Afrikával, Ázsiával és Latin-Amerikával hasonló tempóban rabolják az európai földeket – írja egy most megjelent nemzetközi tanulmány. A földterületek fölötti tulajdonkoncentráció nem csak Magyarországon jelent problémát, hanem az egész kontinensen. A European Coordination Via Campesina és a Hands off the Land hálózat 11 országból származó 25 szerzője az Európai Unió költségvetésének mintegy 44%-át, évi 42,5 milliárd eurót kitevő támogatási rendszert, a Közös Agrárpolitikát teszik a folyamat egyik felelősévé.

„Az elmúlt öt évben 66 országban legalább 35 millió hektárnyi termőföldet szereztek meg külföldi befektetők – állítja egy barcelonai székhelyű nonprofit szervezet, a GRAIN. Angolul "land grabbing"-nek, vagyis fölszerzésnek, sőt földlenyúlásnak vagy földrablásnak nevezik, amikor jellemzően fejletlenebb afrikai, dél-amerikai és ázsiai országok szántóföldjeit, erdeit, vizeit, természeti erőforrásait felvásárolják, vagy hosszú távú bérleti szerződésekkel veszik birtokba tőkeerős külföldiek." - Land grabbing – világszerte gyorsuló ütemben zajlik a termőföldek felvásárlása

A „Földkoncentráció, földlenyúlás és az emberek küzdelmei Európában" címmel szerdán, a Parasztság Nemzetközi Napján megjelent jelentés szerint Brazília, a Fülöp-szigetek és Kolumbia helyzetét idézi, hogy az európai földterületek mindössze a tulajdonosok 3%-ának kezében vannak, írja a tni.org. Bár a jelenség nem új, az utóbbi évtizedekben jellemzően Kelet-Európában erősödtek fel igazán az ilyen tendenciák. Miközben a magyar sajtó a helyi gazdák ellenében politikusokhoz köthető gazdasági érdekcsoportok által megnyert földpályázatokról szokott cikkezni, a jelentés szerint az európai folyamatokból kínai, közel-keleti és globális szereplők is próbálnak hasznot húzni. A „földlenyúlásokban" közös, hogy a folyamat átláthatatlanul működik.

A jelentés 15 oldalon keresztül vizsgálja a magyar helyzetet és már a szöveg elején kiemeli, hogy a magyar földhasználat egyszerre nagyon koncentrált és töredezett, sok kis gazdaságnak kell versenyeznie kevés naggyal és ezt a földtörvény a földbérletek rendszerén keresztül is lehetővé teszi. A KSH 2008-as hivatkozott adata szerint mindössze 35%-a a földeknek volt egyéni kézben, 45%-ot kereskedelmi szervezetek tulajdonoltak, a maradék 20% pedig ismeretlen nevek alatt volt. A tanulmány megemlíti az előző kormányok idején lejátszódott a Grupo Milton ügyet a pátyi golflakóparktól a sávolyi Balatonring terveiig és kitér az atlatszo.hu riportjai alapján a felcsúti Orbán-uradalom növekedésére, a kajászói gazdák földfoglalására és az Ángyán József által kiborított Fejér-megyei bilire is. A jelentés szerint a helyi gazdák földhöz jutása elengedhetetlen szükséglete az élelmiszer-szuverenitás növekedésének és a vidéki családok túlélésének. Ezzel szemben az EU csatlakozás után is növekedett a nagybirtokosok tulajdona a vidéken, a közeljövőben elfogadásra váró új földtörvény, valamint az illegális zsebszerződések gyakorlata szintén a nagybirtokosok, mezőgazdasági oligarchák kezére játsszák a földeket.

Alcsútdoboz-Göböljárás lakóit nem kérdezte meg terveiről Mészáros Lőrinc, Felcsút polgármestere, aki tavaly vetette meg lábát József főherceg egykori majorjának központjában. Az önfenntartó életmódra berendezkedett családok körül azóta elfogyott az eddig megélhetést adó föld. Évtizedeken át megéltek belőle, ám amikor az egykori Csákvári Állami Gazdaság területéből vásárolni szerettek volna, nem jártak sikerrel. A Nemzeti Földalapkezelő által meghirdetett valamennyi alcsútdobozi állami földet az egykori gázszerelő frissiben alapított mezőgazdasági társasága nyerte el. - Új földesúr Göbölpusztán: "Itt minden Mészáros Lőrincé"

A tanulmány szerzői javaslatokat is megfogalmaznak: szerintük a helyi közösségek birtokában kell lennie a földeknek, hogy az fenntartható és önellátó gazdálkodást biztosíthasson. A szerzők szerint kormányzati szinten kell kivizsgálni a zsebszerződések ügyét és „betömni a megmaradt lyukakat", melyek továbbra sem zárják ki ezek lehetőségét, a földbérlet-pályázatokból politikai kapcsolatokkal rendelkező jelentkezők helyett helyi gazdákat kell előnyben részesíteni, a kiírt pályázatok részleteit hozzák nyilvánosságra és a földtörvényt is a nagybirtokok hátrányára módosítsák. Javasolják továbbá az EU pályázatok ilyen elvek alapján történő újracsatornázását. A szerzők szerint a bioüzemanyagok termelése is a földrablás lehetőségét tartja fent, ezért a megújuló energia-források támogatását szélesebb skálára kéne kiterjeszteni. Az EU csatlakozási szerződésekben rögzített, külföldiek földszerzését előíró pontokat is újra kéne tárgyalni, hogy a lehetőség 2014 után se nyílhasson meg a határainkon kívül élőknek, akik a nyugatihoz képest olcsóbb területeket szeretnék megvásárolni.

Magyar földrablók Afrikában

A tanulmány megemlíti Csányi Sándor OTP-vezért, mint az egyik legnagyobb magyar földesurat. A Csányihoz tartozó Bonafarm pár éve Zambiában próbált résztvenni egy beruházásban, mely 9000 helyi lakos kitelepítésével járt volna egy 18000 hektáros területről. Az üzlet végül nem jött össze, mert a 2011-es zambiai választások nyertese nem kért a külföldi befektetőkből. A Bonafarm jelenleg Romániában tárgyal nagyméretű földüzletekről, írja a tanulmány.

A teljes jelentés letölthető innen (angol, PDF)