Szavazz ránk a Goldenblogon

HTML doboz

Kövess minket!

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr

elofizetok.png

Atlatszo.hu a facebookon

Hirdetés

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Atlatszo.hu

Legfrissebb kommentek

Ténytár

  • loader.gif
  • loader.gif

Google hirdetés

Navalnij, az orosz Assange

Nacionalistának tartják, pedig egy liberális pártból indult, hajthatatlan ellensége a korrupciónak és a lopásnak, miközben pont azért ítélték öt év börtönre a minap, mert állítólag sikkasztott. A blogján magyar vonatkozású esetet is megjelentető Alekszej Navalnij harca Oroszország sötét oldalával.

hsmVybK28fA.jpgkép: Oroszvilág

„Kijelentem, hogy én és kollégáim mindent megteszünk azért, hogy megsemmisítsük ezt a feudális rendszert, amely Oroszországban épül. Hogy megsemmisítsük azt a hatalmi berendezkedést, amelyben a nemzeti vagyon 83 százaléka a lakosság fél százalékának a kezében van” – mondta az utolsó szó jogán a bíróság előtt Alekszej Navalnij. Az orosz ügyvéd, aktivista és politikus a vád, és nem jogerősen, de a bíró szerint is, évekkel ezelőtt fát lopott egy állami cégtől, ezért börtönbe kell vonulnia. Elég hosszú út vezetett idáig, de aki az orosz korrupció feltárására adja a fejét, annak számolnia kell azzal, hogy előbb-utóbb bekövetkezik ilyesmi. És még az a szerencsés eset, ha ennyivel megússza.

Alekszej Navalnij 1976-ban született Moszkva közelében, édesapja a Vörös Hadsereg kommunikációs tisztje volt, édesanyja pedig közgazdász és kommunista. Alekszij 9 évig minden nyarat az apai nagyszüleinél töltött Csernobilban, egészen 1986-ig, az atomerőmű katasztrófájáig. Mialatt a szovjet kormány megpróbálta eltussolni az ügyet, Navalnij rokonait kitelepítették és máshová költöztették. Apja munkája miatt Navalnij több városban is élt gyerekként a moszkvai körzetben, és a New Yorker 2011-es riportja szerint az iskolában nem tanulmányai eredményével, hanem azzal tűnt ki, hogy rendre megmondta tanárainak, mit gondolt róluk.

1993-ban kezdett el jogot tanulni az Oroszországi Népek Barátsága Egyetemen, és bár 1998-ban lediplomázott, elmondása szerint a felsőoktatást elkeserítőnek és korruptnak találta: az indexbe csúsztatott 50 dollárral már meg lehetett úszni a bukást. Az egyetemi évei alatt egy moszkvai ingatlancégnél dolgozott, ahol megtanulta, hogyan működnek a közvetítő cégek és hogyan lehet a pénzt egyik helyről a másikra passzolni. Időközben pénzügyi tanulmányokat is folytatott, végül 2001-ben otthagyta az ingatlanbizniszt és inkább tőzsdézni kezdett.

Igen!

Még 1999-ben belépett a Jabloko (Alma) nevű ellenzéki, liberális pártba, amely a Szovjetunió bukása óta kormányzati tényező volt. Putyin hatalomra kerülése után azonban a párt parkolópályára került, a tagságon belül folyamatosak voltak a konfliktusok. 2005-ben vitaesteket szerveztek Marija Gajdarral, a Jelcin-korszak legendás közgazdászának lányával. Az estek célja az volt, hogy felrázzák a fiatal generációt, akik a kommunizmus végnapjaiban túl kicsik voltak azok, hogy megértsék, mi történik körülöttük, közben pedig belenőttek egy egészen más korba. A vitaesteket kocsmákban tartották, mert a média nem volt elég független ahhoz, hogy egy ilyen kezdeményezésnek helyt adjon. A Da! (Igen!) névre hallgató projekt rendkívül népszerű lett, Moszkván kívül több városba is eljutott, de amikor megjelentek a neonácik és a focihuligánok is az esteken, és balhézni kezdtek, véget kellett vetni a programnak.

Ebben az időszakban Navalnijnak már nagyon rossz volt a viszonya a Jabloko vezetőségével. Miután 2007-ben a párt az utolsó helyeit is elvesztette a Dumában, Navalnij elkezdett nyíltan kampányolni az egyik pártalapító, Grigorij Javlinszkij elmozdításáért. Hamarosan meghallgatást tartottak Navalnij párttagságának ügyében, ugyanis a társak nem díjazták Alekszej állítólagos nacionalista nézeteit. Navalnijt többször lefotózták, amikor részt vett az úgynevezett „Orosz Menet”, egy erősen nacionalista, helyenként erőszakos menetelés szervezői megbeszélésein. A liberális pártok egyenesen neonáci felvonulásként beszéltek a menetről. Navalnij szerint a menet több „normális” résztvevőt vonzott, mint ahány szélsőségest, és a liberálisok tévesen bélyegzik meg a nacionalizmusnak egy pozitív megjelenését. A pártmeghallgatáson végül Navalnij egy szarkasztikus beszéd végén felpattant és „Dicsőség Oroszországra!” felkiáltással kivonult a teremből és a pártból.

Liberális vs. nacionalisták

Navalnij problémája egyébként az orosz liberalizmussal az, ahogy arról a New Yorker riporterének beszélt, hogy túlságosan távol áll az alapvetően konzervatív gondolkodású országtól és nem tudja megszólítani az embereket. Ugyanakkor miközben arról beszél a YouTube-on, hogy az illegális bevándorlókat ki kell toloncolni Oroszországból, a migráció problémáját olyan kérdésnek tartja, amelyet nem szabad tabuként kezelni, és amelynek megoldását nem szabad átengedni a nacionalistáknak. A Yale-en, ösztöndíjasként egy ideig üzleti tanulmányokat folytatott, ahova a családja, felesége és két gyereke is elkísérte. Ekkor ismerkedett meg az amerikai politikai élettel és például a Tea Party-t nagyon figyelemreméltó jelenségnek tartotta. Olyannyira, hogy szeretett volna valami hasonlót létrehozni Oroszországban is, de ebből végül nem lett semmi.

Navalnij 2007-ben részvényt vásárolt több orosz állami nagyvállalatban (a Gazpromban, a Rosznyeftben és a Transznyeftben) azért, hogy jobban belelásson a korrupcióval gyakran összefüggésbe hozott cégek működésébe. 2010-ben indította el a RosPil nevű blogját, amely már az indulása utáni első évben 1000 felhasználót és 500 szakértőt tudott felmutatni és azóta is folyamatosan közli a korrupcióval kapcsolatos híreket. Ezek általában Oroszországgal kapcsolatos belső ügyeket tárgyalnak (pl. a Bolsoj túlárazott honlapját vagy a dagesztáni pénzügyminiszter páncélozott Audiját), de Navalnij volt az is, aki először írt a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet gyanús eladásáról.

A magyar szál

A moszkvai kormánynegyed közelében álló épület 1973 óta volt a magyar állam tulajdonában, a Gyurcsány-kormány pedig 2005-ben döntött az eladásáról. 2008-ban a luxemburgi hátterű Diamond Air, Viktor Vekszelberg orosz oligarcha egyik cége vette meg. 2009-ben az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) lett gyanús az ügylet és vizsgálatot indítottak. Az ÁSZ Magyar Nemzeti Vagyonkezelőről (MNV) írt jelentésében azt írták, hogy az MNV úgy választotta ki a nyertest 2008 novemberében, hogy a cég már márciusban átutalta a 3,5 milliárd forintos (21,3 millió dolláros) vételárat. A Diamond Air aztán 1 hónap múlva el is adta az ingatlant az orosz államnak 111 millió dollárért. Szergej Petrov orosz parlamenti képviselő 2012 februárjában érdeklődött az orosz belügyminisztériumnál az ügyben. A válaszban, amelyet Navalnij tett közzé az interneten, a minisztérium azt állította, hogy csalás gyanúja miatt már 2011 decemberében értesítette az orosz főügyészséget. Magyarországon három és fél év nyomozás után, 2013 májusában emeltek vádat hét gyanúsított ellen, köztük volt Székely Árpád volt moszkvai nagykövet, Horváthné Fekszi Márta volt külügyi államtitkár, és Tátrai Miklós, az MNV volt vezérigazgatója. Az ügyészség azzal vádolta meg Székelyt, hogy a felettesei tudta nélkül írta alá 2008. március 14-én az adásvételi szerződést. Ebben az iratban már 23,6 millió dolláros, vagyis közel 4 milliárd forintos vételár szerepelt, amelyből a vevő 2,3 millió dollárt már 2005. decemberben átutalt és a szerződésben már csak 21,3 millió dollár szerepelt.

Egyelőre szabadon

A 2011-es orosz parlamenti választások után, kb. 6000 ember kezdett el tüntetni Moszkva utcáin, mert azzal vádolták a nyerteseket, vagyis Dimitrij Medvegyevet és társait, hogy csaltak. Nagyjából 300 ember tartóztattak le, köztük Navalnijt is. Ebben az időben kezdte le a blogját angol nyelvre is lefordítani, és azóta is folyamatosan frissíti. 15 nap börtön után, 2011. december 20-án szabadult és rögtön aznap felszólította az embereket, hogy fogjanak össze Vlagyimir Putyin ellen, aki el fog indulni a 2012. márciusi elnökválasztáson. Putyin választási győzelme után 14-20 ezer ember vonult az utcára, részben Navalnij vezetésével, májusban pedig megint letartóztatták egy tüntetésen. 2012. júliusban azzal vádolták meg az ügyvéd-aktivistát, hogy még 2009-ben több mint 10 ezer köbméter fát sikkasztott el egy állami cégtől, amelynek a tanácsadója volt és 400 ezer eurós kárt okozott. Egy évvel később, július 18-án, első fokon öt év börtönre ítélték Navalnijt az ügyben, és bár a bíró már az ítélethirdetés után elrendelte, hogy a tárgyalóteremben őrizetbe vegyék, 1 nappal később mégis szabadlábra helyezték, a jogerős ítélet megszületéséig. Így lehetővé vált, hogy versenyben maradjon a moszkvai polgármesteri címért, sőt, 2013 áprilisában bejelentette, hogy a legközelebbi elnökválasztáson is elindul. Programja egyszerű: nem fog hazudni és nem fog lopni.

A cikk Julia Ioffe Net Impact című, 2011. április 4-én a New Yorkerben megjelent írásán alapszik.