Szavazz ránk a Goldenblogon

HTML doboz

Kövess minket!

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr

elofizetok.png

Atlatszo.hu a facebookon

Hirdetés

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Atlatszo.hu

Legfrissebb kommentek

Ténytár

  • loader.gif
  • loader.gif

Google hirdetés

12 millió forintot kapott Ákos a rádiószignálokért

Végre megkaptuk azt a szerződést, amelyet a közmédia kötött Kovács Ákossal új rádiószignálok készítésére. Ezek alapján a zenész cége 12 millió forintot kapott, ami – bár a szolgáltatás speciális jellegére tekintettel nem nagyon lehet összevetni piaci árakkal, versenyeznie pedig nem kellett a megbízásért – korrektnek tűnik. Most már csak azt nem tudjuk, hogy miért volt szükség az információ megszerzéséhez bírósági perre.

akosszignal.png

Október 30-án a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) elküldte az atlatszo.hu részére azt a szerződést, amelyet a neves zenész, Kovács Ákos cégével kötött. A Fehér Sólyom Kiadói és Kereskedelmi Bt.-vel 2013. március 21-én szerződött az MTVA a Kossuth, a Petőfi, a Bartók, valamint az MR4, MR6 és MR7 rádiócsatornák hangzó arculati elemeinek megtervezésére, zenei hangszerelésére és azok felvételére. Ennek keretében 22 darab, egymással összefüggő elemből álló szignált kellett készíteni, csatornánként eltérő hangszereléssel, összesen 220 darabot. A szerződés összege 12 millió forint, tehát egy kész szignál kb. 50 ezer forintba került úgy, hogy a közreműködőket Ákos cége fizette, és a közmédia megkapta érte a szignálok jogdíjfizetés nélküli örökös használati jogát is.

Korábban ugyanakkor nem ennyi szignálról volt szó. Az MTVA március elején azt közölte, hogy Ákos összesen 320 darab szignált komponál, valamint maga a zenész is ennyi zenedarabról beszélt a Heti Válasznak adott májusi interjújában. A közmédia hozzánk eljuttatott szerződésében tehát százzal kevesebb szignál szerepel. Az MTVA közleménye és a szerződés megkötése között elvileg megváltoztathatták a darabszámot, viszont Kovács Ákos a 220 darabról szóló szerződés megkötése után nyilatkozott a Heti Válasznak. Vagyis vagy rosszul emlékezett, vagy adott száz szignált ajándékba, vagy az MTVA nem küldte el az összes vonatkozó szerződést. (Ez utóbbi eshetőségre is tekintettel azért, biztos, ami biztos, most kikértük a cég az esetleges további szerződéseit is.)

Ez az árazás nem tűnik a valóságtól elrugaszkodottnak, még ha a magyar könnyűzenében gyakori is, hogy komoly művészeti értékű teljesítmények ennél jóval kevésbé lesznek jövedelmezőek. A baj ott van, hogy nem volt (az MTVA tartalomvásárlásainál soha nincs) verseny, pedig ezt nem zárja ki semmi, így nem tudjuk, hogy ugyanennyiért vagy kevesebbért mit lehetett volna másik szerzőtől kapni. Ha viszont nincs verseny (mert az MTVA ösztönösen tudja, hogy mire van szüksége, mert az új közmédiás imidzsbe csak Ákos illik), akkor az lenne a legkevesebb, hogy a szerződés tartalma nyilvános. Vagy ha már nem nyilvános, akkor legalább nem tesznek úgy a szereplők, mintha az adatot kikérő újságíró indított volna ellenük nemtelen támadást.

Mint azt már megírtuk, a bíróság szeptember 10-én kötelezte az MTVA-t arra, hogy küldje el nekünk a kért szerződéseket. Ezt megelőzően, 2013. március 7-én fordultunk közérdekű adatigényléssel az MTVA-hoz, hogy adják ki a közrádiók új szignáljaira vonatkozó szerződéseket.  Az MTVA az adatigénylés beadását követően 2013. március 18-án arra hivatkozva tagadta meg az adatok kiadását, hogy az üzleti titkot sértene. Ez nem volt újdonság számunkra, hiszen korábban is ilyen indokkal utasították el az adatigényléseinket, később azonban bíróság kötelezte az MTVA-t arra, hogy kiadják a kért dokumentumokat. Most azonban nem akartunk rögtön a bírósághoz fordulni, ezért inkább megkerestük azt, akinek az érdekeit az MTVA leginkább védeni szerette volna, Kovács Ákost. Április 2-án e-mailt küldtünk, amelyben leírtuk, hogy közérdekű adatigénylésünket az MTVA megtagadta, és ugyan neki, mármint Ákosnak semmiféle kötelezettsége nincs velünk szemben, de szerzőként és előadóként számos jogosultságot megőrzött a művekkel kapcsolatban, valamint a szerződés egy hosszabb távú együttműködés alapjaként szolgál. Azt is hozzátettük, hogy szerintünk Kovács Ákos nem csak a magyar zenei életnek, de a magyar közéletnek is fontos szereplője, így ha módjában áll, hozza nyilvánosságra a szerződéseket. Levelünket azzal zártuk, hogy a nyilvánosságra hozatalnak az MTVA nyilvánossággal kapcsolatos magatartására vonatkozóan a szerződés gazdasági súlyát meghaladó pozitív hatásai lennének, növelve a közmédia átláthatóságát.

Ákos megkeresésünkre nem válaszolt, helyette a már említett Heti Válasz-interjúban így fogalmazott: „nem kívántam a kedvükért szerződést szegni. Egy polgárjogi szerződés anyagi vagy más részleteiről harmadik felet akkor sem tájékoztathatnék, ha akarnék. Ezt az átlátszó.hu is pontosan tudja. Ezért írták, hogy »Kovács Ákost is megkerestük, hogy segítsen.« Ez olyan romantikus. Akkor most keressük meg őket, hátha segítenek: kik állnak az átlátszó.hu mögött? Miből és mennyiből finanszírozzák az oldal tevékenységét?”

Utóbbit már akkor sem értettük, hiszen az átlátszó támogatói háttere természetesen a kezdetektől átlátható – ha például a pártoké vagy a politikai szerepet vállaló civil szervezeteké lenne ennyire az, akkor sokkal előrébb tartanánk. Ezzel szemben mi olyan adatra voltunk kíváncsiak, amely a közpénzből fenntartott közmédia működésére vonatkozott, és amely sehonnan nem volt megismerhető. A bírósági ítélet azonban szerencsére azt is egyértelművé teszi, hogy a művész jogi aggályai – amelyek oda vezettek, hogy ő az MTVA érdekeire, az MTVA meg az ő érdekeire hivatkozva titkolózott – megalapozatlanok voltak: közpénz költéséről lévén szó, az, hogy polgári jogi szerződés született a két cég között, semmiben sem volt akadálya a nyilvánosság tájékoztatásának. Úgyhogy továbbra is reménykedünk, hogy megérjük majd azt is, hogy hasonló esetben lesz majd olyan magáncég vagy magánszemély, aki – felismerve, hogy a nyilvánosság nekik is érdekük – szól a közzétételi kötelezettségeit megsértő állami adatkezelőnek, hogy „ne hülyéskedjetek már, nekem lesz kínos, adjátok ki”.

D. Kovács Ildikó - Sepsi Tibor

Montázs: innen