Szavazz ránk a Goldenblogon

HTML doboz

Kövess minket!

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr

elofizetok.png

Atlatszo.hu a facebookon

Hirdetés

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Atlatszo.hu

Nincs megjeleníthető elem

Vastagbőr

Nincs megjeleníthető elem

Legfrissebb kommentek

Ténytár

  • loader.gif
  • loader.gif

Google hirdetés

A hét videója: Az emberi testrész-biznisz árnyoldalai

A múltheti animált offshore-magyarázat után újra az ICIJ (International Consortium of Investigative Journalists, Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma) egyik remek anyagát szemlézzük. 18 éven aluliak és horrorutálók most kapcsoljanak el, vagy tegyenek úgy, mintha rádiót hallgatnának és ne nézzenek a képernyőre.

Naponta milliónyi emberi testrész - szervektől csontokon át a bőrszövetig - kerül felhasználásra fogműtétek, szaruhártya-átültetés, térdoperációk vagy akár szépészeti beavatkozások vagy gyógyászati készítmények gyártása során. Az ICIJ tagjainak 8 hónapig tartó, 11 országot érintő oknyomozása során viszont kiderült, a jól szabályozott és non-profit szervdonori rendszerrel ellentétben a szövetbankok tevékenysége nem annyira tiszta, mint amennyire lennie kéne. Miközben ugyanis az USA-ban és több államban illegális az emberi szövetek vásárlása és eladása, a tevékenység nem szűnt meg. Ennek eredményeképpen pedig családtagok szembesülnek azzal, hogy a temetésen deformált, sebes, össze-vissza darabolt szeretteiktől kell elbúcsúzniuk, miközben ők nem hogy nem "kerestek" semmit a a felajánláson, amin egy szövetbank igen, de nem is járultak hozzá az elhunyt bőrének lenyúzásához, csontajainak PVC csővel való helyettesítéséhez. A szövetbiznisz  - mely az oknyomozók szerint Ukrajnában pörög legjobban - során ráadásul nehezen lenyomozható, hogy honnan van és hová kerül az adott testrész, esetleg beteg volt-e, vagy egészséges.

Nem tudni, kik használják a fővárosi kerületek külföldi ingatlanait

Miután nemrégiben kiderítettük, hogy Erzsébetvárosnak Szlovákiában, Zuglónak és Belváros-Lipótvárosnak pedig Erdélyben van ingatlana - utóbbinak kettő is -, újabb közadatigényléssel fordultunk az érintett önkormányzatokhoz. Azt kérdeztük tőlük, hogy megvásárlásuk óta kik használták a külföldi ingatlanokat, de ezt egyiküktől sem sikerült megtudnunk. 

haziko2.jpg

tovább »

Nem tudja az ÁKK, kivel szerződött az államkötvények eladására

Az atlatszo.hu közérdekű adatigényléssel fordult az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-hez, hogy megtudjuk, milyen feltételekkel szerződtek egy kajmán-szigeteki céggel letelepedési államkötvények eladására.

akk.jpgkép innen

tovább »

256,7 millióért hirdetik, hogy minden szuper

Közadatigénylésben kérte ki az atlatszo.hu a "Magyarország jobban teljesít"-kampány részletezését. Az önfényezés összköltsége bruttó 256,7 millió, ebből 108 millió a közterületi megjelenésre ment el, a nyomtatott és online sajtóban pedig a Metropol tarolt 47,7 millióval, de a Magyar Nemzet sem járt rosszul.

mjt.jpg

tovább »

Az NMHH kabinetfőnökének felesége is trafikokat nyithat

Négy trafik koncessziós jogát is elnyerte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kabinetfőnökének felesége Szentendrén és Budakalászon.

551470_4172285085221_912903439_n.jpgA budakalászi pályázat egyik vesztese, kép innen

tovább »

Angliában a zombi-apokalipszis védekezési terve is közérdekű adat

Miközben Magyarországon a kormány bevallottan azért akarja csorbítani az állampolgárok közpénzek fölötti ellenőrzésének jogát, mert megkönnyítettük a közérdekű-adat igénylések beadását, Angliában a nyilvánvaló trollkodásokon sem akad fenn a hatalom. Bár biztos vannak helyi Cser-Palkovics Andrások és Rogán Antalok, úgy tűnik nem ez a jellemző.

ZOMBIE-APOCALYPSE-large570.jpg

tovább »

Nem válaszolnak a szakszervezetek, mire költötték az állami apanázst

Újra elküldtük a százmilliós állami támogatásokat elnyert szakszervezeteknek a kormányzat apanázzsal való elszámolásra vonatkozó adatigénylésünket, talán most élnek a lehetőséggel, és inkább a demokratikus nyilvánosság, mintsem az azt szűkíteni próbáló politika oldalára állnak.

szakszervezet1240.jpg

tovább »

Közpénzek kormánypropagandára - állami cégek és kormányintézmények reklámköltései (2003-2012)

A Corvinus Egyetem Korrupciókutató-központjának április végén megjelent tanulmánya a kormányzati intézmények és állami cégek 2003 és 2012 között, a nyomtatott sajtóban megjelent reklámköltéseit vizsgálta. A riport megállapítása szerint a médiaköltések kimutathatóan politikai szempontok alapján, nagyon koncentráltan történtek: a megrendelések felét 1-2 szervezet adta, míg a ¾-e a 10 legnagyobb megrendelőhöz köthető. A print reklámok 25-40%-a „meghatározott politikai profillal rendelkező újságokhoz köthető” – írja a BCE tanulmánya. 2003 és 2012 között 110 kormányzati intézmény és állami vállalat listaáron mintegy 47 milliárd forintot költött el 324 politikai napilapnál és folyóiratnál. Előbbiekhez kb. 34,1 utóbbiakhoz 13,3 milliárd folyt be ilyen megrendelőtől. A szerzők szerint a tényleges összeg ennél nagyobb lehet, az arányok szemléltetésére viszont a listaáras számítás is alkalmas.

imf_reklam.jpg
fotó: Index - Ránki Dániel

tovább »

Heti Mutyimondó: Mit főznek az orbáni boszorkánykonyhában?

Sápot szednek a vesztes trafikosoktól, miközben a Fülöpházán nyertes Szabika boltja nagyobb lesz, mint a polgármesteri hivatal. A Fidesz közben a nyomok eltüntetésével foglalkozik. Lapszemle.

trafikmutyi.jpg

tovább »

A hét videója: információszabadság fejlődő demokráciákban

Az eheti videónk apropója a Parlamentben ezen a héten rohamtempóban elfogadott, átláthatóságot súlyosan sértő törvényjavaslat, mely ellen több civil szervezettel együtt Áder János köztársasági elnöknek címeztünk petíciót.

Kedden kivételes és sürgős eljárásban fogadta el a Parlament az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény vasárnap, egyéni képviselői indítványként beterjesztett módosítását, amely gumiszabályokkal korlátozza a közérdekű adatszolgáltatást. Az előterjesztés szerint az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal feladata a közfeladatot ellátó szervek ellenőrzése, a közérdekű adat megismerésére irányuló állampolgári igény pedig nem eredményezhet az ellenőrző szervek jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést. Az indoklás ezt azzal egészíti ki, hogy azokat a “visszaélésszerű adatigényléseket”, amelyek az adatkezelő működését jelentős mértékben és hosszú időre akadályoznák, nem kell teljesíteni. - Az átláthatóság korlátozása: Ne írd alá, János!

A videón az AP hírügynökség Pulitzer-díjas újságírója, Martha Mendoza beszél a "Hozzáférés megtagadva" című díjnyertes riportsorozatról, melynek során az általa vezetett 120 fős újságíró-hadsereg 100 ország információszabadságát tesztelte. Az újságírók információszabadság-tesztje során kiderült, hogy miközben számtalan ország vezetett be új, demokratikusabb szabályokat az utóbbi évtizedben, ezeknek nagyjából a fele nem tartotta be azokat. Sok esetben még az új demokráciákban is több sikerrel jártak a közérdekű adatigényléseket beadó újságírók, mint pl. az Egyesült Államokban.

Mendoza szerint az információszabadság a demokrácia fokmérője. Magyarország ezzel szemben tesz egy nagy lépést hátra, ha életbe lép a törvénymódosítás.

Írd alá hogy ne írja alá - a petíciót itt lehet szignálni