„Három dolog egyesít minket” - nyilatkozta az ukrán ellenzék meghatározó képviselője, Vitalíj Klicskó a hetekben a Guardian brit napilapnak. „ Az első az egyet nem értés a jelenlegi  gazdasági politikával- és helyzettel; a második, hogy egyedül az európai integrációt látjuk Ukrajna egyetlen lehetséges jövőjének, a harmadik pedig, hogy elutasítjuk a jelenlegi authoriter rezsimet.”

Bár a jelenleg a Majdan téren tüntető ukrán ellenzék szereti lenyilatkozni a sajtónak, hogy mennyire egységesek, ez korántsem igaz. Íme a meghatározó ukrán ellenzéki pártok és programjuk:

UDAR (ÜTÉS Ukrán demokratikus szövetség a reformokért)

A 2010-ben indult UDAR színeit képviseli az ország jelenleg egyik legnépszerűbb politikusa, a nehézsúlyú boksz világbajnok Vitálíj Klicskó. Klicskó politikai szereplése hatalmas lökést adott a párt népszerűségi mutatóinak, a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint az elnöki székre ácsingózó visszavonult bokszoló könnyedén megverné  Janukovicsot, ha most tartanák a szavazást. A párt programjában kiemelt helyen szerepel a kormányzat megújítása és modernizálása, erős fellépés a korrupció ellen, és hogy Ukrajnát Európa felé vezessék. A pártvezetés mégsem a kompromisszumképességével híresült el: 2012-ben például véres belviszályba keveredtek a parlamenti választásokon induló közös jelöltekről a velük közös értékeket való Batkhivcsinával.

A Majdan hadserege – avagy kik haltak meg kedd éjszaka Kijevben

A városháza lépcsőjén állunk. Csípős hideg van, az épületet éppen ürítik ki a tüntetők. Vörös karszalagos, maszkos férfiak, botokkal és buzogányokkal felszerelkezve üvöltenek a bejárat elé felsorakozott, botokkal és buzogányokkal felfegyverzett, fehér ukrán rúnás terepszínű ruhában álló férfiakkal. A vita tárgya az, hogy vajon valóban vissza kellene-e adni a városházát a kormánynak. A nácik ezzel nem értenek egyet, de a vérontás ezúttal elmarad. Kedden a két csoport már közösen védte a Maidan teret a rohamrendőröktől. A meghalt „civilek” legalább háromnegyedét ők adják. Tovább helyszíni riportunkra.

BATKHIVSCSINA  (Anyaföld, minden ukrán szövetsége)

Az „anyaföld” párt körülbelül húsz százalékát birtokolja a RADA (ukrán parlament) székeinek, ezzel pedig a második legbefolyásosabb párt az országban, közvetlenül a jelenlegi elnök Viktor Janukovics Régiók pártja után. Az anyaföld párt hagyományai egészen a 2004-es narancsos forradalomig nyúlnak vissza, melyet Julíja Timosenkó, a narancsos forradalom ikonikus alakja indított 1999-ben. Julíja Timosnekó 2004-ben elveszítette a választásokat, a Janukovics vezette ügyészség hivatali visszaéléssel gyanusította meg, és 2011-ben börtönbüntetésre ítélték, jelenleg büntetését tölti. A párt Timosenkó híveit tömöríti, jelenlegi vezetője Arzeníj Játszenjuk jogász és közgazdász, parlamenti frakcióvezető. Bár Játszenjuk volt már az ukrán nemzeti bank feje, gazdasági miniszter és külügyminiszter is, népszerűsége messze Timosenkóé alatt marad. A párt főbb követelései közé tartozik a poltikai foglyok, közöttük Julíja Timosenkó szabadon engedése, a jelenlegi kormány lemondása, az alkotmány 2004-es állapotokba történő visszaállítása, valamint az EU-val való együttműködési nyilatkozat aláírása. Hosszútávú terveik között szerepel az EU-ba való belépés, valamint az Oroszországgal való gazdasági kapcsolatok felszámolása.

SZVOBODA (Szabadság)

A Szvoboda párt egy szélsőjobbos, ultranacionalista koalíció, melyet Oleh Tyánhibok vezet és mely a felmérések szerint jelentős népszerűségre tett szert az utóbbi években. A pártot elsősorban a kelet (Ororszország) iránti olthatatlan gyűlölet vezérli, a párt vezetősége arra szólít fel, hogy Ukrajna azonnali hatállyal lépjen ki minden Oroszország álltal vezetett szervezetből. Nyiltan rasszista és homofób nézeteket vallanak, többek között szeretnék bevezetni az etnikai alapú ukrán állampolgárság fogalmát. (Ilyen programja legutóbb az NSDAP-nak volt Németországban.) A párt náci nézetei miatt Tyáhinboknak és pártjának már egyszer távoznia kellett az ellenzéki közös platformból, a Mi Ukrajnánkból a narancsos forradalom alatt.  A párt sokáig volt szalonképtelen az ellenzéki oldalon, drámai visszatérésük a 2012-es októberi parlamenti választások során történt, amikoris a szavazatok tíz százalékát vitték el. A párt bázisa elsősorban az ország ukrán ajkú nyugati része, de jelentős támogatottságnak örvendenek Kijevben is. A Szvoboda párt állt a Lenin emlékmű ledöntése valamint a városháza elfoglalása mögött. Saját milíciával rendelkeznek a Maidan téren, vörös karszalagal különítik el magukat a tér önkéntes őreitől.

Jászberényi Sándor