Glenn Greenwald mielőtt újságíró lett volna, alkotmányjoggal és polgári joggal foglalkozott. Ő volt, aki az angol Guardian oldalán tavaly júniusban kirobbantotta a Snowden-ügyet, 2013 legnagyobb nemzetközi politikai botrányát. Az amerikai NSA egyik alvállalkozójának dolgozó Snowden lebbentette fel a fátylat a PRISM program fölött, mellyel az USA kormánya naponta 25 milliárd email-t és telefonos beszélgetést figyel meg.

Greenwald brazíliai otthonában látta vendégül a VICE stábját, akiknek magánéletéről és politikai véleményéről is beszélt. A férfi jelenleg élettársával, David Mirandával és egy csapat utcáról befogadott kutyával él egy trópusi környezetben álló házban. Azért Brazíliában, mert véleménye szerint amint betenné a lábát hazájába, eljárást indítanának ellene, ahogy Mirandát is terrorizmussal kapcsolatos vádak miatt tartóztatták le a londoni repülőtéren. Az újságíró szerint ez az eljárás is bizonyítja, hogy az amerikai és - a lehallgatásokban szintén részes - angol kormány megfélemlítéssel akarja ellehetetleníteni a kínos kérdéseket feszegető tényfeltárók munkáját. A fél órás videóinterjúban konkrét példával is igazolja, hogyan volt képes Bush elnöksége alatt a Fehér Ház visszatartani egy sztorit a New York Times-nál.

A videóban beszél Snowden-nel való találkozásáról, valamint a kiszivárogtatás után rá zúduló támadásokról is. A jelenleg Laura Poitras és Jeremy Scahill újságírókkal, valamint az Ebay-t alapító Pierre Omidyar finanszírozásával új médiavállalaton dolgozó Greenwald megfogalmazása szerint "Washington pénzneme az, hogy ki milyen titkokat ismer." Épp ezért a politikai játszmák alapelemei a kiszivárogtatások, de amikor egy leak a hatalom érdekeit sérti, akkor a politikusok és támogatóik kimutatják foguk fehérjét.

"A transzparenciához és elszámoltathatósághoz való hozzállásuk jellemzi igazán őket, ezért nem is lehet megbízni bennük" - mondja az ügyben sértett kormányokról Greenwald. Szerinte a Wikileaks és Bradley Manning elleni eljárások tökéletes például bizonyultak e téren.

A független tényfeltáró újságírást propagáló Greenwald az NSA-t védelmezők állításaira így reagál: "Napi 25 milliárd beszélgetés lehallgatása nem lehet hatékony eszköz a terrorizmus ellen. Olyanok, akik szerint ha nincs rejtegetnivalója valakinek nem kell megfigyeléstől félni, sem adnának ki titkokat magukról." Greenwald ezt azzal magyarázza, hogy a magánszféra minden ember alanyi szükséglete, melynek megsértésével nem csak politikai, hanem társadalmi elnyomás áldozata is lehet a megfigyeléstől rettegő egyén.

Az újságíró szerint a jól hangzó szlogenek ellenében az amerikai kormány valódi célja a megfigyeléssel az, hogy biztosítani tudja országa és a világ lakossága fölötti hatalmát, miközben saját működésével kapcsolatban a legerősebben titkolódzik.