Szavazz ránk a Goldenblogon

HTML doboz

Kövess minket!

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr

elofizetok.png

Atlatszo.hu a facebookon

Hirdetés

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Atlatszo.hu

Legfrissebb kommentek

Ténytár

  • loader.gif
  • loader.gif

Google hirdetés

Visszaküldött trafikpályázatok: mi a teendő velük?

Miután múlt pénteken kiderült, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium visszajuttatja a vesztes trafikpályázatokat azok feladóinak, arra kértük olvasóinkat, küldjék tovább őket nekünk, hogy összevethessük a nyertesekkel. Időközben sokakban felmerülhetett: fel szabad-e egyáltalán bontani a borítékokat, hogy ne vesszen el azok bizonyító ereje? Számba vesszük a lehetőségeket.

dohanyjo.jpg

A vesztes pályázóknak szóló felhívásunkban azt írtuk, úgy gondoljuk, hogy az NFM akciója többszörösen is jogellenes: nemcsak az Infotörvényt sérti meg, hanem bűncselekményt is elkövet, aki közérdekű adatot elérhetetlenné tesz. Az, hogy egy adott trafikra pontosan milyen pályázatokat nyújtottak be, csak akkor lehetne pontosan és kétségmentesen megismerhető, ha azokat az NFM magánál tartaná, és nyilvánosságra hozná őket. Így, hogy visszaküldték őket a pályázóknak, a pályázatok körüli bizonytalanságot talán már sosem lehet egészen eloszlatni – nem kizárható, persze, hogy pont ez volt a minisztérium célja.

Visszaküldték? Küldje be nekünk! – Felhívás a trafikkoncesszió veszteseinek

Ha Ön is visszakapta pályázatát a Kormánytól, küldje meg nekünk! Mi vállaljuk, hogy áttekintjük, elemezzük, összehasonlítjuk az adott trafikra benyújtott többi pályázattal, és fényt derítünk az esetleges visszásságokra. A pályázatot az alábbi módon küldje meg nekünk: a visszaküldött, eredeti példány valamennyi oldalát szkennelje be, és küldje el a trafikszerzodes@gmail.com emailcímre. Segítsen, hogy együtt tehessük átlátszóbbá a trafikkoncessziót! Tovább a teljes felhívásra.

Ha ugyanis a borítékot a pályázó nem nyitja fel, vagy akár letétbe is helyezi, az csak arra jó megoldás, hogy egy esetleges bírósági eljárás során bizonyítható legyen (különösen, ha tértivevénnyel küldték), hogy az adott borítékot valóban a minisztérium adta postára; az ugyanakkor már kétséges, hogy ez bizonyítja-e a küldemény tartalmának eredetiségét és hitelességét. Magyarul hiába nem nyitja fel a pályázó a borítékot, ez önmagában még nem garancia arra, hogy az a későbbiekben megdönthetetlen bizonyítékként szolgáljon.

Egyelőre kiszámíthatatlan, hogy a boríték felbontása jár-e a későbbiekben azzal a veszéllyel, hogy a pályázat eredeti voltát kétségbe vonják. A felbontás kétségtelen előnye, hogy így esetlegesen további információk szerezhetők a pályázat sorsáról. Többen észrevételezték, hogy a vesztes pályázatokon nem látszanak annak nyomai, hogy átlapozták, elolvasták, vagy akár csak iktatták volna. Fontos viszont azt tudni, hogy a pályázatok jogi értelemben már eredetileg is magánokiratnak számítottak, aminek bizonyító ereje van. Ha a felbontáskor iktatószámot is kapott, az tovább erősíti a pályázat bizonyító erejét, mert így már közokiratnak tekinthető. Ha tehát a pályázó valótlant állít, vagy megmásítja a visszaküldött pályázatot, okirat-hamisítás terhe mellett teszi ezt, ami bűncselekmény. Az ellenbizonyítás viszont nehézkes, hiszen a minisztériumnál nem maradt példány.

Összességében tehát egyelőre nemigen kiszámítható, a bíróságok hogyan ítélik majd meg a visszaküldött pályázatokat. Az Átlátszó mindenesetre azon dolgozik, hogy minél több vesztes pályázatot vethessen össze a nyertesekkel, azért, hogy kiderülhessen: valóban igazi versenyben kerekedtek-e felül a jobb pályázatot benyújtók, vagy esetleg más szempontok is szerepet játszottak az elbíráláskor.