"Nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba" - hangzik a híres ókori mondás, kivéve persze Magyarországon, ahol nincs az az évekkel ezelőtti hír, amit ne lehetne újdonságnak eladni, és nincs az az "új nóvum", ami ne hatna szakállasnak. Mong Attila heti lapszemléje.

Itt van például Pintér Sándor, aki az úgynevezett olajos ügyek koordinálására nevezett ki miniszteri biztost egy nyugalmazott rendőr dandártábornok személyében. Nem, nem 18 évvel ezelőtt, hanem a múlt héten. Ez azért különösen vidám hír, mert a jelenlegi belügyminiszter pont az 1990-es években volt országos rendőrfőkapitány, akkor tehát, amikor az olajos ügyek nagyban folytak, és a rendőrségnek lett volna mit kinyomoznia, ráadásul friss nyomok alapján. Pintér Sándornak  azonban akkor semmit sem sikerült kideríteni, olyannyira feltűnően nagyon semmit, hogy - mint ez a 2007-es szájbarágó elmagyarázza - voltak, akik azt feltételezték, talán azért, mert ő is nyakig érintett volt ezekben az ügyekben. A miniszteri biztos pedig ugyanabban az időszakban a Pest megyei rendőrség bűnügyi vezetője volt, tehát innen is nagyon sikeres nyomozást kívánunk az ifjú, tehetséges csapatnak, amelynek - gyanítjuk - elsősorban az Alföldön elrejtett és még kiásatlan kincsek után kell nyomoznia, a még meglévő nyomokat eltüntetnie, illetve begyűjteni a tapasztalatokat arról, hogy a 2010-es években hogyan lehet megismételni az akkori zajos sikert.

Nagyjából ezzel a bejelentéssel egyidőben látott napvilágot ugyanis az a hír is, hogy sokak örömére újraindulhat Magyarország rendszerváltás utáni történelmének legjövedelmezőbb maffiaüzlete, az olajszőkítés, igaz ezúttal a Fidesz által ellenőrzött keretek között. Októbertől kötelező üzemanyag-jelölést vezetnek be, amiről egyelőre senki sem tudja, mire lesz jó, de annyi már bizonyos, hogy azelőtt kiválasztották a feladattal megbízott céget, mielőtt a pályázat részletei kiderültek volna. A vállalkozás egyébként összefüggésbe hozható a Simicska-Nyerges-féle cégbirodalommal.

Ugyancsak az 1990-es évek retropartija jegyében indulhat újra valami, ami a Postabank szintén emlékezetes sikereit hozhatja vissza. Az az évtized nagyon jól megmutatta mindenkinek, hogy miért nem szabad kiterjedt állami tulajdonú bankrendszert működtetni. Elsősorban ugye azért, mert ahol Magyarországon az állam a gazda, ott még többet lopnak, mint ahol nem, ha meg nem lopnak szándékosan, akkor egyszerűen csak hülyék üzemeltetik, mint ahogyan azt régi kedvencünk, Kocsis úr a BKV esetében olyan jól megmondta. Nos, most első körben 100 milliárd forintot, nagyjából a magánnyugdíjpénztáraktól (meg tőlünk) einstandolt összeget tolna a magyar kormány a takarékszövetkezetek integrációjára, hogy aztán majd az évek során, gondolom, még több és egyre több pénzt kelljen költeni a "magyarosított" bankrendszer létrehozására. Az akció ellen még régi oligarchabarátunk, Demján Sándor is tiltakozott egy kiszivárgott levél szerint, pedig neki aztán nehéz újat mondani. Kicsit láthatólag ideges lett, hogy Orbán meglépi azt, amit Kádár sem mert megtenni ellene: elhappolja előle a bankjait.

Igazából semmi innováció nincsen abban sem, ahogyan a pártból kiugrott renegátokkal elbánnak: a módszerek alig változtak a rendszerváltással, legfeljebb a büntetési tételek enyhültek. Így a lemondott fideszes országgyűlési képviselőről nagy meglepetésre rögtön a lemondása után derül ki, hogy egyik szereplését az MSZP pártalapítvány pénzelte, a trafikmutyit leleplező, a pártból is kilépő szekszárdi politikusról az, hogy eléggé csúnya eszközökkel küzd a mozgáskorlátozottak étterme és egyetlen munkalehetősége ellen, egy volt polgármesterüktől pedig simán elveszik a trafikot.

Közben a trafikmutyiban gyorsan zajlik a professzionális nyommegsemmisítés. A nyeretlen pályázatokat nem őrzik meg, visszaküldik az érintetteknek, pedig ha a különböző vizsgálatok szabálytalanságot állapítanának meg, akkor fontos lenne tudni, melyik pályázó lett a második, de a jelek szerint ennek alig van esélye. A visszapostázott dokumentumokon ráadásul az is látszik, hogy még iktatva és lepecsételve sincsenek, esélyes tehát, hogy el sem olvasta őket senki. Időközben a régi trafikosok 300 beadványát egy hónap alatt sem sikerült elbírálni, pedig a mutyi idején ezresével volt képes az állami bürokrácia döntést hozni, a tiltakozó boltosok viszont máris arról számoltak be, hogy az üzleteiknél megjelentek "bizonyos" személyek, akik azt ígérték, hogy százalékért elintézik nekik az engedélyt. Egyetlen vigaszunk, hogy azért az emberek értik, mire megy ki a játék: a Medián szerint  a megkérdezettek háromnegyede (ebben nyilvánvalóan vannak Fidesz-szavazók is) szerint "megengedhetetlen, hogy egy párt beavatkozzon a piaci folyamatokba, és politikai alapon biztosítson üzleti lehetőségeket a híveinek".

A felmérésen túli szomorú valóság persze az, hogy olyannyira felháborodik, olyannyira megengedhetetlennek tartja mindezt a magyar átlagpolgár, hogy szó nélkül tűri a zavartalanul folytatódó közzabrálást: a Simicska-Nyerges féle cégek az elmúlt héten is arattak az NMHH pályázatán éppen úgy, mint az útépítésben, ahol egyébként sikerült egy olyan ajánlattal nyerni, ami az eredeti becsült érték nagyjából kétszerese lett.

Az MTI pedig mindennek a tetejébe simán lehozott egy két évvel ezelőtti hírt ugyanebben a témában. Senkinek nem tűnt fel, hogy ezt a pályázatot már egyszer megnyerték a csókosok, a lapok lehozták, mintha friss információ lett volna, és azóta sem javította ki senki.

Magyarország élő cáfolata az ókori filozófiának: itt kétszer simán léphetsz ugyanabba a folyóba

További érdekességek a mutyi hétköznapjaiból, itthonról és külföldről:

Holt lelkek Cecén: halottak is kitöltöttek nyilatkozatokat a csatornaberuházással kapcsolatban. Vagy tömeges magánokirathamisításról van szó, vagy itt a végítélet.

Hogyan lehet munka nélkül milliókat keresni, világkörüli útra menni és luxuskocsival furikázni Budapesten. Két budapesti fiatalember megható története.

A demokrácia drága, hát még a NER: százmilliókat költ Orbán levelezésére az állam, miközben szegény Kübekházát megalázzák háromezer forintos állami támogatással.

Az elmúltnyolcévnek sose lesz vége, mindent kifacsar belőle a Fidesz: lelepleződött egy csepeli önkormányzati szoci képviselő, aki több mint egymillió (!!) forintos kárt okozott azzal, hogy a helyi sportegyesületnek ingyen hagyta használni az egyik ingatlant.

Eközben Vatikánban korrupció és csalás gyanújával vettek őrizetbe egy  püspököt, egy brókert és egy volt titkosszolgálati embert. Festői részlet, hogy a püspök egy magánrepülőn akart 20 millió eurót Svájcból a Vatikánba csempészni.

Mong Attila