Szavazz ránk a Goldenblogon

HTML doboz

Kövess minket!

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr

elofizetok.png

Atlatszo.hu a facebookon

Hirdetés

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Atlatszo.hu

Legfrissebb kommentek

Ténytár

  • loader.gif
  • loader.gif

Google hirdetés

Miért drága az autópálya, hogyan nem lehet megúszni a munkaügyi bírságot

Néha jóformán csak a szerencsén múlik, hogy a jogosítvány megszerzésekor a forgalmi vizsgán kell-e kenőpénzt fizetni a vizsgabiztosnak, akár jól vezetünk, akár nem. Az autópálya-építés során a kereskedők által visszaosztott pénz miatt jócskán megugorhat egy kilométer út ára, ha pedig munkaügyi bírság esetén fellebbezünk, nem árt, ha olyan jogászt találunk, aki hajlandó megdolgozni a pénzéért. A Fizettem.hu-ra beérkezett bejelentésekből válogattunk.

fizettem.jpg

Nem árt a kenőpénz

A bejelentő gépjárművezetői vizsgára készült, amikor megkérdezte az oktatóját, hogy akkor hogyan is állnak a pénzadással. Az oktató – a tanuló belátására bízva a döntést – azt mondta, hogy nem árt a dolognak. A kérdésre, hogy mi a tarifa, a válasz az volt, hogy 15 ezer forint, ha csak ő segít (kézzel, lábbal, pedállal) és 25 ezer forint, ha a vizsgabiztos is benne van, de ez függ a vizsgáztató személyétől is, mert van, akinél nem működik. Fizetni csak a vizsga után kell és nagy hiba esetén így is megbukik, de határesetben döntő lehet a pénzadás. A vizsgadíj alapból 11 200 forint, a vizsgaórán való vezetés 2000 forint, ha bukik az ember, további órákat kell vennie, így akár 18 ezer forint is lehet a következő vizsga teljes ára. Ha pedig az ember már dolgozik, szabadnapot is ki kell vennie. A bejelentő szerint egyszerűen megéri inkább fizetni, mert olcsóbban jön ki az ember, és érthető, hogy miért virágzik az üzletág. Ő egyébként átment a vizsgán, de az nem derült ki, hogy ebben mennyi szerepe volt a pénznek.

Nem volt benne a játékban

Egy másik esetben a tanulóvezető az első forgalmi vizsgán jogosan megbukott, majd a második vizsga előtt az oktató felajánlotta, hogy 30 ezer forintért cserébe át fog menni a vizsgán. Nehéz döntés volt a bejelentő számára, mert csak sokára tudott volna legközelebb vizsgázni menni és a sok kihagyás miatt több pótórát is kellett volna vennie. Az oktató még hozzátette, hogy majd csak a vizsga előtt fog kiderülni, hogy a vizsgabiztos benne van-e a játékban. Végül úgy döntött a bejelentő, hogy tisztességesen próbál levizsgázni, az édesapja hajlandó volt kifizetni a pótórákat is. A vizsga helyszínén az oktató kérte a 30 ezer forintot, de a bejelentő visszautasította. Aztán kiderült, hogy a vizsgabiztos sem lett volna benne a csalásban, így az oktató pénz nélkül maradt, de a bejelentő sikeresen megszerezte a jogosítványt.

Túlárazott autópálya

Egy Jász-Nagykun-Szolnoki bejelentő egy nagy útépítő vállalat és egy kis cég kapcsolatán keresztül mutatta be az egyik okát annak, hogy miért olyan drága az autópálya-építés Magyarországon. Az eset 2008-ban történt. Minden autópálya-építő cég rengeteg gépet üzemeltet, írta. Ehhez szükség van alkatrészre és kenőanyagra. Ez alatt nem a pénzt kell érteni, hanem ténylegesen kenőolajat. A beszerző, hogy ne menjen máshová vásárolni, a kereskedőtől rendszeres visszatérítést kap. Ez általános jelenség, több kereskedő is így dolgozik. A visszatérítés lehet az eladott áru túlszámlázása, majd visszacsorgatás a beszerzőnek, ajándékok, például laptop, tévé. A pénz összege havi 30 és 100 ezer forint között mozog, egy több hónapos munka esetén jó keresetkiegészítés, a bejelentő 500 ezer forintot írt összegre.

Ott se volt

Egy elfelejtett számla miatt ki akarták kapcsolni az áramot egy budapesti bejelentőnél. Amikor megérkezett a szolgáltató munkatársa, felvázolta a helyzetet. A bejelentő vagy fizet 8000 forint visszakapcsolási díjat, vagy eljátsszák azt, hogy a szerelő nem is volt ott, csak később érkezett, amikor már a bejelentő befizette a tartozást. Ez 4000 forintba fog kerülni. A bejelentő ezt választotta, kitöltötték a papírokat, mintha a szerelő három órával később érkezett volna. Kifelé még annyit mondott, hogy ebben az országban nem szabad fizetni egy szervnek, egy cégnek sem, mert „rohadék mind”. Aztán távozott és ment a következő helyszínre.

Drága fellebbezés

Egy külföldi tulajdonú kft. külföldi állampolgárt foglalkoztatott egyéni munkavállalási engedély birtokában. A cég nem tudta, hogy az engedélyt nem elég a székhelyen történő foglalkoztatásra megkérni, ezért amikor a telephelyen megjelent a munkaügyi felügyelő és ott találta a külföldi dolgozót, kiszabta az akkoriban érvényes bírságot, a külföldinek fizetett bér kétszeresét. A bejelentő emlékei szerint ez 8 millió forint volt. A cég meg akarta fellebbezni a büntetést, így eljutott egy céghez, amely külföldiek munkavállalási engedélyét és egyéb ügyeit intézte. Egy jogász végzettségű munkatársuk nem a bírságot kiszabó, hanem egy másik megye munkaügyi felügyeleténél dolgozott és 200 ezer forintért vállalta a fellebbezés megírását. Azt ígérte, ha ezt beadják, nem lesz bírság. A fellebbezésen azonban laikus szemmel tekintve is látszott, hogy nem valami ütős, de azért beadták. Nem is lepődtek meg, hogy végül nem sikerült. A cég a 200 ezer forinton kívül még több százezer forint illetéket is fizetett, de a büntetést már nem tudták behajtani rajta, mert a kft. felszámolás alá került.

Ha téged is meg akartak már vesztegetni, vagy úgy érezted, hogy kenőpénz nélkül nem fogsz előbbre jutni, írd meg a sztoridat névtelenül a Fizettem.hu-ra és segíts összeállítani Magyarország kenőpénztérképét!