Eddig 30 céggel kötött stratégiai megállapodást az egyébként Nyugat- és multiellenességét gyakran hangoztató kormány. Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár reményei szerint ez a szám 50 fölé is emelkedhet, mert a program felkeltette a vállalatok érdeklődését a kormánnyal folytatott rendszeres konzultáció lehetősége miatt. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy csak a stratégiai partnerséget vállaló cégek nyerhettek az NFÜ három, összesen 30 milliárdos pályázatán, és vélhetően ezután is lesznek ilyen kivételező tenderek.

Az eredeti tervek szerinti negyvenből eddig harminc céggel kötött stratégiai megállapodást a kormány, amely egyébként sokszor és szívesen hangoztatja Nyugat- és multiellenességét. Partnere már az AG, az Alcoa-Köfém, az Audi, a Bosch, a Bridgestone, a Coca-Cola, a Continental, a Daimler, a Dalkia, a Denso, az Ericsson, a GE, a Hankook, a Hewlett-Packard, a Huawei, az IBM, a Jabil, a Lego, a Microsoft, a National Instruments Magyarország, a Richter Gedeon, a Sanofi, a Stadler, a Siemens, a Suzuki, a TCS, a Tesco, a Teva,  a Nokia Siemens Networks, a Waberer’s; és Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár reményei szerint a stratégiai megállapodások száma 50 fölé is emelkedhet, mert "a program felkeltette a vállalatok érdeklődését a kormánnyal folytatott rendszeres konzultáció lehetősége miatt. Ez pedig versenyelőnyt jelenthet az egyes cégek számára saját vállalatcsoportjukon belül, az újabb beruházási helyszínek kiválasztásakor." Azt ugyanakkor cáfolta a jelenleg tulajdonképpen utazó nagykövetként funkcionáló korábbi miniszterelnöki szóvivő, hogy a stratégiai megállapodások kihatnának a közbeszerzésekre; de elmondása szerint a képzési, oktatási rendszert úgy szervezték át, ahogy azt a cégek iránymutatásaikban kérték.

A kapcsolatok szorosabbra fűzését szinte minden esetben a kormány kezdeményezte, a megkörnyékezett vállalatok nagy része pedig úgy érezte, hogy ez egy visszautasíthatatlan ajánlat, amire ha nemet mondanak, kimaradnak bizonyos kedvezményekből, és még esetleg az unortodox jogalkotás&adókivetés pallosa is lesújt rájuk. A pletykák szerint azonban néhány cég nem félt kosarat adni a kormánynak, például az Opel sem (amelynek kommunikációs kampányában ennek ellenére szívesen részt vesz a kabinet) írta alá a több "behódolt" által is csak gesztusértékűnek tartott szerződést.

Ugyanis magukban a stratégiai megállapodásokban kevés konkrétum szerepel. A bevezető udvariassági körök után azt tartalmazzák, hogy a cég lehetőségeihez mérten fejleszt, beruház és kutat Magyarországon, a kormány pedig döntésekkel és pályázatokkal igyekszik támogatni ebben; a cég növeli magyarországi beszállítóinak számát, népszerűsíti Magyarországot külföldön, részt vesz a neki otthont adó település közéletében, és támogatja is azt; továbbá a cég és a kormány a szakképzések terén is együttműködnek egymással; néhányba pedig azt is belefoglalták, hogy a vállalat kész tevékenyen résztvenni az ország versenyképességét befolyásoló jogszabályok tervezetének véleményezésében.

Csupán egy, az elektronikai alkatrészeket gyártó Jabillal kötött stratégiai megállapodás tartalmaz - minden bizonnyal a cég kérésére - egy feddhetetlenségi pontot, amely arról árulkodik, hogy itt töltött 13 évük alatt csodálatos tapasztalatokat szereztek Magyarországról, és rendkívül jó véleményük van a kormányról:

"A Felek tudomással bírnak arról, hogy a Jabil, mint a Jabil Circuit Inc leányvállalata az Amerikai Egyesült Államok Külföldi Korrupciós Gyakorlatot Tiltó Törvényének (United States Foreign Corrupt Practices Act “FCPA”), valamint az Egyesült Királyság Vesztegetés Törvényének (UK Bribery Act) hatálya alá tartozik. Felek tudomásul veszik, hogy együttműködésük során maximálisan etikusan és átlátható módon végzik tevékenységüket a fenti törvényeknek megfelelő módon."

A pályázatokkal való támogatást szemmel láthatóan komolyan gondolja a kabinet: nemrégiben három darab milliárdos tendert is kiírt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kimondottan a kormány keblére ölelt vállalatok számára.

2012. december 20-án jelent meg a "K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések" című, 22 milliárd forintos keretösszegű pályázat, amelyet 2013. április 11-én két részre bontottak. A K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések nevű pályázatot 10 milliárd keretösszeggel, a Nemzeti Agykutatás Program támogatását pedig 12 milliárddal hirdették meg. A május 10-én a keret kimerülése miatt felfüggesztett K+F pályázatnál az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege minimum 1, maximum 6 milliárd forint, az Agykutatásnál az "A" alpogram esetében maximum 6,4 millió forint, a "B" alprogram esetében minimum 90 és max. 450 millió. Mindkettőben a kötelező vállalások között szerepel a kormánnyal való stratégiai megállapodás, a támogatottak listája pedig még egyiknél sem ismert.

A 1132/2013 (III.14) számú kormányhatározatban módosította a kormány a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap február elsején jóváhagyott 2013-as felhasználási tervét. Az új változat szerint a kormánnyal stratégiai megállapodást kötõ vállalkozások számára 8,8 milliárdos keretösszegű K+F+I ernyõpályázatot írnak ki, ami meg is történt április 9-én. Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege minimum 40 millió, maximum 2 milliárd forint volt, a támogatott projektek listája még itt sem ismert.