Szavazz ránk a Goldenblogon

HTML doboz

Kövess minket!

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr

elofizetok.png

Atlatszo.hu a facebookon

Hirdetés

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Atlatszo.hu

Legfrissebb kommentek

Ténytár

  • loader.gif
  • loader.gif

Google hirdetés

Építési törmelékből emelt gátat a kazincbarcikai önkormányzat

Egy kazincbarcikai lakos és a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség levelezéséből kiderül, hogy a Tardona-patak építési törmeléktől hemzsegő gátját az önkormányzat városüzemeltetési cége emelte 3 évvel ezelőtt, engedéllyel. No nem a felügyelőség, hanem a városvezetés bólintott rá a projektre, és most meg is fellebbezték az aszfalt- és betondarabokban bővelkedő gátra kirótt bontási határozatot.

20131015_144524.jpg(fotó: Czipfel Tiborné)

A kazincbarcikai összefonódásokról szóló első cikkünk után megkereste az Átlátszót a városban civil aktivistaként már jól ismert, a kórház bezárása funkcióváltása ellen tüntető, és Pierre Daherrel dulakodásba keveredő, majd ezután a kórházigazgatót bántalmazás miatt feljelentő Czipfel Tiborné, hogy egy környezetvédelmi ügyet hozzon tudomásunkra.

Czipfelné hivatalos levelekkel alátámasztott történetéből a kazincbarcikai önkormányzat tulajdonában lévő városüzemeltetési feladatokat ellátó cég által elkövetett környezetszennyezés bontakozik ki. Czipfelné télen panaszt tett az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségen (ÉMI-KTVF) a kazincbarcikai Tardona-patak partján található, szemmel láthatóan építési törmelékből kialakított gát miatt, a hatóság pedig áprilisban tájékoztatta, hogy bejelentése nyomán februárban helyszíni ellenőrzést tartottak, tájékoztatást kértek a jegyzőtől, valamint jegyzőkönyvet vettek fel az Alfi-Ker Kft. képviselőivel. Majd a környezetvédelmi felügyelőség következő, júliusi leveléből kiderül, hogy sikerült tisztázniuk a tényállást: a gát anyaga a Városi Piaccsarnok alapjának földmunkáiból származik, 2010 őszén a város tulajdonában lévő Arborétum Városüzemeltetési Nkft. (azóta Barcika Park Kft.) szállította a helyszínre, és alakított ki gátat belőle. A gátépítésre az önkormányzat tudtával és engedélyével került sor, mert a 2010-es árvíz során a Tardona-patak elöntötte a közeli házak pincéit, és nem akarták, hogy ez még egyszer előforduljon.

Mivel azonban a gát vízjogi engedély nélkül, és építési törmeléket is tartalmazó föld felhasználásával épült, az ÉMI-KTVF a gát elbontására, a hulladék törvényes helyen való leadására, és az eredeti állapotok visszaállítására kötelezte a Barcika Park Kft.-t. A város tulajdonában lévő cég azonban nem fogadott szót, előbb a rájuk kirótt kötelezés határidejét szerették volna meghosszabbítani, majd a gátakra fennmaradási engedélyt kapni, utóbbinál a katasztrófavédelemtől nem hivatalosan kapott véleményre hivatkozva, miszerint árvízvédelmi szempontból a gát fontos. A hatóság ennek a júliusi levelének zárásaként arról tájékoztatta Czipfel Tibornét, hogy még gondolkodnak a Barcika Parknak adandó válaszukon, de ahhoz mindenképp ragaszkodnak, hogy a hulladék eltűnjön a gátból. Néhány nappal később azonban egy újabb levélben már azt írták meg Czipfelnének, hogy a Barcika Park megfellebbezte az általuk kiadott gátbontási kötelezést, így az ügyet az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség fogja elbírálni (valamikor). A változatos építési törmelék pedig addig tovább csúfoskodik a patakparton, végülis ha már három éve ott van, elfér még.

Az ügy további szépséghibája a nyilvánvaló környezetszennyezésen kívül az Alfi-Ker Kft. képbekerülése. Egy 2010. márciusi, nyilvános dokumentumból kiderül, hogy a gátak alapanyagának forrásaként megjelölt piaccsarnokkal kapcsolatos munkákat nem a Barcika Park, hanem az Alfi-Ker Kft. ( a Reál-hálózat egyik tagja) végezte 141,7 millió forint magánerőből a városrehabilitációs projekt keretében. Az önkormányzat már korábban eladta a városi piac ingatlanát az Alfi-Ker-nek, amely lebontotta a régi épületeket, és újakat emelt, létrehozva a  Városi Piacot és egy Alfi-élelmiszerüzletet. Felmerül a kérdés, hogy a magáncég saját erőből végzett beruházásának kapcsán keletkezett építési törmeléket miért az önkormányzati tulajdonú Barcika Park Kft. szállította el, szívességből vagy pénzért tették ezt. Ennek kiderítése érdekében a Kimittud-on keresztül közadatigénylésben kértük ki a B. Parktól az Alfi-Ker Kft.-val kötött valamennyi szerződést; bár még előző igénylésünkre sem válaszoltak, amelyben a nettó 5 millió forintot elérő szerződéseik listáját kértük ki, mert a törvényi rendelkezésekkel ellentétben a honlapjukon nem hozták nyilvánosságra.

A polgármester és az építési vállalkozó – magánútra költözött a kazincbarcikai elit

Kazincbarcikán hosszú évek óta probléma a magas munkanélküliség és a fiatalok elvándorlása. Az 1994 óta MSZP-s polgármesterek által irányított városban azonban látszólag minden rendben, javarészt EU-s támogatásból szinte mindent felújítottak már, közintézményeket és közterületeket egyaránt. Ám a beruházások elvégzésére kiírt közbeszerzéseket sorra ugyanazok a cégek nyerik, nem egy esetben hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás során; az utóbbi évek egyik leggyakrabban foglalkoztatott építőipari vállalkozásának tulajdonosa a polgármester szomszédja. Tovább a teljes cikkre.

A feleség, a nyomdász, és az ügyvezető - önkormányzati cégháló Kazincbarcikán

Talán az összefonódások a helyes kifejezés, de lehet, hogy inkább a pókháló a jó szó arra, ami átszövi a kazincbarcikai önkormányzat tulajdonában lévő cégeket. Az egyikben igazgatóhelyettes az alpolgármester élettársa és dekoratőr a polgármester felesége, a másik pedig évek óta az egyik MSZP-s önkormányzati képviselő nyomdájával készítteti el a helyi újságot. Tovább a teljes cikkre.

Erdélyi Katalin, Nagy Dezső