vállalkozások hátterét, és azt, hogy valóban őket kellene-e a NAV-nak vizsgálnia. A kiugrott adóellenőr szerint ugyanis az adóhatóság csak alibizik, a dolgát akkor látná el, ha nem a tiszavirág életű, vagyontalan és megtalálhatatlan közvetítő cégeket állítaná a vizsgálat középpontjába, hanem a „végfelhasználók” felől kezdené felgöngyölíteni ezeket a csalárd hálózatokat. A lap újságírója egy tévéinterjúban is elmagyarázta, mi a baj az adóhatóság vizsgálataival, a 444 pedig egy értelmes cikkben vázolta föl, fél kiló cukor példáján, hogyan működik az az áfacsalás-láncolat. Érdekesség, hogy már a kormányközeli Magyar Nemzet is fontosnak tartotta, hogy foglalkozzon az üggyel, egy véleménycikk lényeges kérdésekben ugyanazt állítja, mint Horváth.

A nagy áfacsalásbotránynak érdekes a politikai visszhangja is, erről az Index írt. A lap politikusokat kérdezett az ügyről, és az rajzolódik ki, hogy mivel senki sem tudja, mivé fejlődik a botrány, mindenki helyezkedik. A Fidesz frakcióvezetője szerint az ügyészségnek kell kivizsgálni a vádakat, más teendő nincsen, a KDNP-s képviselőnek nincs véleménye, a nemzetgazdasági miniszter szerint pedig az adóellenőr csak politizál. A szocialistáknál ezen túl magas röptű vitát generált a Facebookon a drogos pesti firkászokról és a puhapöcsűekről az, hogy a Fidesszel együtt nem szavazták meg egy vizsgálóbizottság felállítását az ügyben. A Fidesz láthatólag inkább elfelejtené már ezt az egészet, az LMP teljesen beleállt a történetbe, az MSZP pedig a Jobbik miatt kényszerült magyarázkodásra, hogy miért nem támogatta a vizsgálóbizottság felállítását. Horváth András a szocialisták magyarázatát csak ürügynek tartja, szerinte nem akarnak az üggyel foglalkozni. A botrány kirobbantója végül megtartotta azt az egyetemi fórumot, amelyet az ELTE dékánja nem engedélyezett korábban. Ezen azt mondta, hogy az országos adócsalásokkal foglalkozó szakembereket félreállítják a NAV-nál, a vizsgálatokat leállítják, a korrupciós ügyek pedig elakadnak az ügyészségen.

További érdekességek itthonról és külföldről:

Megabírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal a bankokra, amiért kartelleztek, vagyis az üzletpolitikájuk összehangolásával gátolták, hogy sokan végtörlesszenek, ami nekik nem volt jó üzlet. Állítólag a középvezetők rendszeresen együtt reggeliztek, és egy croissant mellett egyezkedtek. Legalábbis erre jutott a GVH, de a vizsgálatot a bankok megalapozatlannak, sőt politikailag elfogultnak tartják, bírósághoz fordulnak. Érdekes azt is megnézni, hogy miközben a külföldi bankokat, és persze igazán aztán az OTP-t, megszórták a büntetéssel, volt olyan pénzintézet, természetesen a Fidesznek kedves tulajjal, amely kimaradt. A Véleményvezér szerint amúgy is bűzlik a választási kampány szagától az eljárás, a cikk szerint maga a vád már-már „csőszkunyhó” szintűen valószínűtlen, ráadásul rengeteg véletlen egybeesés van a GVH vádjai és a kormány kirajzolódóban lévő választási kommunikációja között. Az Index szépen összeszedte az érveket mindkét oldalról.

A Kúria újra a másodfokú bíróság elé utalta az Index riportere ellen már évek óta zajló rágalmazási eljárás ügyét. Az újságíró 2009-ben írt a magyar földgázpiac negyedét uraló cég gyanús eladásáról, amelyben a Magyar Energiahivatal akkori vezetője is érintett volt. Ő perelt, és hiába mentették fel a riportert tavaly jogerősen, az ügyészség nem hagyta annyiban. Így az a furcsa helyzet alakult ki, hogy egy milliárdos cégelsíbolási ügyben továbbra is lényegében csak egyetlen embert üldöz a magyar igazságszolgáltatás: az oknyomozó újságírót, aki feltárta az ügyet.

A civil szervezetek tiltakoznak, az eljárás abszurditására hívják fel a figyelmet, arra, hogy az ilyen eljárások az oknyomozó újságírás indokolatlan korlátozását jelentik, öncenzúrát eredményezhetnek, az Átlátszó pedig arról ír, hogy mennyire idejétmúlt a rágalmazást és a becsületsértést büntetőjogi kategóriaként kezelni.

A Fidesz szerint állami érdek a tisztességes kaszinóüzemeltetés. Ezért jóváhagytak egy olyan törvénymódosítást, amellyel a kaszinóüzemeltetők levonhatják a koncessziós díjat a játékadójukból. Ezzel pedig Andy Vajna kaszinója egyik napról a másikra 1,6 milliárd forintot nyert, és nem ruletten.

Az Origo cikke szerint szinte véletlenszerűnek tűnik az NFÜ által offshore-szégyenpadra ültetett mintegy 750 cég listája, amelyről egyik napról a másikra tűnnek el vállalkozások. Összesen 50 milliárdot követel vissza az NFÜ, mert ezek a cégek nem nyilatkoztak megfelelőképpen a tulajdonosaikról.Van, akit a reklamációra azonnal levettek, más azt állítja, nem is kapott levelet. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szerint, és most jön a poén, mindenről a Posta tehet.

Régi vágyunk teljesül, lesz nemzeti koporsócég, az Egyesült Nemzeti Koporsógyártó Konzorcium természetesen versenytárs nélkül nyert csaknem 170 millió forintos közbeszerzést a Budapesti Temetkezési Intézet pályázatán.

Egy állami projektvezető, korábban az agrárminisztériumnál dolgozó vezető hölgy szépen nyert az állami földpályázatokon, férje pedig trafikkoncessziókat szerzett meg.

Debrecenben az ellenzék lemondatná azokat az önkormányzati vezetőket, akik elutaztak a napfényes Floridába, hogy a távfűtésről hallgassanak meg előadásokat. Az érintettek azzal védekeznek, hogy sajnos kint kellett maradniuk hétvégére is, mert úgy olcsóbb volt a jegy, plusz hiába kérték a számla megbontását, hogy saját költségükön tölthessék kint a hétvégét, erre utólag nem volt lehetőség.

Az Index arról ír, hogy mi lehetett a valódi üzlet az egyetlen levegőben töltött óra nélkül becsődölt Sólyom légitársaság hátterében. Nyolcvanezer forinttól pár százezer forintig terjedő összegeket szedtek be olyan magyar kis- és középvállalatoktól, amelyek rá akartak kerülni az új nemzeti légitársaságként reklámozott cég beszállítói listájára. A pénzt persze bukták, mindenesetre a sajtót nem hibáztathatják, az újságok kezdettől fogva szkeptikusan figyelték a kezdeményezést és hamar megírták, hogy nagyon kamugyanús az egész.

Érdekes jelenségre hívja fel a figyelmet egy magyar ügyekkel foglalkozó angol nyelvű blog. A Hungarian Spectrum arról ír, hogy a magyarországi kettős állampolgárság kiterjesztése nem várt következményekkel járt. A lehetőség ugyanis ideális azoknak, akik könnyen és gyorsan akarnak EU-s útlevélhez jutni és jól képzettek korrupcióban – vagyis gyakorlatilag mindenki a Balkántól Ukrajnáig. Virágzik tehát a magyar állampolgárság-ipar, vannak, akik alig leplezetten hirdetnek az interneten, és tesznek utalást arra, hogy könnyen “megvehető” a magyar útlevél.

Miért rosszabb a magyar oligarcharendszer, mint a cseh – egy érdekes előadás összefoglalója az Indexen. Röviden, mert ott versengő a rendszer, ellentétben a nálunk kialakult kooperatívval, következésképpen ott jobban tisztelik a magántulajdont, és többször esik egybe az oligarchák érdeke a közérdekkel.

Van, aki még emlékszik a Baumag-ügyre? Az ingatlanszövetkezeti botrány, amelyben milliárdok tűntek el, és több ezer kisbefektetőt károsítottak meg, a 2000-es évek elejének-közepének nagy botránya volt. A hét éve húzódó Baumag-perben kihirdetett másodfokú ítéletben a legtöbb vádlott ítéletét súlyosbította a bíróság, az elsőrendű vádlott büntetését pedig 10 évre emelte.

A trafikmutyi nemzetgazdasági kára többek között az, hogy iszonyatos mértékben megugrott a feketekereskedelem. A NAV nem győzi, egyre több az illegális internetes kereskedés. Közel 1300 hirdetést töröltettek internetes oldalakról.

Egy a Magyar Nemzet birtokába jutott hangfelvétel szerint a Tescónál tudtak arról, hogy nem vagy rosszul működik a rendkívüli munkavégzés esetén kifizetendő pótlék bérszámfejtése. A napilap azt írta, hogy a felvétel akár a büntetőeljárás újraindítását is eredményezheti.

Vas megyébe érkezett a kormányzati roadshow, amelyen arról mesélnek az önkormányzati vezetőknek minisztériumi és számvevőszéki illetékesek, hogy milyen nagyon rossz a korrupció. Biztosan figyelmesen hallgatják a Budapestről érkezett és a korrupcióhoz igazán értő szakembereket vidéken.

Az Economist Kelet-Európa szakértője szerint nagy hibát követtek el az újságírók rendszerváltások idején, amikor nem jártak utána, és nem tettek fel kemény kérdéseket azzal kapcsolatban, hogy mi lett a bukott rezsimek embereivel és a felhalmozott pénzzel. “Hova tűntek a zűrzavarban a kommunista pártok és a titkos rendőrségek eltitkolt alapjainak dollármilliárdjai? Ki gyakorolta ezek fölött az ellenőrzést? Mire használták fel ezeket?” – kérdezi, és csak egyetérteni tudok. Ja, és mi van a mágnesszalagokon, a Fidesz miért nem teremtette meg az ügynökakták nyilvánosságát?

Széles Gábor beperli az Origót, amiért a lap megírta, hogy valószínűleg minősítés nélkül ragasztott egy csillaggal többet a szállodájára. Az oligarcha dühödt közleményéből csak az derül ki, hogy bepöccent, de azt nem írja meg, hogy most akkor kapott-e a csillagra megfelelő dokumentet vagy sem.

Felzárkózik a jegybankhoz a Magyar Posta is, elvégre van dolguk a választási kampányban: az MNB hatmilliárd, a Posta pedig 1,5 milliárd forintot szór el hirdetésre.

A VG.hu a vállalati korrupcióról ír, hiszen egyes felmérések szerint a hazai vállalatok bruttó bevételeik mintegy 5-7 százalékát veszíthetik el a korrupció és a visszaélések miatt. A cikk azt is taglalja, hogy milyen hatásuk lesz a nemsokára életbe lépő új szabályoknak a korrupcióellenes harcra.

A Népszabadság cikke szerint rohamtempóban építkeznek Felcsúton, az immár a 100 leggazdagabb magyar listájára is felkerült polgármester Orbán Viktor tőszomszédságában szép kastélyszerű házat épít magának és családjának, de állítólag lesz nemsokára vadászház is.

A Bors szerint eladhatták a TV2-t egy kormányközeli befektetőnek, de részleteket nem ír az ügyletről. A Kreatív a lehetőségeket veszi sorba, úgy is mint: mégsem veszi meg senki, vagy a Modern Times Group, vagy az Infocenter, vagy kínaiaknak álcázott magyar befektetők. Mondjuk nem világos, minek kell megvenni a csatornát, amikor már így is többet szerepel benne a Fidesz, mint a közszolgálati adókon, pedig ott is kitesznek magukért.

Kiderült, hogy a Hold utcai csarnok felújítására igényelt és kapott több mint 200 millió forintot a tanyafejlesztési programból a Belváros.

Közbeszerzés nélkül költöttek el 120 millió forintot arra, hogy az öt új alkotmánybíró feneke alá új autókat toljanak, és újraparkettázott irodákban lépdelhessen a tanult lábuk.

Elmúltnyolcév: százmilliós nagyságrendű hűtlen kezelés miatt nyomoz a rendőrség a Magyar Postánál. Az ügyek az előző kormány idejére nyúlnak vissza, a gyanú szerint nyomott áron adta el a Posta a használt járműveit, a hasznon pedig osztoztak az autókereskedőkkel. Régi trükk.

Néhány gyanús civil szervezet miatt olyan programot dolgoz ki a kormány, amellyel az összes többit is büntetik. Valószínűleg életükben nem láttak még mérleget a tervezet kidolgozói, akik 25 (!) százalékban maximálnák a működésre elkölthető összegek arányát a büdzsében.

A mór megtette kötelességét. Leváltották a Nemzeti Földalap vezetőjét, miután sikeresen lebonyolította a földmutyit, és hatékonyan húzta az időt, amikor a Blikk jogerős bírósági döntés birtokában követelte a pályázat nélkül kiadott földek listáját.

Egy közismert plasztikai sebésznél tartott házkutatást a NAV, mert a gyanú szerint több százmilliós nagyságrendben titkolta el bevételeit. Az orvos a tartozások és büntetések megfizetése mellett egy büntetőjogi eljárásra is számíthat. Klasszikus áfacsalásos ügy miatt emelnek vádat Csábi Bettina többszörös ökölvívó világbajnok és nyolc társa ellen, miután több ezer tonna gabonát hoztak be Romániából, de hamis papírokkal azt a látszatot keltették, hogy az árut továbbviszik Szlovákiába. A gabonát azonban Magyarországon adták el, áfát pedig nem fizettek az értékesítés után.

Egy érdekes véleménycikk arról, hogy az EU-nak nagyon sürgősen hatékony lépéseket kellene tenni a fantomcégek ellen, mert a mostani helyzet a pénzmosásnak kedvez.

Egy új egyezménynek hála pedig hiába menekítik egyesek a pénzt Svájcba, odáig is elmehet a magyar adócsalók után a magyar adóhatóság, vagy legalábbis megpróbálhatja.

Felfüggesztették a volt esztergomi polgármester, Fideszes képviselő mentelmi jogát, akit hűtlen kezeléssel akarnak meggyanúsítani.

Akinek már nem elég izgalmas az NCIS tengerészeti helyszínelőkről szóló tévésorozat, olvassa el a testületet megrázó korrupciós botrányról szóló remek New York Times cikket.

A fejlődő országok évente 20-40 milliárd dollár közötti pénzt veszítenek a korrupció miatt csak azon, hogy ennyivel kevesebb befektetendő pénz érkezik hozzájuk – álítja egy ENSZ-jelentés, amelyben a balkáni országok külön említést kapnak.

Az amerikai bankok számára irányelveket készítenek arról, hogyan működjenek együtt a legális marihuánát értékesítő kereskedésekkel anélkül, hogy a pénzmosásellenes szabályokat megsértenék.

Egy hosszabb olvasmány az offshore-ellenes háború állásáról, és egy véleménycikk arról, hogy a gazdasági válság miért teszi különösen fontossá a korrupcióellenes harcot.

Követendő példa: királyul kinéző térképet állított össze a szlovák Transparency International a bírák rokoni kapcsolatairól. A magyar adatvédelmi biztos – ha még lenne – halkan felsikítana.

Egy New York-i képviselő a vád szerint apukáját küldte el begyűjteni a kenőpénzt, de kiderült, hogy egy FBI-ügynök tőrbe csalta őket.

Németországban házkutatásokat tartott a rendőrség a szicíliai maffia tagjai után nyomozva. A gyanú szerint a maffia sötét módszerekkel szerzett meg egy szélerőművet Olaszországban, volt egy visszautasíthatatlan ajánlatuk.

A Transparency International a krikettben tapasztalható hatalmas korrupció elleni küzdelemre szólít fel.

Százmillió eurós vesztegetéssel gyanúsítanak egy német biztosítót, amelyik több mint százmillió eurót fizetett közalkalmazottaknak új ügyfelek megszerzéséért.

Tizennyolc embert, köztük a központi statisztikai hivatal elnökhelyettesét vették őrizetbe egy kiterjedt korrupciós ügyben Lengyelországban.

25 millió dolláros sikkasztásért halálra ítéltek egy bankárt és egy társát Vietnamban.

Ferenc pápa megállíthatatlannak tűnik, keményen ki akarja füstölni a korrupt hivatalnokokat Vatikánból: a legújabb, hogy egy nemzetközi könyvvizsgáló céget bízott meg a vatikáni kormányzóság tevékenységével kapcsolatban felmerült korrupciós vádak tisztázására.

Egy tanulmány szerint a “csaló” egyetemisták nagyobb arányban mennek kormánypozíciókba dolgozni, lehet, hogy vonzza őket a – korrupt – környezet.

Bíróság elé állítottak egy az 1990-es években meggazdagodott szerb oligarchát is, akit sokáig érinthetetlennek tartottak az országban.

Szolgálati közlemény: kicsiben, de nagy ambíciókkal indult el az Átlátszó rádiós kiadása a Soundcloud közösségi portálon, napi email-hírlevelünk, a Mutyimondó audió változatával. Iratkozz fel a hírlevélre!

Mong Attila