Csak tavaly 450 millió forintot szedett össze az egyszázalékos felajánlásokból három nagyon hasonló módszerekkel operáló alapítvány. Egy blogposztban szóvá tettük, hogy nagyon sok pénznek bizonytalan a sorsa. Ennek következtében büntetőeljárás indult – az újságíró ellen. Aztán fordult a kocka.

„Tisztelt Pesti Központi Kerületi Bíróság! Alulírott Bornemissza Tamás mint a Daganatos.hu Alapítvány elnöke (…) feljelentést teszek Becker András újságíró ellen 1 rendbeli, a BTK 179 § (1) bekezdés első fordulatába ütköző, és a (2) bekezdés b, és c, pontja szerint minősülő, Daganatos.hu Alapítvány ellen, nagy nyilvánosság előtt elkövetett, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazás bűncselekményének elkövetése miatt.”  - így kezdődik az a feljelentés, amellyel május végén reagált egy korábbi blogbejegyzésünkre a Daganatos.hu Alapítvány. „A blogbejegyzés nyilvánvalóan azt a benyomást keltheti az olvasókban, hogy a Daganatos.hu Alapítvány működésével valamilyen bűncselekményt, szabálysértést követ el, mert visszaél a tevékenységének folytatásához nyújtott adózói felajánlásokkal, és beteg gyerekeket gátlástalanul felhasználó marketinggel gyűjti a támogatókat.(…) Azt állítani, hogy valaki másokat és/vagy az államot törvénytelenül, netalán szabálysértés vagy bűncselekmény útján megkárosít, magától értetődően alkalmas a társadalmi megítélés, becsület, jó hírnév súlyos csorbítására.” – fejtegeti a feljelentő.

Milliárdok egy százalékokból - a klónok támadása

Tavaly három ugyanoda bejegyzett, jónevű civil szervezeteket utánzó alapítvány több mint 450 millió forintot szedett össze, a daganatos.hu pedig 2008 óta több mint egymilliárd forinthoz jutott az adózói felajánlások révén. A NAV és a Főügyészség a jelek szerint mindent rendben talált, pedig a rámenős konglomerátum az adóhatóság honlapját utánzó nav.hu-n is hirdet. Tovább a teljes cikkre.

A rágalmazás/becsületsértés azon kevés tényállások közé tartozik, amire hivatkozva bárki, aki érintettnek véli magát, magánvádas büntetőeljárást kezdeményezhet. A rágalmazásos/becsületsértéses büntetőeljárás kezdeményezése régi, bevált eszköze az újságírókkal szembeni bosszúnak, illetve az újságírók megfélemlítésének, azaz közvetetten a sajtó szabadságát korlátozó eszköz. Egy profi sértett egyszerre indít helyreigazítási, majd ennek nyomán kártérítési pert és tesz büntetőfeljelentést. Az Átlátszó éppen ezért kezdeményezte idén március 17-én e két tényállás törlését a BTK-ból. (Az esetek többségében ugyan pénzbüntetéssel vagy figyelmeztetéssel zárulnak ezek a perek, de van olyan magyar újságíró, akit másfél év felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek egy akadémikust minősítő véleménye miatt.)

A Daganatos.hu elnöke a „Milliárdok egy százalékból – a klónok támadása” című írásunk nyomán jelentett fel: a posztban egyebek közt azt vélelmeztük, hogy az alapítvány összes ráfordítása és „eredménye” messze nem fedi le azt az irdatlan bevételt, amit az az utóbbi években produkált. (Azt már csak mintegy ráadásként fűztük mindehhez, hogy két másik, teljesen hasonló elven működő, de egészen más profilú alapítványt is működtet ugyanaz a társaság.) A poszt megjelenése után levelet kaptunk Bornemissza Tamástól, amelyben az alapítvány székhelyére invitált; a meghívást azzal fogadtuk el, hogy lehetőséget kapunk – az alapító okiratnak megfelelően – az alapítvány könyvelési dokumentumaiba való betekintésre. És ha tényleg megtaláltuk volna azokat a bizonylatokat és egyéb okiratokat, amelyek bizonyítják, hogy valóban a beteg gyerekekre fordították a közel egymilliárdnyi bevételt, készek lettünk volna bocsánatot kérni. Erre viszont esély sem volt: a jól ismert érvekre hivatkozva – a szerződések üzleti titkot tartalmaznak, a szerződő partnerek nem járultak hozzá sat. – elzárkóztak bármiféle dokumentum bemutatásától. Viszont büntetőfeljelentést tettek.

Előállt tehát az a helyzet, hogy az újságíró lett vádlott, mert leírta, hogy egy sok száz millió forint közpénzt felhasználó szervezet működése és elszámolása átláthatatlan és gyanús, és hogy az erre hivatott állami szervek képtelenek ténylegesen ellenőrizni a tevékenységét. Ráadásul a gyanúba keveredett szervezett maga döntheti el, hogy betartja-e az alapító okiratában szereplő átláthatósági szabályokat, vagy nem számol el a nyilvánosság előtt a tényleges kiadásaival – következménye ennek sem lesz.

Az első tárgyalást nyár elején meg is tartotta a bíróság. Itt az eljáró bíró először kísérletet tett az ügy peren kívüli rendezésére, de mivel nem voltunk hajlandóak bocsánatot kérni a feljelentőtől, megindította az eljárást. (Ettől kezdve a feljelentett hivatalos státusza vádlott, ennek összes következményével, hiszen ellene büntetőeljárás folyik.) Békülés híján a bíró valóságbizonyítást rendelt el – ennek megfelelően a következő tárgyaláson a vádló által sérelmezett állításokat kellene bizonyítanunk, úgy, hogy a vádló ül a bizonyító dokumentumokon. Következő tárgyalás viszont vélhetőleg már nem lesz. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ugyanis vizsgálatot folytatott a Dagantos.hu-nál, és ennek nyomán büntetőfeljelentést tett az alapítvány ellen – a hírek szerint az előző három év egyszázalékos felajánlásaiból befolyt 700 millió forint szabálytalan felhasználása miatt. A KEHI által feltárt súlyos pénzügyi visszaélések miatt a NAV megindította a nyomozást, és első lépésben zárolta az alapítvány számláit. Deus ex machina – úgy néz ki, ezúttal megúsztuk.