Bár a válság kirobbanása óta Nyugat- Európában felére csökkent a kokainfogyasztás, a keleti térfélen mégis megháromszorozódott az úri drognak tartott fehér por iránti kereslet. A drága kábítószer fogyasztóinak ellátásához pedig pörgetni kell a szállítást, a rossz anyagi körülmények között élők között pedig mindig van utánpótlás a csempészhálózatok számára. Ezek az emberek azok, akik jó kereset reményében Dél- Amerikába utaznak, hogy táskában, vagy akár életüket veszélyeztetve a gyomrukba lenyelt kapszulákban szállítsák haza az illegális kábítószert. A futárok sok esetben még életükben nem jártak repülőtéren, így már maga a helyzet sem egyszerű számukra. Annak tudatában pedig, hogy amit tesznek, azért életükkel, vagy szabadságukkal fizethetnek, viselkedésükkel könnyen lebuktathatják magukat. Aki pedig itt kerül börtönbe, az nem európai eljárásra számíthat.

Az észt, litván és lett újságírókból álló re:baltica csapata ezeknek az embereknek a történetét dolgozta fel. Ellátogattak Peruba, a világ legnagyobb kokain előállító országába, ahol börtönben ülő drogfutárokkal is találkoztak. A történetükön keresztül megismerhetjük a válság, a szervezett bűnözés és a tudatmódosítók törvényi szabályozásának lecsapódását az egyszerű emberen, aki talán csak egy kis könnyű pénzt szeretett volna végre szerezni magának.