Cser-Palkovics András és Vas Imre képviselők törvényjavaslata alapján a közpénzek felhasználására vonatkozó adatok megismerhetőek lesznek. Az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal által. Mindenki más által is, de kevésbé. Hogy mennyivel kevésbé, arról fogalmunk nincs. A korlátozni kívánt adatigénylésekben a sajátjainkra ismertünk.
Képviselői javaslatként – a már megszokott módon – mindenféle előzetes társadalmi egyeztetést nélkülözve került az Országgyűlés elé az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosításáról (Infotv.) szóló új törvényjavaslat, amely – a korábbi kormánypárti ígéreteket ebben a részében teljesítve – beleírja az Infotv.-be az új Polgári Törvénykönyvbe át nem vett üvegzsebszabályokat, azaz az üzleti titoknak a közpénzek felhasználásával összefüggő korlátozását. Magukkal az átvett szabályokkal nincs gond, de egy új szabály teljesen súlytalanná és kikényszeríthetetlenné teheti azokat.
A képviselők ugyanis azt javasolják kimondani a törvényben, hogy „[a] közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítése nem eredményezhet a külön törvényben szabályozott ellenőrző szervek ellenőrzési jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést és adatkezelést”. A törvényjavaslat indokolása segít megérteni a szándékot: „[a] közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapjog alapvető célja általában is a közfeladatot ellátó szervek működésének, a nemzeti vagyonnal, a közpénzekkel való gazdálkodás átláthatóságának biztosítása, ily módon a nyilvánosság általi ellen őrzés megteremtése, amely azonban nem feltétlenül azonos az ellenőrző vagy felügyeleti szerv általi ellenőrzés módjával, terjedelmével és mélységével, különösen, ha az adatigénylés ellentétes az eredeti jogalkotói szándékkal, esetleg más alkotmányos alapjogba ütközik. […] Mivel a külön törvényben ellenőrzésre feljogosított ellenőrző szervek (pl. ÁSZ, KEHI) törvénynél fogva kötelesek ellenőrizni a közfeladatot ellátó szerveket, ezért az olyan visszaélésszerű, akár bizonylati szintű adatigénylés, melynek keretében az igénylő általánosságban kér mindenféle adatot, amelynek teljesítése az adatkezelő működését jelentős mértékben és hosszú időre akadályozná, nem teljesíthető.”
A lényeg tehát annyi, hogy aki túl sok mindent akar tudni, ne adj’ isten olyan sok mindent, mint amit az ÁSZ és a KEHI szokott kérni, az visszaélésszerűen igényel adatokat, és neki ezeket nem kell odaadni. Különösen nem kell odaadni azokat a bizonylatokat, amelyek alapján ténylegesen ellenőrizni lehetne, hogy mire költik a közpénzt. Így, ha jól értjük, nem kérhetjük majd ki a közpénzből adott megbízásokhoz kapcsolódó teljesítési igazolásokat sem, pedig ezek kiadására több pert nyertünk már. Ha ugyanis az igénylő „általánosságban kér mindenféle adatot”, akkor az az adatkezelő működését „jelentős mértékben és hosszú ideig” akadályozhatja. Nem kérdés, hogy például az MTVA-nak az alvállalkozóival fennálló összes szerződés kiadásárára, a NEA-pályázatok teljes eredménysorára, a látványcsapatsport-adókedvezmények felajánlóira vagy a kiosztott olimpiai jutalmak összességére vonatkozó pereinkben majd előkerül az az érvelés, hogy általánosságban kértünk mindenféle adatot, és ne gondoljuk magunkat KEHI-nek. Holott például ezekben az ügyekben a közpénzek költégének ellenőrizhetősége másként, mint a nyilvánosságra eddig nem hozott listák publikálásával, nem biztosítható.
Az indokolás persze hazug: ahogy egy – az egyszerű adatkérésnél mindenképpen több munkával járó – ÁSZ- vagy KEHI-vizsgálat sem okozza a vizsgált szerv működésképtelenségét, úgy természetesen nem azért működik rosszul a magyar közigazgatás, mert adatigénylők szabotálják a hatékony működést: a költségvetési adatok átláthatósága nem akadálya, hanem ösztönzője a hatékonyabb működésnek. Azt is tegyük hozzá, hogy ha valóban jelentős költséggel (szkenneléssel, másolással) jár az igénylés teljesítése, akkor ezt ma is az igénylő viseli, így ha egy szerv összes szerződését és eredeti bizonylatát kikérné valaki, akkor azt ma se köteles ingyen előállítani az adatkezelő.
A nagyobb baj azonban azzal van, hogy az új, leplezetlenül kényelmi szempontok alapján készült szabály tartalma teljesen bizonytalan, aminek alapján így bármilyen adatigénylés megtagadható lesz, és – ismerve az adatkezelők egy részének megközelítését – a lehetőség gyorsan széles körben követett gyakorlattá fog válni. A szabályból ugyanis lénygében annyi következik, hogy az igénylő nem követelhet teljes körű tájékoztatást a közpénzek felhasználásáról, de hogy mit követelhet helyette, azt nem osztja meg a jogalkotó az adatigénylővel.
Ugyanígy újabb megtagadások alapozhatóak majd arra a rendelkezésre is, ami szerint a törvény hatálya nem terjed ki a külön törvényben szabályozott tájékozódási, iratmegismerési, betekintési és másolatkérési jogokra. Ezek a külön törvényben biztosított jogok ugyanis a legtöbb esetben jelentősen szűkebbek, mint amit az Infotv. biztosít, így ott, ahol ezeket eddig párhuzamosan lehetett igénybe venni, ez egyértelműen visszalépést jelent a mostani helyzethez mérten.
A magyar kormány egyébként az Open Government Partnershiphez (OGP) való csatlakozással néhány hónapja kötelezte el magát a költségvetési adatok nyilvánosságának erősítése mellett. Úgy látszik, hogy ez azonban nem akadályozza a költségvetési adatok nyilvánosságának jelentős szűkítését.
(Montázs: Kovács Gergely)
Legfrissebb kommentek