Szavazz ránk a Goldenblogon

HTML doboz

Kövess minket!

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr

elofizetok.png

Atlatszo.hu a facebookon

Hirdetés

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Atlatszo.hu

Nincs megjeleníthető elem

Vastagbőr

Nincs megjeleníthető elem

Legfrissebb kommentek

Ténytár

  • loader.gif
  • loader.gif

Google hirdetés

Kátyúzás az Orbán-lagzi előtt: a közigazgatás szupersztrádája

Fair play-díjas választ küldött a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) az atlatszo.hu-nak az Orbán-lakodalom kapcsán nagy nyilvánosságot kapott útfelújítással kapcsolatban. Emlékezetes: közvetlenül Orbán Ráhel és Tiborcz István esküvője előtt lázas útkarbantartás kezdődött azon az elhanyagolt, jelentéktelen úton, amelyen kisvártatva végiggördült a násznép Tiborczék luxustanyája felé. A KKK válaszában nemcsak azt írja le, miért és hogyan zajlott a művelet, hanem kimutatásokat, sőt képet is küldött. Furcsaságok azért bőven akadnak.

orbikatyu.jpg

A KKK-nak alapvetően úgy tettük fel a kérdéseinket, hogy kiderüljön: mennyire szokásos, hogy egyes útszakaszokat átadnak az önkormányzatoknak, és milyen eljárásban valósul ez meg. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy ha már megtörténik az átadás, hogy lehetséges, hogy közvetlenül előtte közpénzből még fel is újítják. Azt is meg szerettük volna tudni, hogy a konkrét esetben ki és mikor kezdeményezett, hogy az út elkészüljön a lakodalomra.

A KKK válaszából megtudtuk: általában fordított a menetrend. Ha egy önkormányzat a KKK-hoz fordul, kifogásolva egy, a kezelésében lévő út állapotát, többnyire azt is megvizsgálják egyúttal, hogy az adott útszakasz ellát-e országos közúti funkciót. Amennyiben nem, általában kezdeményezik az adott terület helyi önkormányzati tulajdonba adását. A kimutatás szerint 2012. január 1-je óta erre több mint 80 alkalommal került sor, legutóbb éppen Csabdinál. A KKK kiemelte, hogy még mindig „meghaladja az ezret azon ingatlanok száma, amelyek annak ellenére, hogy a Magyar Állam tulajdonában vannak, országos közúti funkcióval már nem bírnak, azok forgalmi jellege nem indokolja országos közúthálózati elemként történő további kezelésüket”. A KKK törekszik ennek az állapotnak a megszüntetésére, hiszen hosszú távon ez a költséghatékonyabb, mivel az átadást követően ezeket az utakat nem nekik kell karban tartaniuk. Ráadásul egyes EU-s forrásból finanszírozott beruházásoknál a forrás felhasználásának előfeltétele, hogy a beruházással érintett ingatlanok a pályázó önkormányzat tulajdonában álljanak – érvelnek. Hozzáteszik azt is, hogy nincs szó ajándékozásról, az átadott utak a – forgalomképtelen – önkormányzati törzsvagyon elemeivé válnak, a nemzeti vagyoni körből nem kerülnek ki.

A KKK részletesen leírta, milyen módon történhet a vagyonkezelői jog átadása. Ahogy már fent is szó volt róla, többnyire az önkormányzat állapotkifogásával kezdődik egy ilyen eljárás. A KKK felkéri a Magyar Közút nZrt.-t az út állapotának felmérésére, mert az átadás előtt rendszerint elvégzik a közút karbantartását, azaz az út közlekedésre alkalmas állapotba hozását, illetve a közlekedésbiztonságot veszélyeztető kátyúk megszüntetését – írják. Közben kezdeményezhetik a vagyonkezelői jog átadását az önkormányzatnál – az önkormányzat képviselő-testületi ülésén dönt, és ha támogatja a kezdeményezést, az előző és a leendő tulajdonos, vagyis a közútkezelő és az önkormányzat megállapodást köt egymással, ami alapján átvezethető a tulajdonjog-változás az ingatlan-nyilvántartásban.

Az eljárás tehát meglehetősen bonyolult, négy szereplő (az önkormányzat, a KKK, a Magyar Közút és a közút kezelője) együttműködését igényli, amelyek közül a közút helyszíni felmérése és a képviselő-testületi ülés összehívása, a döntés meghozatala kifejezetten időigényesnek tűnik.

A csabdi esetben azonban olyan szélsebes ügymenet zajlott le, hogy ha ez minden hasonló ügyben így zajlik, érthetetlen, miért van még mindig kátyús út, kaszálatlan útpadka, irtatlan cserje Magyarország nem országos jelentőségű közútjain és mentükön.

Az atlatszo.hu-nak megküldött anyagokból ugyan épp az önkormányzat általi megkeresés hiányzik, de a KKK azt írja: Csabdi augusztus 26-án kérte az út javítását. A KKK, ahogy ez már csak a magyar közigazgatásban lenni szokott, még aznap érdemben reagált, és nyomban fel is vette a kapcsolatot a Magyar Közút nZrt.-vel, kérve, hogy mérjék fel a szükséges javítási munkálatokat.

A Magyar Közút nZrt.-nél, úgy látszik, nem dívik a magyar lapáttámasztásos virtus: a megkeresést követő második napon már készen is álltak az állapotfelméréssel, augusztus 28-án már a költségkalkulációval is megvannak (2 millió 79 ezer forintba kerülnek a munkálatok), és a KKK sürgős válaszát kérik az ügyben. Az ugyan nem világos, hogy miért igénylik a nagy sietséget, de ezt a szorgalmat akkor is csak dicsérni lehet.

A válasz nem is váratott magára sokáig, a KKK augusztus 30-án már küldte is a megrendelést a Magyar Közút nZrt.-nek. Szeptember 5-én pedig már javában zajlott a munka a 650 m-es útszakaszon, ahogy erre a sajtó hvg.hu is felfigyelt.

A KKK szerint „az egyeztetések eredményeképpen az Önkormányzat vállalta, hogy a közút biztonságos közlekedésre alkalmas állapotba hozását követően az érintett ingatlant a tulajdonába, illetőleg a kezelésébe veszi és az ehhez szükséges képviselőtestületi döntés meghozataláról gondoskodik”. Az önkormányzat ezzel a döntéssel is villámgyorsan megvolt, az előzetes megállapodást is megkötötték a KKK-val, igaz, az atlatszo.hu-nak megküldött változatról kitakarták a dátumot. Feltűnő ugyanakkor, hogy a csabdi polgármester a hvg.hu cikkére megjelentetett tiltakozásában azt írja, hogy „kezdeményeztem az út önkormányzati tulajdonba vételét”. A KKK ugyanakkor azt írta nekünk – összhangban az általa korábban vázoltakkal –, hogy a csabdi önkormányzat a közút rossz műszaki állapotával kapcsolatban kereste meg. A KKK szerint az Önkormányzat egyeztetések eredményeképpen vállalta, hogy „a közút biztonságos közlekedésre alkalmas állapotba hozását követően az érintett ingatlant a tulajdonába, illetőleg a kezelésébe veszi”.

Akárhogy is történt, egy biztos: az út karbantartásával elkészültek a lagzira, így a násznép kátyúmentesen utazhatott. Hogy az ötlet kinek a fejéből pattant ki, nem tudhatjuk, de ilyen példás együttműködést és villámsebes ügymenetet ritkán tapasztalni kátyús utakkal kapcsolatban. Úgy látszik, mindenki tisztában volt vele, hogy jobb a Nagy Ember kedvére tenni; csak remélni tudjuk, hogy már meg is kapták cserébe az elismerő szavakat.

süti beállítások módosítása