Barack Obama elnökségének egyik legtöbbet kritizált, de idehaza mégis kevés figyelmet kapó háborús és titkosszolgálati tevékenysége a drónok, vagyis pilóta nélküli repülőgépek rohamtempóban történő fejlesztése és bevetése. Csak egy adat, ami mindent elmond: ma az USA több drónpilótát képez, mint hagyományosat. Az UAV-kről (unmanned aerial vehicle) mi is írtunk már itt a blogon, most viszont szembejött egy film, ami joggal érdemelte ki helyét a heti mozgóképajánlónkban. Rácsodálkozóknak, összeesküvés-hívőknek és pacifista IT-soknak egyszerre ajánljuk a 25 perces doksit.

A Journeyman filmje betekintést nyújt abba az egyszerre elkápráztató és egyben irtózatosan ijesztő világba, ami az ember által távolból irányított, humanitárius céloktól kezdve a legdurvább háborús szituációkban bevetett kanári és focipálya méretű repülőkről szól.

A drónok jó mókát nyújtanak a filmeseknek vagy egy épp költözködő magyar IT cég marketingjének, lehet velük illegális határátlépőkre és orvvadászokra lesni, vagy postát szállítani. Bár hivatalosan csak két év múlva röpködhetnek drónok az USA felett, az egy évvel ezelőtt készült film bemutatja, ahogy megannyi jogi aggályt felvetve autók követését "tesztelik" a megfigyelt beleegyezése nélkül, belterületen. Látunk identitásukat féltve őrző katonákat, kutatókat, megszólalnak a folyton akadékoskodó jogvédők (konkrétan az amcsi TASZ) és bepillanthatunk a "civil" drónok piacára is.

A drónbiznisz ugyanis virágzik, Chris Anderson a Wired minirepülőkhöz átigazolt alapítója szerint több kisebb-nagyobb drónt ad el civileknek, mint amennyit a hadsereg a Közel- Keleten és Ázsiában használ. A magyar Honvédség tavaly december elején mutatta be saját fejlesztésű pilóta nélküli repülőjét. A jövő drónjai akár önállóan választhatnak célpontot és dönthetnek majd, hogy tüzeljenek. Vagy lehet, hogy már képesek is rá? Az biztos, hogy kifizetődőbb egy nem túl távoli katonai bázisról irányított repülővel lőni a célpontot, mint ledobni a szárazföldi csapatokat, vagy berepülni az ellenséges terület fölé. Kevesebb lehetséges áldozat a "küldő" oldalán, kevesebb médiafigyelem, kisebb arcvesztés.

Úgyhogy talán nem is kell sokáig várnunk, míg az átlag magyar felhasználó azt veszi észre, hogy már egy, már az összes jelszavát ismerő cuki kis drón pislog be az ablakán, miközben ő épp fontos iratokat küldd az Átlátszónak a Magyarleaks-en keresztül.