Szavazz ránk a Goldenblogon

HTML doboz

Kövess minket!

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr

elofizetok.png

Atlatszo.hu a facebookon

Hirdetés

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Atlatszo.hu

Legfrissebb kommentek

Ténytár

  • loader.gif
  • loader.gif

Google hirdetés

Még a nemzetbiztonság sem titkolózhat saját belátása szerint

Az Alkotmánybíróság friss határozata kiterjesztette az adatigényléssel kapcsolatos eljárási garanciákat a nemzetbiztonsági szolgálatokra. A döntés szerint a szolgálatok főigazgatói a náluk lévő adatokról szóló tájékoztatást csak akkor tagadhatják meg, ha a védett érdek bíróság által ellenőrizhetően fennáll.

topsec.jpg

Az AB-hoz még Jóri András adatvédelmi biztos fordult a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény 1995. évi CXXV. törvény 48. § (1) bekezdésének megsemmisítését kérve. A rendelkezés szerint a szolgálat által kezelt adatokról kért tájékoztatást, illetve a személyes adat törlésére vonatkozó kéréseket a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója  nemzetbiztonsági érdekből vagy mások jogainak védelme érdekében – megtagadja. A főigazgató e döntésével szemben érdemi bírósági jogorvoslat eddig nem állt rendelkezésre, mert a Legfelsőbb Bíróság gyakorlata szerint a megtagadás indokoltságát érdemben a bíróság nem vizsgálhatta felül. Az ombudsman szerint így a törvényi szabály semmilyen ellenőrizhető korlátot nem határoz meg az adatok visszatartásával szemben, és a személyes adatok védelmére és a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó alapvető jog alaptörvény-ellenes korlátozását jelenti.

 Az Alkotmánybíróság ugyan nem értett egyet az indítvánnyal, nem semmisítette meg a törvényi rendelkezést, azonban – az ombudsman tartalmi problémáját megalapozottnak tartva és azt megoldva – alkotmányos követelményt állapított meg a szabály alkalmazására. Az AB ilyet akkor tesz, amikor egy jogszabály megfogalmazása többféle értelmezést megenged, és ezek közül ugyan valóban van olyan, ami alaptörvény-ellenes lenne, ám a szabály eltörlése helyett elég az alkotmányvédelemhez a szabály alkotmányos értelmezését biztosító követelményt kimondani.

A kimondott alkotmányossági követelmény szerint „a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója nem szabad belátása alapján, hanem csak akkor tagadhatja meg a tájékoztatást, ha annak teljesítése nemzetbiztonsági érdeket sértene vagy mások jogát sértené; a bíróság felülvizsgálja a főigazgató nemzetbiztonsági érdek vagy mások jogainak sérelmére mint a megtagadási döntés feltételére való hivatkozása megalapozottságát”. Ez azt jelenti, hogy az AB az ezzel ellentétes eddigi bírósági döntésekkel szembe menve egyértelművé tette, hogy még a nemzetbiztonsági törvény sem ronthatja le az Infotv. eljárási garanciáit: aki adatok kiadásának elutasításáról dönt, annak képesnek és késznek kell lennie arra, hogy a döntését bíróság előtt tartalmilag is megvédje.

Fontos végül az is, hogy a testület most szinte egyhangúlag (Salamon Lászlónak az alkotmányossági követelmény tartalmát nem, csak a kimondás szükségességét vitató különvéleményével, illetve Pokol Bélának éppen a régi döntések alkalmazhatóságát elutasító párhuzamos indokolásával) mondta ki, hogy az Alaptörvény és a hozzá kapcsolódó törvényalkotás nem tartalmaznak olyan elemet, aminek alapján a közérdekű adatok nyilvánosságával és a személyes adatok védelmével kapcsolatban felül kellene vizsgálni a 2012 előtti alkotmánybírósági gyakorlatban kimondott tartalmi követelményeket. Ez megerősítheti azt a reményt, hogy az Alkotmánybíróságra a jövőben is az információszabadság legfontosabb védelmezőjeként számítsunk.