Korrupciós vádak elől menekülő helyettes államtitkár, használhatatlan bicikliutak, kézből etetett újságírók és mutyista almát majszoló kisiskolások, avagy Prága messze van. Mong Attila heti lapszemléje. 

Fotó: Kettős Mérce

Kezdjük játékkal a heti rovatunkat! Melyiknek van nagyobb esélye Magyarországon?

A) Annak, hogy - mint Prágában - a külföldről hazatért ambiciózus ügyészek irányítása mellett a fél kormányt őrizetbe veszi a szervezett bűnözés elleni rendőrség korrupció gyanúja miatt, többek között a miniszterelnök kabinetfőnökként dolgozó szeretőjét (aki a katonai elhárítással figyeltette a kormányfő feleségét), és lefoglal náluk összesen 1,6 milliárd forintnyi készpénzt, vagy

B) annak, hogy - mint Zhongxiangban, Kínában - felháborodott szülők vernek meg egy riadt vizsgabiztost, aki vette magának a bátorságot, és visszautasította a kenőpénzt?

Amíg gondolkoznak a válaszon, nézzük,mi történt az elmúlt héten Magyarországon!

Itt van például először is a csodálatos nevű Magyar Iskolagyümölcs Kft., amit a jelek szerint kifejezetten korrupciós projektcégként hoztak létre azért, hogy több százmillió forintért végezze el ugyanazt a munkát, amit eddig tizedéért csináltak a beszállítók az iskolai gyümölcsprogramban. A pályázatot most éppen lefújták a kibontakozó országos ordítozásra való tekintettel, de  a célok valószínűleg nem változnak, csak az eszközök. Lesz majd, gondolom, új közbeszerzés, amit okosabban írnak ki, de a lényeg mit sem változik. A legfontosabb, hogy már a kisiskolások is érezzék, a jövő elkezdődött.

Tudják ezt már nagyon jól a felszámolók, akik közül most éppen egy 900 millió forintos közbeszerzésen készül kiválasztani a neki tetszőket az állami felszámolócég, miközben a pályázók is pontosan tudják, hogy a hasonló megmérettetéseken eddig kilencből hét esetben  az egyik legnagyobb hazai felszámolóhoz, a Vectigalishoz köthető szakemberekre bízták a munkát. Tudhatják ezt az uniós tendereken induló vállalkozások is, amelyek azon most tényleg kiakadtak, hogy még akkor is iratták velük az eleve elrendeltetett pályázatokat, amikor már a kiírók is tudták, hogy üres a kassza, mert már mindent kiloptak belőle. És persze tudhatják ezt a lezsírozott földpályázatokon vesztesek is, akik elől a múlt héten elfutott a helyettes államtitkár egy egyeztetésről, miután kiderült, rögzíteni akarják, amit mond. Az arcát nem akarta adni hozzá, ami érthető. Ő is tudja, hogy a nagy választási ígérgetés ellenére (családi gazdaságok, stb., stb.) kiderült, a Nemzeti Földalap eddig 1700 szerződést kötött, ebből 1000 pályázó új földhasználó: ügyvédek, műkörmösök, illetve anyukáik.

Mert ez az az ország, ahol egy szakmailag tökéletes pályázatot összességében mégis nullára lehet értékelni, ahol szinte minden héten újabb fantomintézet kap milliárdokat, hogy a csókosok valahonnan felvehessék a fizetésüket, ahol inkább utcára teszik a teljes compliance osztályt a MÁV-tól, csak hogy zavartalanul folytatódhasson a szabad rablás, ahol minél drágább és esztelenebb egy beruházás (lásd mobilgát), annál nagyobb az esélye, hogy a Magyar Tudományos Akadémia is lát benne fantáziát, a lényeg pedig, hogy ami végül megépül, mint például a bicikliutak, azok használhatatlanok legyenek, vagy ha végül véletlenül mégis használhatóak, akkor legalább ne készüljenek el időben, de persze feltétlenül a Közgép valósítsa meg őket. Ez az az ország, ahol meg lehet csinálni azt, ami a trafikpályázattal történt, és amit a Gazdasági Versenyhivatal volt elnöke is korrupciós járadékvadászat klasszikus esetének minősített, hogy aztán a mutyista nyerteseket még munkahelyteremtés címén újabb százmilliókkal támogassák meg. Csoda-e, ha megható köszönőlevelekkel hálálják meg a kedvező elbánást? És persze ez az az ország, ahol az állam lényegében nemzetközi pénzmosodát hoz létre, hogy megkönnyítse a ki tudja hogyan meggazdagodott kínaiak letelepedését, illetve külön megtakarítási számlát alakít ki az adóelkerülők számára, akik így különösebb kérdezősködés nélkül legalizálhatják a pénzüket. Még nem Bulgária, de majdnem: ott 98 százalékos az elcsalt állami ügyletek aránya.

Prágával ellentétben nálunk az ügyészség miatt egyáltalán nem kell aggódni, legfeljebb a sajtó okozhat apró kellemetlenséget, de azon is gőzerővel dolgoznak. A magyar média egyre nagyobb része kerül pont azoknak a bal kezébe, akiknek a jobb keze mélyen nyúl a pénzeszsákba, a lojális újságírókat kommunikációs tanácsadásról vagy Gipsz Jakabné kamu szervezete számára kamu honlapépítésről szóló munkákkal lehet jutalmazni és milliós jövedelemhez juttatni, cserébe pedig az érintettek helyesen csaholnak, teleszórják a lapokat megbízóik (polgármesterek, miniszterek) képével, sőt, még nemzetközi konferenciákra is kiállnak és beszélnek az oknyomozó újságírásról mint hatékony fegyverről a korrupció elleni harcban. A média rakoncátlankodó maradékával szemben pedig törvényeket hoznak. Pálfi Györgynek se Toldiról, hanem ezt az egészet jelképező Gipsz Jakabról kellene filmet gyártania 900 millióért.

Szóval, A vagy B? Prága vagy Zhongxiang lesz-e előbb Magyarországból?

Az elmúlt hét történései alapján a helyes válasz az utóbbi, tehát inkább Kína felé lépdelünk, és lassan nálunk is azt kell megverni, de nagyon, aki nem zsíroz le valamilyen üzletet jó előre. Minek rontja az ilyen itt a levegőt, de tényleg?

Néhány további érdekes olvasmány itthonról és külföldről:

Egyre több mindent tudhatunk meg a rendszerváltás utáni évek gazdasági hátteréről, ami ugyan a veszett fejsze nyele, de mégis talán tanulságos.

A Csepel-Pestszentlőrinc tengelyen vicces dolgok történnek, kicsiben itt van a nagy Magyarország.

Nálunk állami milliárdokból építenek focistadionokat, Skóciában olyan büntetésből, amit korrupciós ügyletek miatt kellett befizetni az államkasszába.

Az OECD vesztegetéssel foglalkozó munkacsoportja publikálta éves jelentését, benne külön fejezet foglalkozik Magyarországgal.

Egy felmérés szerint évente mintegy ezermilliárd euró úszik el az EU-ban adócsalás és adóelkerülés miatt, egy másik szerint pedig évi 20 millió fontot visz el a brit közszféra korruptsága.

A virtuális pénz végre demokratizálhatja az adóelkerülést, és itt van szépen elmagyarázva, hogy miért jó az egész pénzmosásra.

Egy volt amerikai republikánus törvényhozót éppen az 55. születésnapján ítéltek el vesztegetés miatt.

És végül ki gondolta volna, hogy a makulátlanul kinéző teniszjátékosok is sárosak: az orosz Szergej Krotjukot végleg eltiltották, és 60 ezer dollárra büntették bundázás miatt.

Mong Attila