A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék egy olyan 100 milliárdos alap, amit azért hoznak létre, hogy év közben felmerülő, nem tervezett, rendkívüli eseményeket a kormány tudja finanszírozni. Ilyen volt például a vörösiszap-katasztrófa, de ilyen az árvíz, az aszály vagy egyéb nem várt intézkedések. Az alapban lévő 100 milliárd forint forint közel akkora összeg, mint a bankokra kivetett a bankadó. Mire költöttük 2012-ben?

Ősszel nagy port kavart fel, amikor Orbán Viktor személyes utasításra a Magyar Fesztivál Balettnek 130 millió forintos támogatást adtak ebből az alapból - a döntés ellen 40 táncművész tiltakozott, mivel "az összes független táncegyüttes, illetve befogadóhely működésére fordítható pályázati pénz idén csak 211,9 millió forint, amelyet közel félszáz együttes között kell szétosztani." Az Állami Számvevőszék augusztus 31-i jelentése a 2011. évi költségvetés végrehajtásának ellenőrzéséről a következőket fogalmazza meg:

"...a kormány-előterjesztések, illetve a kormányhatározatok nem minden esetben feleltek meg a jogszabályi előírásoknak a következők miatt. Az elmúlt évek ellenőrzési tapasztalataival egyezően a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék előirányzatának átcsoportosításakor több esetben (az éves szinten átcsoportosított előirányzat 20,8%-át kitevő 19 476,8 M Ft összegben) az igénylés nem felelt meg az Áht1 25. § (1) bekezdésében előírtaknak, mivel a fejezetek többletforrás igénye nem minősült előre nem valószínűsíthetőnek, nem tervezhetőnek, illetve előirányzott, de elháríthatatlan ok miatt elmaradó bevétel miatt pótolandónak.

A Kormány a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék terhére átcsoportosított előirányzatokról szóló kormányhatározatainak csak 29,6%-ánál írt elő a fel nem használt rész tekintetében elszámolási és visszafizetési kötelezettséget. Emiatt az NGM nem rendelkezik a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék tényleges felhasználásáról, esetleges maradványáról információval, amely a felhasználás átláthatóságát és ellenőrizhetőségét negatívan befolyásolja."

Kíváncsi voltam, hogy a kormány mennyire fogadta meg az ÁSZ jelentésben leírtakat, ezért a Kimittud közadatigénylő portálon keresztül közérdekű adatigényléssel fordultam a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, hogy ebben az évben milyen kifizetések történtek a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból, és ki volt a kifizetések beterjesztője.

Az NGM válasza szerint "a Kormány a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék felhasználásáról szóló döntéseit az államháztartásért felelős miniszter önállóan, vagy az államháztartásért felelős miniszter és a fejezetet irányító szerv vezetőjének együttesen benyújtott előterjesztése alapján hozza meg."

Októberig a kormány 57 milliárd forint kifizetéséről döntött, és a lista megint nem sok váratlan vagy rendkívüli kiadást tartalmaz. Innen finanszírozzák többek között a parlament.hu fejlesztését (200 millió), a Kossuth és Széchenyi díjakat (83 millió), az Alaptörvény terjesztését (1 milliárd), a KIM kommunikációját (600 millió), a gazdasági konzultációt (976 millió), de még a nemzetei ünnepeket is, biztos váratlanul érte a kormányt augusztus 20. és október 23. is.

De jutott egy nagyobb szelet a rendőrség adósságállományának konszolidálására (10 milliárd), a Forma 1-re (500 millió), a Budapesti Kibertér Konferenciára összesen 355 millió, két fővárosi klubnak, a Vasasnak és az MTK-nak pedig 200 millió forint, a Fradinak innen is csurrant 100 millió, a Piarista Rendnek 1,2 milliárd forint, a Budapesti Music Center befejezésére 500 millió, illetve Gaskóék és a vasutasok is innen kapták meg a MÁV-Cargo eladásából szerintük nekik járó részt (2 milliárd).

Váratlan és rendkívüli kiadás, vagyis jogos kifizetés volt a köztársasági elnökváltással járó költségek, az aszálykár, a Malév csőd miatt kártalanítások... és körülbelül ennyi. Ez a rész sokkal-sokkal rövidebb.