A forrás végzi a legnagyobb munkát a kiszivárogtatás során – véli a Cryptome szivárogtató oldal készítője. A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) egyik hallgatójának adott, e-mailes interjújában azt is kifejtette, hogy nem hisz a kontextusban, és szerinte a szivárogtatásban a legfontosabb az ösztönzés, hogy mások is megosszák a rendelkezésre álló információkat, ha kell akkor úgy, hogy saját platformot hoznak létre. A 2012 novemberében készült interjúból idézünk.

A: Ideális esetben mi történik azután, hogy közzétesznek egy dokumentumcsomagot a Cryptome-on?

Cryptome: Az, hogy sokan mások is nyilvánosságra hoznak érzékeny adatokat tartalmaző és informatív dokumentumokat, vagy másféle, nyilvánosan elérhető, nem titkos információkat: videót, hangfelvételeket, képeket, beszédeket, beszélgetéseket, suttogást, éneket, jódlit, dobolást, jelnyelvet, testbeszédet, táncot, festményeket, rajzokat, szobrot, graffitit, szamizdatot, röplapot, tüntetést, sértéseket, közelharcot, útlezárást. Ellenszegülést a hatalom minden nyilvános és titkos formájával szemben, váratlan és korábban nem látott módokon, újra és újra, véget nem érően, egyedül és másokkal összefogva, csoportosan, tömegesen, csőcselék tagjaként vagy harcosként, esetleg dühös külvárosiakkal és munkásokkal együtt. Vagyis bárkivel, akinek nem nyújtottak megoldást a problémájára.

A szivárogtatás során mellőznek bármiféle vezetőt, fejeseket, szervezőket,  piócákat, kizsákmányolókat és ideológusokat, akik öncélúan használnák fel az információkat. De különösen azokat mellőzik, akiknek hazug ígéretekbe, titkolózásba csomagolt politikai-gazdasági terveik vannak. Őket a háttérből láthatatlan svindlerek és a hatalomhoz szükséges halálos erők támogatnak nem másért, minthogy kicsesszenek a társadalommal a megszámlálhatatlan, felfoghatatlan mennyiségű adók, magas profitok, zsebeket kifosztó tizedek és adományok utáni koldulás révén. És még nincs vége: a már eddig is létező szabályrendszerek mentén fog elvadulni a helyzet. Ezek a szabályok azóta megvannak, hogy az emberek felemelkedtek a sárból és eljutottak az agyhullámok kutatásáig, az uralkodás és a csalás különféle módszerei, és csak azok tartották őket az ellenőrzésük alatt, akik hajlandók voltak folyékony trágyaként kezelni az uralkodókat.

A Cryptome egy 1996 óta létező, amerikai weboldal, amelyet független tudósok és két mérnök, John Young és Deborah Natsios működtet.  Az oldal célja a szólásszabadsággal, kriptográfiával, kémkedéssel és felderítéssel kapcsolatos anyagok összegyűjtése és tárolása.

Az oldalon eddig több mint 70 ezer dokumentum gyűlt össze, például Irakban meggyilkolt katonák fényképei, MI6-ügynöknek gondolt emberek nevei, kormányzati épületek részletes térképei (nyilvánosan elérhető térképek és légi felvételek alapján), vagy a Stasi-ügynökök listája 1989. december 8-i állapotok alapján. Vannak olyan témák is, amelyek kiemelt fontosságúak a Cryptome-on, ilyen az Eyeball Series, amely a nyilvánosság számára általában elérhetetlen, érzékeny információkat tartalmazó oldalakról készült képeket tartalmaz; a Cryptome CN, amely kínai dokumentumok nyilvánosságra hozatalára specializálódott; a Protest Photos Series, amely a világszerte fellelhető tüntetésekről készült fotók publikációs helye.

A: Milyen folyamaton megy keresztül egy dokumentum vagy kiszivárogtatott információ, mielőtt kikerül a Cryptome-ra, és melyek az egyes lépések céljai? Különösen a dokumentum befogadása és közzététele közötti lépések érdekelnek, mint például a dokumentum valódiságának vizsgálata, az emberek neveinek eltávolítása, a kontextus hozzáadása stb. Melyek a legtöbb időt igénybe vevő és/vagy legnehezebb részei ennek a folyamatnak?

Cryptome: Nem sok ilyen van. Ha egy dokumentum bosszantja, vagy még jobb, ha mélyen felháborítja a hatalom hívőit, akkor közzétesszük. A szivárogtatás csak egy módja ennek. Sokkal jobbak azok a dokumentumok, nyilvánosságra hozatalok, ellenzéki vélemények megfogalmazásai vagy a tüntetések, amelyek nem drámai kiszivárogtatásokként működnek, hanem arra ösztönöznek másokat, hogy mindenféle információkat osszanak meg, ellenszegülve a hatalomnak és őrületbe kergetve azt a jelentéktelenségtől és értelmetlenségtől való rettegéssel, valamint a legfélelmetesebbel, hogy legatyásodik és olyan keményen kell majd dolgoznia, mint azoknak, akiket kizsákmányol.

A könyvtárakat előnyben részesítjük a szivárogtatással szemben, mert azokban benne foglaltathatnak a szivárogtatott információk, de nem ez az elsődleges céljuk. A szivárogtatás a nyilvánossággal való trükközés, túl gyakran a hatalom [megnyilvánulási] formái, amelyek nagyon jól utánozzák a médiát azért hogy összezavarják a fogyasztókat, míg a könyvtárak elősegítik az önképzést és a kritikaalkotást, és jó esetben  az odafigyelést is, ellentétben az adrenalinnal töltött szivárogtatásokkal és az infantilis szalagcímekkel. A szivárogtatások olyanok, mint a pép, azért találták ki őket a tekintélyelvűek, hogy megtámadjanak és lebutítsanak másokat a saját alacsony szintjükre a manipulatív, elfogult rikácsolásukkal.

A legtöbb időt a közzétételre alkalmas formátumba alakítás veszi el, de az nem olyan nehéz, sokkal kevesebb idő kell hozzá, mint a hírolvasáshoz, a tévé- és filmnézéshez, játékokhoz és súlyemeléshez, sminkeléshez és kiöltözéshez, vásárláshoz és haszontalan termékek nézegetéséhez. Annyi idő, mint ami a napi fürdőszobai tevékenységekhez kell, leszámítva a mániás önkielégítést.

Alkalmanként eltávolítunk neveket, kivéve akkor, ha a hatalom kiszolgálói. Jó tanács: a bennfentesek és a szivárogtató oldalak báránybőrbe bújt hatóságok. A legnagyobb és legtermékenyebb adatforrások a hatóságok, amelyek nyíltan és rejtetten is szivárogtatnak a sajtón, civil szervezeteken és akadémikusokon, bérenceken és szerzőkön, állítólagos volt hatóságokon és ál-disszidenseken keresztül, bármilyen eszközzel azért,hogy manipulálják a közvéleményt és viselkedést, hogy megszedjék magukat és fenntartsák az adóbevételek beáramlását.

A: Használnak valamilyen különleges eszközt a befogadott dokumentumok feldolgozására? Például olyat, amely eltávolítja a metaadatokat vagy a dokumentumok vizsgálatát menedzselik? Ha igen, mennyire működnek jól ezek az eszközök? És vannak olyan eszközök, amelyek egyszerűbbé tehetnék a folyamatot?

Cryptome: Semmi olyan eszközt [nem használunk], amely ne lenne elérhető bármely számítógép-használó számára. Mindent kézzel csinálunk, nincsenek automatizált programok – ezek nem megbízhatók és tekintélyelvű modellen alapszanak. Úgy, mint a legtöbb munkaerő megtakarító eszköz, amelyek lustaságra és meggondolatlanságra ösztönöznek. A tömeges termelés tekintélyelvű és az azt népszerűsítő anyagok is azok. A nagy számok és nagy[mennyiségű] adatok nagy megtévesztések, amelyek a nyilvános, személyes, szemtől szembeni elszámoltatás elkerülésére szolgálnak.

Szivárogtató oldalt olcsó üzemeltetni, szinte bárki megteheti egy kis aprópénzből. Nem szabad hinni a nagy adományok szükségességéről szóló eszement kijelentéseknek. Az csak a magas haszonra épülő modell, amelyet a kereskedelmi média, a jóltartott civil szervezetek, a jövedelmező oktatás és vallások és a menthetetlenül szómenéses, firkász szélhámosok erőltetnek. Ők [folyamatosan] okádják a közjóról szóló üzeneteket, elválasztathatatlanok a kormányzati és kereskedelmi seregektől, amelyek egymás zsebét tömik az adó kivételezésekkel, vesztegetéssel, pr-ral, a pénzügyi tolvajközpontok által finanszírozott ünnepségeken, a sokféle globális körgyűrűkön elhelyezett, off the record szalonokban zajló nyálcserével. Az óriási alapítványok, melyeket a New York Times napilap egy kétoldalas, hencegő cikkben gyűjtött össze, menedékként szolgálnak a nyugdíjas kormányzati, katonai, kommunikációs, oktatási, civil szervezeti gazembereknek.

A: Ön[ök] és a forrás mellett vannak még mások is, akik részt vesznek a szivárogtatási eljárásban? A folyamat mely részében segítenek mások is? A forrást bevonják a beküldésen túl a folyamatba, például azzal, hogy háttérinformációt ad hozzá, vagy segít a dokumentumok valódiságának vizsgálatában?

Cryptome: A források végzik a munka nehezét, valamilyen okból kidolgozzák a belüket, hogy megosszák az információt, ehhez képest mi keveset csinálunk.

Nem hiszünk a „kontextusban”. Ez autoritárius nonszensz.

Ugyanilyen okokból nem hiszünk a megerősítésben, az azonosításban, a háttérben, az előtérben, a reklámban, a promócióban, a brandingben, a privatizációban. Bármilyen olyan eszközben, amely növeli a szakadékot az egyének és azok között, akik azt állítják, hogy őket védik, oktatják, óvják az ördögtől, népszerűsítik a nemzetbiztonsági mutyizást, támogatják a hivatalos, titkos kémkedést otthon és külföldön.

A: A szivárogtatást és az informátorkodást szinonimának tartja? Hogyan definiálná őket? És mit gondol a Cryptome-ról szivárogtatói vagy informátori szempontból?

Cryptome: A pénzért való szivárogtatás és informátorkodás, mint a leleplezés és a dokumentálás, a nyilvánosságra vonatkozó fogalmak egy csomó más kevésbé túldramatizált közzétételi módszer mellett. Olyan brandekké váltak, amelyek lealacsonyítják a jól ismert kezdeményezéseket, amelyek átfogók és szélesebb kör számára elérhetők, és amelyek nem tekintélyelvűek,nem pénzközpontú erőfeszítések révén érik el céljaikat. A Cryptome egy olyan hely, ahol ingyenes anyagokat lehet[ett] cserélgetni több ezer másikkal együtt, korábban, most és a jövőben is. Nincs rajta semmi különös. Semmilyen szempontból sem megbízható, épp ellenkezőleg: jobb gyanakodni rá. Csinálj sajátot ahelyett hogy a követendő példák téveszméjében hinnél.

Fordította Le Marietta és Kovács Ildikó