Az adónyomozók ezentúl robotrepülőgépeket is bevethetnek a csalók ellen, akik persze egy lépéssel mindig előttük járnak ezentúl is. A héten Tüzépes Kati taktikai lemondása, Kiss Ernő innovatív vesztegetése és a jutalomgate jelezte, hogy a drónok ide mit sem érnek, minimum föld-föld rakéta kellene a korrupció ellen.

Szolgálati közlemény: kicsiben, de nagy ambíciókkal indult el az Átlátszó rádiós kiadása a Soundcloud közösségi portálon, napi e-mail hírlevelünk audió változatával. Még nem késő feliratkozni az Átlátszó napi e-mail hírlevelére, a Napi Mutyimondóra sem. Kattints ide!

A NAV nem viccel: a Napi.hu írta meg, hogy csillagháborús technikát vásárolnak a csempészek lefülelésére, drónokat, robotrepülőket, mozgásérzékelőket vesznek uniós pénzből. Láthatólag nagyon igyekeznek a hatóságok, amióta a kiugrott adóellenőr folyamatosan sztorikkal látja el a sajtót arról, hogy mennyire tehetetlenek voltak az üzemszerűen működő áfacsalások megakadályozására, arról, hogy időről időre felülről jövő utasításokkal állítottak le megkezdett vizsgálatokat, és persze, hogy a legnagyobb kereskedelmi láncok is nyakig benne vannak. (Egy vidéki ügy a CBA számára okoz nehéz perceket.) Végre megindították a nyomozást Horváth bejelentésének ügyében hivatali visszaélés gyanújával, bekerítettek egy offshore-királyt, sőt még a mézes puszedlire is lecsaptak Zalában. Nagyon bizonyítani akarnak, ami nem is meglepő: elég nagy blama volt, hogy kiderült: a botrány kirobbanása után pár nappal 8 ember elég volt, hogy egy hétvége alatt bizonyosságot szerezzenek arról, az áfacsalások megfékezése ügyében minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vannak elégedve. A politikában egyelőre business as usual: továbbra sem vizsgálhatja semmilyen bizottság az áfacsalások problémáját, a kormánypárti képviselők amit lehet, megfúrnak, és hiába gyűltek össze az ellenzéki aláírások a vizsgálóbizottsághoz, ami nem biztos, hogy lesz, de javaslat róla mindenképpen. Előbb törlik el az áfát, amiről az elmúlt héten népszerű volt ötletelni a magyar sajtóban, csakúgy, mint a fordított áfafizetés előnyeit, hátrányait bemutatni.

Megjelentek a NAV-botrány kufárai, kitört a pólómutyi. Vegyél pólót, az összeggel az Átlátszót támogatod, és azt, hogy még mélyebbre tudjunk ásni a botrányban. Még nem derült ki minden – ha egyetértesz, vegyél pólót, segíts bennünket.

Drónok ide vagy oda, a magyar csalók lelelményessége ellen kevés lesz a légi harc, ide minimum föld-föld rakéták kellenének.

Mert mit kezdjünk például Kiss Ernővel, aki nem elég, hogy vesztegetni akart, még csalt is: a tényállás szerint ugyanis azt mondta, ráadásul a Magyar Hírlap szerint szegény Kocsis úrnak, hogy meg tud vesztegetni egy hivatalos személyt, de valójában nem tudott, azaz nem is vesztegetett, csak hitegetett. Az ilyen furmányos csalás ellen, kérdezem én, mit érnek a drónok?

Aztán ott van a Tüzépes Kati néven ismertté vált állami vezető, a zöldhatóság elnöke, akiről még az Átlátszó írta meg tavasszal, hogy a doktori címe nem valódi, mert azt egy állovagrend kamuegyetemén szerezte, nemrégiben pedig az derült ki róla, hogy az egyetemi diplomáját sem találják az Óbudai Egyetemen, bár Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár még pár napja is azt állította, hogy ő látta. Tüzépes Kati lemondott, de szerintem mindenki nyugodjon meg, ez csak taktikai visszavonulás, hallunk még róla

Milyen robotrepülő tudná aztán kiszúrni, hogy pontosan miben sántikál a magyar miniszterelnök, aki a Gazprom első emberével találkozott a múlt héten; az oroszok úgy értelmezték, hogy aláírta az EU által lázasan ellenzett gázvezeték, a Déli Áramlat magyarországi szakaszának tervezéséről szóló szerződést (amit nem mellesleg ellenzékben ő is támadott), a magyar kormány szerint viszont semmit nem írt alá. Van egy hivatalos magyarázat persze, de speciel senki sem látta, a horvát sajtó pedig azt írja, Orbán titkos paktumot készít elő az oroszokkal a horvát olajtársaság eladásáról, amitől azért akar a magyar kormány megszabadulni, mert korrupciós gyanúba keverték Orbán egyik kedvenc oligarcháját. Az interpolos körözési listán vigyorgó MOL-vezér persze megéri a pénzét: a Financial Times szerint egy trükkös magyar jogi eljárással akarja megúszni az egészet. A MOL körül is szorgoskodnak az orosz kapcsolatok, ezekről cikksorozatban az Átlátszó ír.

Aztán ne is beszéljünk a TEK-ről. Ej, ha lett volna az Átlátszónak egy drónja, nagyon megnéztük volna, hányan és mikor vannak a terroelhárítók a gátakon! De az elszámolásokkal még úgy is lehetett volna trükközni. A TEK azért perelte be a lapot, mert a közérdekű adatigénylések során megszerzett adatok alapján állította: nem stimmelnek az elszámolások. Vagy nem annyian voltak a gátakon, amennyit állítanak, vagy nem annyit dolgoztak, vagy kicsit túl sokat számoltak el. A levegőből az Átlátszó által feltárt mutyista napelemtenderből sem látszott volna semmi, hiszen az egésznek csak a pénzkilapátolás gépesítése volt a célja, nem az, hogy a megújuló energiaforrások nagyobb szerephez jussanak az energiaellátásban. (A napelemmutyi emlékezetes módon LMP-s politikust, valamint a párt gazdasági vezetőjét is elérte, a párt elnöke egy interjúban keserű tanulópénzről beszélt, az interneten pedig egy újabb Bukás-videó örökítette meg az esetet.)

És persze a drónokkal az államiprémium-mutyi nyomait sem lehetne látni. A botrány a Blikk cikke miatt tört ki, a lap arról írt, hogy így év vége táján tízmilliós prémiumokat kapnak az állami cégvezetők, többek között a kifejezetten jól teljesítő vasút első embere is. A hét pofátlansága rovatban a közmédia egyik korábbi vezetője győzött, akinek nem elég, amit kapott, a Népszabadság cikke szerint megkérdőjelezte azt, hogy tényleg csak annyi prémium jár-e neki. A jutalomgate eredménye álszent megoldás lett: a kormány visszafizetteti az állami cégvezetőkkel a kétmillió forint feletti részt, mert azért a 13. havi fizetést még Orbán Viktor sem merte tőlük elvenni, és továbbra sincs megoldás arra a problémára, amit Kocsis István, a BKV egykori, jelenleg korrupciós ügyek miatt bíróságra járó vezére emlékezetes módon mondott: ennyiért csak hülyéket lehet megfizetni. Persze hülyéket drágán is lehet venni, ez igaz. (Érdemes megnézni a HVG bicskanyitogató videóját az ügyről.)

A lényeg, hogy a korrupcióellenes harc – legalábbis Navracsics Tibor szerint – drónok nélkül is jól halad Magyarországon. Ahogyan a 444.hu találóan írta: Navracsics Tibor – Korrupció 3–0 (a vendégcsapat nem jelent meg, a meccset így jóváírták a hazaiaknak).

További érdekességek itthonról és külföldről:

Foglyul ejtett állam:

A közmédia ötrészes tévésorozatot is rendelt a bajba jutott devizahiteleseknek épített ócsai lakóparkról, a korábban Adolf Hitler születésnapjára is tisztelettel emlékező, szélsőjobbos tévéadást gyártó alvállalkozójától. Az Átlátszó kiszámolta, hogy a 2,7 milliárdos projekt 80 felépített házából alig 39-ben laknak, ez 70 millió forintos költséget jelent családonként. De ha sikerül mind a 80 házra bérlőt találni, akkor is 34 millióba került egy ház, miközben vidéken már 8-9 millióért kertes családi házat lehet venni.

Megkapták a fociklubok a beígért százmillókat. Sürgős volt a dolog, mert ott van például Deutsch Tamás klubja, az MTK, amely 850 milliós adósságot halmozott fel. A HVG szerint az adósságátvállalás egy látványos ingatlanbiznisz előtt nyithatja meg az utat. Érdemes azt is tudni, hogy a jövő évi büdzsében 12 milliárd forint jut stadionfejlesztésre, 400 milla jut Kozlármislenyre is. Több mint húsz település között osztják szét ezt a hatalmas összeget, és a vicces az, hogy van közöttük olyan, amelyik egész évben alig gazdálkodik több pénzzel, mint amennyit most erre az egyetlen célra kap.

A Népszabadság szerint majdnem 5 milliárdba fog fájni a Széll Kálmán, leánykori nevén Moszkva tér átépítése. Ez többszöröse az eredetileg előirányzott másfél milliárdnak, de a BKK vezetője szerint szó sincs a háromszoros költségnövekedésről, egyszerűen csak ilyen a folyósítási ütemezés. A kormány fokozatosan, évről évre biztosítja a tér átépítésének forrását, és a 2014-es költségvetésben szereplő summmával kapták meg a teljes összeget. Az eredeti költségterv is 3-5 milliárdról szólt.

Pár héttel ezelőtt az volt a hír, hogy bezárják az állami mobilcéget, ami egyébként sohasem működött, sohasem szolgáltatott, csak vezetői voltak, tervezgettek, beszélgettek, fizetést vettek fel, majd jól hazamentek. Nos, a legújabb hírek szerint az állam nem tett le arról, hogy saját mobiltelefoncéget gründol, a Világgazdaság szerint az állami kézben lévő MVM lehet a befutó a 450 megahertzes frekvenciasáv szabad blokkjára vonatkozó pályázaton.

Kb. 70 milliárdból gazdálkodik évente a közmédia, az adófizetők minden egyes műsorpercért ezreket fizetnek, mégsem teszi lehetővé az MTVA, hogy az archívum szabadon elérhető legyen. Az Index egy Antall Józsefre emlékező cikket szeretett volna illusztrálni archív felvételekkel, ám az MTVA nem adott nekik semmit. Amit aztán a cikkükben lehoztak, azt az MTVA letiltotta, és jogi lépéseket helyezett kilátásba. A Cink személyes ellentét lehetőségét is felveti: az Index lehúzta Kálomista Gábor új filmjét, akinek a felesége a tévéarchívum vezetője.

A trafikmutyiról az derült ki a Népszava cikkéből, hogy nem is a nemzeti dohánycég választotta ki annak idején a nyerteseket, hanem egy tárcaközi bizottság, nehogy hiba csússzon a rendszerbe, még véletlenül se maradjon ki senki a protekciósok közül.

A HVG szerint a miniszterelnökig érő lobbizás övezi a fővárosi Erzsébet tér átépítését. Az állam közbeszerzési versenyeztetés nélkül újítja fel 2,5 milliárdból a teret, a jogszabályi előírásokat mindehhez úgy kerülték ki, hogy a téren működő intézményeket egy kusza hátterű állami cégre bízták. Új gazdája lett a Gödör-Akváriumnak is, így nem tudni azt sem, hogy maradhat-e a tavaly kiválasztott – a Sziget-birodalomhoz tartozó – cég, amely a szórakoztatásért felel.

Fehérgallérosok:

Az Átlátszó szerint magyar vízumgyár működött Rijádban. Egy év alatt megötszöröződött a rijádi magyar konzulátuson kiadott schengeni uniós vízumok száma, amire sehol nem volt példa a régióban. Az atlatszo.hu úgy tudja, hogy tömegesen fordultak elő visszaélésgyanús esetek, és a magyar hatóságok külföldről is kaptak figyelmeztetést. A Külügyminisztérium megerősítette, hogy hatósági vizsgálat folyik az ügyben. A konzult leváltották.

Elképesztő és valóban hihetetlen sztorival állt elő az Indexnek az egyetlen repült óra nélkül becsődölt Sólyom légitársaság egyik alapítója arról, hogy hogyan veszített százhatvanmillió forintot, és hogyan semmizték ki egy fillér nélkül a társai. Hinnék neki, tényleg, ha hangsúlyozottan nem atombiztos szimatom szerint nem a pénzmosásról szólt volna az egész. Ha viszont kicsit rosszindulatúan olvassuk a sztorit, akkor egészen más következtetések is eszünkbe juthatnak.

A Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára szerint a Világgazdaság felelős szerkesztője is érintett abban az ügyben, amelynek iratai alapján nyomozásba kezdett a NAV, mert a gyanú szerint jogosulatlanul igényeltek egyesek földalapú támogatásokat.

Az Index írta meg, hogyan csalnak a tévés betelefonálós műsorokkal. A lapnak egy Péter nevű olvasó, aki egy ilyen programnál dolgozik, mesélte el az átverés és a pénzlehúzás trükkjeit a várakoztatástól egészen addig, hogy rossz jóshoz kapcsolták a hiszékeny, főleg idős embereket. Az egyik ilyen tévét a Gazdasági Versenyhivatal a trükkök miatt már megbüntette. A Pénzcentrum pedig a legújabb netes átverésről ír: óvakodjunk, ha ismerősünk azt írja, a mostanában kissé zavaros Ukrajnában van, és segítségre van szüksége.

Nyereményjátékkal trükközött a Vodafone. A GVH pedig 50 milliós bírságot szabott ki, mert a cég SMS-ekben megtévesztő tájékoztatásokat adott a nyerési esélyekről. Némileg elhallgatták, hogy pontosan kik nyerhetnek – hiába húzták ki a nyerteseket, egyikük sem kaphatta meg az autót.

Kétségbeesett küzdelmet folytat az állam az egyre intenzívebb cigaretta-feketekereskedelem ellen, ami pedig éppen a különböző állami intézkedéseknek hála ugrott meg. A legújabb, hogy bűncselekmény lehet az öt kilónál nagyobb mennyiségű vágott dohány engedély nélküli birtoklása.

A Népszava egy 2012-ben készített vizsgálati jelentés alapján azt állítja, hogy pénzügyi szabálytalanságok voltak a Pető Intézetben. Ezt a dokumentumot, csakúgy, mint a lap által korábban nyilvánosságra hozott jelentést, az intézet azóta elbocsátott belső ellenőre jegyzi. Szerinte anélkül fizettek ki több millió (illetve több tízmillió) forintot egyes beszállítóknak, illetve más üzleti partnereiknek, hogy a teljesítésekről igazolást kértek volna, sőt anélkül, hogy ellenjegyezték volna a számlákat.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága védelmébe vette a korrupciós ügyek miatt hosszú időt előzetesben eltöltött volt erzsébetvárosi polgármestert. Az ítélet szerint a Hunvald Györggyel szemben megfogalmazott gyanú súlyossága megfelelő indok volt ugyan a politikus vizsgálati fogságba helyezéséhez, ám önmagában nem elegendő ahhoz, hogy igazolja, miért kellett Hunvaldot 31 hónapig rács mögött tartani.

Januárban indulhat a korrupt rendőrfőnökök pere. A legfőbb ügyész szerint elegendő bizonyíték gyűlt össze Vizoviczkiék ügyében ellenük.

Az Átlátszó blogja a KiMutTud közadatigénylő portálra beérkezett legérdekesebb igénylésekből, és a fizettem.hu kenőpénzfigyelő oldalra beküldött sztorikból szemléz.

Óriási botrány rázta meg a Los Angeles megyei börtönrendszert, amely a legnagyobb az Egyesült Államokban. 18 embert vettek őrizetbe, a gyanú ellenük részben korrupció is, azon kívül persze, hogy megsértették a fogvatartottak jogait. Az amerikai haditengerészetet megrázó korrupciós ügyek után most azon kezdtek el gondolkozni, hogyan teremtsenek tiszta viszonyokat.

Amerikában orosz diplomatákat gyanúsítanak azzal, hogy jogtalanul vettek igénybe egészségügyi ellátásokat.

Nagy-Britanniában egy elég jelentős korrupciós ügy tárgyalása omlott össze azzal, hogy az egyik tanú meggondolta magát, és az ügyben kulcsszerepet játszó két amerikai jogász végül nem akar tanúskodni.

Súlyos bírságot szabott ki az Európai Bíróság két amerikai gyógyszercégre. Összesen majdnem 5 milliárd forintot kell fizetniük, mert még 2005-ben a hollandiai leányvállalataik versenykorlátozó megállapodást kötöttek, amivel megakadályozták egy fájdalomcsillapító olcsóbb, generikus változatának piaci bevezetését.

Egy szerbiai nonprofit szervezet pénzmosással és korrupcióval hoz összefüggésbe egy korábbi minisztert, aki jelenleg egy politikai pártot vezet.

Oroszországban a bebörtönzött oligarcha, Putyin nagy ellensége, Mihail Hodorkovszkij ellen új vádat emelhetnek.

A brit focit is elérte a bundabotrány: hat embert vettek őrizetbe, a FIFA korábbi biztonsági főnöke pedig külön antikorrupciós egységet javasol létrehozni.

A Cosa Nostra szicíliai bűnszervezet titkait és az olasz politikával való összefonódását fedte fel Giovanni Brusca egykori maffiózó csütörtökön a milánói bíróságon. Silvio Berlusconi volt kormányfőről is beszélt.

Örményországban a bíráknak gyakorlatilag árlistájuk van, 500 dollárért már lehet bírót venni.

Romániában zajlik az élet egy Chevron által tervezett palagáz-beruházás körül: a civilek és környezetvédők tiltakoznak. A bukaresti parlament épülete előtt pedig a verespataki bányaprojekt elleni demonstrációról elvittek egy magyar tudósítót a román rendőrök, aztán elengedték. Az FCPA blog a vitatott romániai bányaberuházásról ír.

A Sri Lanka-i kenőpénzellenes bizottság tagjait korrupcióval vádolják. Az elnököt is.

Sógor-koma-barát-oligarcha

A kormányzó párthoz közel álló üzletember lassan, de biztosan az állami tulajdonban lévő Magyar Posta egyes üzleteit veszi át: az FHB leányvállalatán keresztül közvetve 50 százalékos részesedést szerzett a Posta befektetési szolgáltatójában. Az Origo érdekes portrét közöl a nyíregyházi műtrágyakirályról, aki 30 évesen kajak-kenu edző volt egy szabolcsi kistelepülésen, aztán alig húsz év alatt a második leggazdagabb magyar lett, a saját fia is beperelte, és korábbi támogatójával, Csányi Sándorral is összecsapott.

Az Átlátszó Oktatás Lázárisztán, tehát Hódmezővásárhely mindennapjairól tudósít. A városban gyakorlatilag egymásnak osztogatják a pénzt a fideszisták. Egy helyi fideszes képviselő nem elég, hogy trafikjogot kapott, évente milliókat szakít azért, hogy úgynevezett szakmai anyagokat szállít a város oktatásszervező intézményének.

Átláthatóság-oknyomozás-antikorrupció

A Transparency International magyarországi vezetője arról nyilatkozik, hogy milyen rossz a korrupció. A mérsékelten jobbos Mandineren közölt interjú érdekessége, hogy egy szó sem esik az oligarchákról, a foglyul ejtett magyar államról, Közgépről, sőt Simicskáról sem, amiket más interjúiban a TI vezetője azért szóvá szokott tenni. Érdekes például ezzel az Indexen közölt, nagyságrendekkel keményebb szöveggel összevetni.

Az LMP a paksi erőmű média- és hirdetési szerződéseit akarja látni, mert az a gyanújuk, hogy a hirdetési politikájukkal érik el, hogy a médiában elhallgassák a paksi atomerőmű bővítése elleni érveket.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatilag szétzúzta azt az érvet, amire a magyar kormány egy egész törvénymódosítást épített. A testület szerint nincs ugyanis visszaélésszerű adatigénylés. Egy osztrák termőföldügyben kimondta, hogy egy civil szervezet adatkérése teljesítésének önmagában az ezzel járó munkateherre való hivatkozással történő elutasítása sérti az európai emberi jogi egyezményt, azaz nagy terjedelmű adatkérés esetén is érdemben kell indokolni az elutasítást.

A hét elején fesztivált rendezett a magyar Transparency a fiataloknak, Átláccó címmel, amelyen egy tanároknak szóló kézikönyvet is bemutattak, Diákok a korrupció ellen címmel. Az a nagy helyzet, hogy a fiatalok elítélik ugyan a korrupciót, de túlnyomó többségük, mintegy 80 százalékuk úgy véli, azok, akik tisztességtelen eszközöket vetnek be, gyakran jobban boldogulnak, mint a becsületes emberek.

Az Átlátszó újságírójának nagy tanulmánya jelent meg Orbán vagyonáról a Magyar Polip című kötetben. A Korrupciókutató Központ érdekes nagy anyaga a magyarországi közbeszerzések trükkjeiről szól, rengeteg példával.

Az ENSZ ajánlásokat hozott nyilvánosságra az Antikorrupciós Világnapra időzítve. A Transparency International első embere pedig cikkben figyelmeztet arra, hogy a szegénység legyőzése ellen a legjobb fegyver a korrupció visszaszorítása. A TI blogja az EU korrupcióellenes intézkedéseit értékeli.

A Fehér Ház megjelentette a nyílt kormányzásról szóló második akciótervét.

Koszovóban egy viccpárt törvényesítené a korrupciót, közben Romániában a vicc már halálosan komolyra fordult, mert ugye csak úgy érdemes. A román törvényhozás jogszabályba iktatta, hogy a politikusok, szenátorok, képviselők, továbbá a jogászaik automatikusan mentesülnek a korrupciós vádak alól. A Transparency International román tagozata tiltakozik.

A Guardian cikke a Transparency International leghíresebb indexének létjogosultságát kérdőjelezi meg. A szerző szerint az index „elitista”, és nem árul el semmit arról, hogy valójában mekkora a korrupció az egyes országokban.

A Financial Times 11 hónapos nyomozásának eredményét közli a Vatikáni Bank piszkos ügyleteiről.

A Time magazinnál a római pápa lett az év embere, aki korrupcióellenes elkötelezettsége miatt nekünk is személyes kedvencünk. Szorosan mögötte van az amerikai Edward Snowden, aki a titkosszolgálati botrányt kirobbantotta az idén.

Egy CIA által is használt cég szolgáltatásait jól lehet alkalmazni a korrupcióellenes harcban, főleg ott, ahol nagy mennyiségű adatot kell elemezni.

Tanulságos írás arról, hogy valójában hogyan tartja össze a korrupció Afganisztánt.

Szolgálati közlemény: kicsiben, de nagy ambíciókkal indult el az Átlátszó rádiós kiadása a Soundcloud közösségi portálon, napi e-mail hírlevelünk audió változatával. Még nem késő feliratkozni az Átlátszó napi e-mail hírlevelére, a Napi Mutyimondóra sem. Kattints ide!

Mong Attila