Különösebben talán nem kell bizonygatni az üvegzseb-szabályok fontosságát abban az országban, ahol a politikai osztály lassan huszonöt éve sikerrel akadályozza a kampányfinanszírozás átláthatóvá tételét, és ahol ma sem lehetünk biztosak például abban, hogy nem állami pénzekkel keresztfinanszírozott politikai kampányt folytat-e a kormánypárt egy szatelit szervezet segítségével.
A vonatkozó alapjogszabály az „üvegzseb-törvény”: a 2003. évi XXIV. törvény a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról, a közpénzek felhasználásának átláthatóságát szolgáló egyik legfontosabb rendelkezés. A törvény rendelkezik egyebek mellett az egyes döntési pozícióban levő tisztviselők vagyonnyilatkozati kötelezettségéről, a különböző támogatások, illetve a közpénzek felhasználására vonatkozó szerződések nyilvánosságáról: „(…) a nettó ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű - árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezését (típusát), tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint az említett adatok változásait közzé kell tenni a szerződés létrejöttét követő hatvan napon belül.”
Bár a KIM cáfolja, hogy az új Polgári Törvénykönyv jövő év eleji hatályba lépésével eltűnnek a magyar jogrendből az üzleti titkokat korlátozó üvegzseb-szabályok, az ezzel kapcsolatos aggodalmak nem szűntek meg.
Különösen annak fényében, hogy a kormány maga sem veszi túl komolyan a transzparenciára vonatkozó előírások betartását: a Miniszterelnökség üvegzseb-oldala például bő fél éve nem frissült, az utolsó közzététel dátuma 2012. szeptember 10. Ennél is lazábban értelmezi az ötmillió forint feletti szerződések hatvan napon belüli nyilvánosságra hozatalának kötelezettségét a Vidékfejlesztési Minisztérium. Lassan egy éve, 2012. májusa óta nem tették közzé az üvegzseb-törvény hatálya alá eső szerződéseket.
Persze az sem kizárt, hogy az elmúlt időszakban sem a Miniszterelnökség, sem a VM nem kötött 5 millió forintnál nagyobb értékű szerződést – de mit mondjunk akkor a vadonatúj Nemzeti Közszolgálati Egyetem esetében, amelyiknek a honlapján nemhogy közzétételt, de még csak hasonló menüpontot sem találunk? Persze lehet, hogy az egyetem minden ötmillió feletti beszerzése nemzetbiztonsági kockázatúnak van minősítve, mint az elektronikus útdíjrendszer kiépítése. De ez sem lehet magyarázat arra, miért nincs üvegzseb oldala a szintén új Emberi Erőforrás Támogatáskezelőnek, vagy a Nemzetpolitikai Kutatóintézetnek. A Habsurg-kori Kutatások Közalapítványnak vagy a Magyar Alkotóművészeti Nonprofit Kft-nek.
Van azért előrelépés is. Létezik egy közadatkereső oldal, ami a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. közadat programja részeként jött létre. Az első látszatra megnyerő szolgáltatásnak azonban két komoly gyengéje van. Egyrészt csak azokat az adatokat tudja szolgáltatni, amit neki az adatgazdák átadnak. Ha meg ne adnak, akkor nincs adat, nincs szolgáltatás. Így aztán az oldalon számos intézmény adatait hiába keressük, nincs találat. Másrészt nem sikerült olyan egyszerű, felhasználóbarát felületet létrehozni, ahol viszonylag könnyen megtalálhatja az állampolgár az őt érdeklő intézményt vagy adatot. Ironikus módon viszont szabatos kis összefoglaló olvasható az oldalon azokról a jogszabályokról, amelyek – elvileg - mindenre kiterjedően meghatározzák a közadatok nyilvánosságát.
Mi magunk most egy hasonló, ám lényegesen egyszerűbben használható szolgáltatással kedveskedünk az Átlátszó olvasóinak. A mi üvegzsebfigyelő oldalunkon egyelőre azok a szervezetek találhatók, amelyeknek van üvegzseb oldala, illetve figyelemmel követjük, hogy ezek közül melyek frissültek a közelmúltban. Az adatbázist folyamatosan bővítjük, reményeink szerint hamarosan több száz szervezet adatai lesznek elérhetőek. Ha ismer olyan üvegzseb-oldalt, amely még nem szerepel a listában, jelezze nekünk az info@atlatszo.hu címen! Emellett arra bíztatjuk az Olvasót, hogy keresse meg az őt érdeklő szervezetet, nézze meg alaposan annak szerződéseit, és ha kell, kérdezzen rá a részletekre a Ki mit tud közadatigénylő portálon keresztül.
(Illusztráció: innen)
Legfrissebb kommentek