Szavazz ránk a Goldenblogon

HTML doboz

Kövess minket!

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr

elofizetok.png

Atlatszo.hu a facebookon

Hirdetés

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Atlatszo.hu

Nincs megjeleníthető elem

Vastagbőr

Nincs megjeleníthető elem

Legfrissebb kommentek

Ténytár

  • loader.gif
  • loader.gif

Google hirdetés

Automata pénzmosógép

Az elmúlt húsz év során soha nem volt annyi pénzmosásgyanús ügylet Németországban, mint 2011-ben: az azt megelőző évhez képest 17 százalékkal nőtt az esetek száma. A pénzmosásban legérintettebb terület az ingatlanpiac és a vendéglátás mellett a pénznyerő automatáké, ahol a jelek szerint az iparági lobbinak még a német törvényhozást is sikerült a saját oldalára állítania. Bár Németországban az automaták szabadabb feltételek között működhetnek, mint Magyarországon, a politika és az üzlet terén fellelhető összefonódások párhuzamot mutatnak. A hazai helyzet felderítését pedig nehezíti a pénzmosás elleni küzdelem jogszabályi hátterének kuszasága.

Óvatos becslések szerint 135 milliárd eurót forgattak meg a különféle bűnszövetkezetek Európában, az OECD szerint csak Németországban évente 43-57 milliárd eurót mosnak át különféle cégeken. Ezzel az ország a nemzetközi pénzmosók Eldorádójának számít – írta friss cikkében a Spiegel Online. Az említett összeg fél százalékáról állítják azt a német hatóságok, hogy biztosan ilyen ügyletekben szerepelnek és lehet, hogy a fél százalék nagyon kicsi számnak tűnik, de 2011-et nézve még így is 170 millió euróról beszélhetünk. A szakértők szerint a pénzmosás jelentős részben a játéktermekben folyik.

A téma tehát nem csak Magyarországon, de a németeknél is nagyon aktuális: 2006 óta megnégyszereződött a nyerőgépek száma az országban. Nagyjából egy hónappal ezelőtt a Spiegel egy másik írásban is foglalkozott a játéktermek működésének törvényi szabályozásával. A cikk írója úgy fogalmazott, hogy a gépeket működtető céges lobbi konkrétan erősíti a pénzmosást. A gyanú szerint az üzemeltetők manipulálják a gépeket azért, hogy az illegális jövedelmeiket tisztára mossák. Például úgy, hogy a valós bevételnél nagyobb összeget jelentenek be. Ha pedig adót szeretne csalni, akkor egyszerűen kisebb bevételről nyilatkozik.

A német pénzügyminisztérium 2012 júniusában még szigorítani akarta a pénzmosási törvényt, hogy csökkentse a visszaéléseket, ám július 9-én a német nyerőgépbizniszben érdekeltek levelet írtak a minisztériumba. Azt állították, hogy ők egyetlen olyan esetről sem tudnak, amely során pénzmosási célzattal bárki is manipulálta volna a gépeket. Azt javasolták, hogy a szigorítás helyett inkább a kasszaadatokat kellene digitális aláírással ellátni és az üzemeltetőknek igazolniuk kellene, hogy a gépeiket nem manipulálták. A szigorítást kérő módosító javaslatot végül nyomtalanul törölték.

A Spiegel azonban nem csak a manipulálhatóságot említette veszélyforrásként. A német nyerőgépipar legjelentősebb személyisége, Paul Gauselmann részesedéssel bír a német liberális párt, az FDP saját nyomdájában. Sőt, az ARD televízió szerint a Gauselmann által a tulajdonrészért kifizetett fél millió euró burkolt pártfinanszírozásnak is tekinthető. És ugyan az FDP visszautasította ezt, maga Gauselmann mondta azt, hogy a munkatársait rendszeresen arra bíztatja: adományozzanak pénzt pártoknak és képviselőknek – a hírek szerint 2011-ben és 2012-ben négy pártot is anyagi támogatásban részesítettek.

Direkt pártfinanszírozásra Magyarországon is volt példa: a Magyar Szerencsejáték Szövetség 2002-ben 5 millió forintot utalt át a Kupa Mihály nevével fémjelzett Centrum Pártnak – emlegette fel az esetet a minap a HVG. Az már más kérdés, hogy a Centrum gyorsan eltűnt a süllyesztőben. Jobban megtérült pénze Faragó Tamás gyöngyösi kaszinósnak, aki a jobbikos Vona Gábort segítette a választási hadjáratban. A HVG által előkeresett további példák jól tükrözik azt, hogy minden politikai oldal érintett volt valamilyen formában a szerencsejátékban.

A Horn-kormány pénzügyminisztériumi államtitkárának, Akar Lászlónak fogadásszervező cége volt, a magyar oligarchák táborát erősítő Puch László MSZP-pénztárnok pedig egy hasonló cégben volt igazgatósági tag. Mindkét céget Aradi Péter vezette – ő egy játékcsatornát akart indítani, nem mással, mint a Fidesz egykori médiaszakemberével, Tóth Bélával. Az egykori MDF-es Viniczai Tibor is régi motoros a szakmában és a lobbiszövetségnek is tagja.

A mostani „sztárpolitikusok” között sem kell azonban sokat keresgélni, ha a szerencsejátékban érintetteket akarunk keresni. Az új törvény szerint kizárólag koncessziós játéktermekben működhetnek félkarú rablók – Budapesten három ilyen terem van, ebből kettő a fideszes Rogán Antal által vezetett V. kerületben található. Rogán volt az – emlékeztet a HVG –, aki a törvénymódosítással helyzetbe hozta ezeket a játéktermeket. A Tropicanát, amelyet a Belvárosi Kaszinó Kft. működtet (a cég egyedüli tulajdonosa a Szerencsejáték Zrt.), és a Las Vegas Casinót. Ez utóbbi termet üzemeltető kft. ügyvezetője Kollár K. Attila: a Szerencsejáték Zrt. igazgatóságának tagja, a kilencvenes évek elején az MDF és a Fidesz közötti botrányos székház-sztori tevékeny résztvevője.

Magyarországon 1994 óta létezik büntetőkategóriaként a pénzmosás, de az azóta eltel másfél évtizedben hétszer változott az erre vonatkozó törvény. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által a rendelkezésünkre bocsátott adatokból kiderült, hogy 2008-ban 3, 2009-ben 4, 2010-ben pedig 8 vádemelés született pénzmosás ügyében – ez a szakemberek által vélt elkövetések számához képest igen elenyésző. 2011-ben pénzmosás tárgyában a NAV Pénzügyi Információs Főosztályára (PIFO) havonta átlagosan 579 bejelentés és adatszolgáltatás érkezett. A bejelentések túlnyomó többségét (5401 db) a bankok küldték, ezt követték a pénzváltók (225 db), a biztosítási szolgáltatók (223 db) és a takarékszövetkezetek (213 db). Érkeztek még bejelentések hitelkártya- és lízingszolgáltatóktól, befektetési szolgáltatóktól, de könyvvizsgálóktól és ügyvédektől is.

A NAV Bűnügyi Főigazgatósága 2011-ben konferenciát is szervezett, amelyen a meghívott szakemberek meglehetősen sötét képet festettek a pénzmosás elleni küzdelemről. Anomáliák, komoly hiányosságok és részleges koordinálatlanság jellemzi a területet. Éppen ezért, hívták fel a figyelmünket a NAV-nál, nem lehet messzemenő következtetéseket levonni a statisztikai adatokból arra vonatkozóan, hogy mennyi pénzt mostak, mosnak tisztára az országban.

A német vám- és bűnügyi szakemberek szemében úgy tűnhet, hogy Magyarországon a törvény szigorításával sikerült lecsökkenteni a pénzmosás veszélyét – legalábbis abban a formában, ahogy Németországban tartanak tőle. A politikusok és üzletemberek kapcsolatainak összefonódása azonban újabb problémákat vethet fel, nem is beszélve a törvényi szabályozás hiányosságairól.

süti beállítások módosítása