Szavazz ránk a Goldenblogon

HTML doboz

Kövess minket!

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr

elofizetok.png

Atlatszo.hu a facebookon

Hirdetés

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Atlatszo.hu

Legfrissebb kommentek

Ténytár

  • loader.gif
  • loader.gif

Google hirdetés

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség eltrafikosodása

Néhány héttel ezelőtt az NFÜ minden különösebb bejelentés nélkül újabb hatalmas lépést tett a támogatási döntések transzparenciájának felszámolása felé. Eltűnt ugyanis a nyertes pályázatok nyilvános adatlapjáról a projekt által elért „támogatás pontszáma” rovat. Eddig lényegében ez volt az egyetlen korlátlanul nyilvános adat arról, hogy az NFÜ által felkért értékelők milyennek minősítették az adott pályázatot.

nincsadat.jpg

Eddig is rosszak voltak a tapasztalataink a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nyilvánosságpolitikájával kapcsolatban. A benyújtott 11 adatigénylésünkből egyet sem teljesítettek maradéktalanul, négyet kifejezetten elutasítottak, három adatigénylésünk ügyében pedig éppen arra várunk, hogy a bíróság kitűzze az első tárgyalást. Az Ügynökség jellemzően inkább elszabotálja, mintsem telibe megtagadja a kért adatok kiadását. A megkötött támogatási szerződéseket legtöbbször megküldi ugyan, de annak mellékleteit – noha azok minden esetben a szerződés betűje szerint is annak elválaszthatatlan részét képezik – soha. Érthetően: maguk a szerződésszövegek gyakran alig tartalmaznak a projektről több releváns adatot, mint ami az ügynökség honlapján amúgy is hozzáférhető. A lényeg épp a mellékletekben van: olyan adatok – célértékek, indikátorok, az esetleges konzorciumi partnerek adatai - amelyek nélkül lehetetlen megítélni a projekt egészét.

Pedig a mi adatkéréseink nem is érintettek olyan volumenű ügyeket, mint a mondjuk a GOP (Gazdaságfejlesztési Operatív Program) 1.2.1-12/B jelű pályázata, ahol az Orbán Viktor kedvenc fogászához köthető Magyar Fogászati Turizmus Kft. 1,2 milliárdos projektje versengett például az Akker-Ódium Szolgáltató Kft. 2,1 milliárdos projektjével.

Pedig lenne mit kérdezni az említett pályázók kapcsán is - az NFÜ honlapja kimeríthetetlen kincsesbánya. A fogászati projekt („Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztő-, Kutató- és Tudástranszfer Központ és Nemzetközi Allergia Központ létrehozása) nyertese például, a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztő-, Kutató- és Tudástranszfer Központ Kft. úgy nyerte ezt az 1,2 milliárdot, hogy még be sem jegyeztek a cégbíróságon. A pályázat másik nyertes projektje a „Kecskeméti Ipari kutató infrastruktúra létrehozása az AKKER-ÓDIUM Kft. bázisán”, a pályázó pedig – nem meglepő módon - maga az Akker-Ódium Szolgáltató Kft. Az viszont legalábbis különös, hogy a milliárdos összegű támogatást elnyerő cég jegyzett tőkéje mindössze 600 ezer forint, és tavaly 600 ezer forint árbevétel mellett 134 ezer forint nyereséget ért el.

De nem erről van most szó. Néhány héttel ezelőtt az NFÜ minden különösebb bejelentés nélkül újabb hatalmas lépést tett a döntések transzparenciájának felszámolása felé. Eltűnt ugyanis a nyertes pályázatok nyilvános adatlapjáról a projekt által elért „Támogatás pontszáma” rovat. Eddig lényegében ez volt az egyetlen korlátlanul nyilvános adat arról, hogy az NFÜ által felkért értékelők milyennek minősítették az adott pályázatot. Meglehetősen egyszerű és könnyen kijátszható, de mégiscsak létező kontrollt jelentett eddig ez a szám – ha más nem, a vesztes pályázók összevethették bármelyik nyertes pontszámát a maguk elutasított projektjének pontszámával: akármit mégsem lehetett kihozni nyertesnek.

Na, ennek van most vége. Ha egy vesztes pályázó szeretné megismerni valamelyik nyertes pályázat támogatási pontszámát, természetesen megkérdezheti az ügynökséget, ahonnét természetesen nem fog választ kapni. Marad még a bírói úton való kikényszerítés lehetősége, de ez az információszabadsággal való parlamenti játszadozás utóbbi fejleményei alapján kevés reménnyel kecsegtet. Nem véletlen, ha a fentiek alapján a kedves olvasónak is a trafiktender jut az eszébe, a módszer ugyanis teljesen azonos. A nyilvános adatok köre lényegében a nyertesek nevére korlátozódik – ezt azért nehéz lenne kiiktatni –, az összes többi adat vagy személyiségjogi védelem alá esik, vagy döntéselőkészítőnek minősül. Ha valaki peres úton mégis valahogy az adatok közelébe ér, akkor egy két nap alatt lezavart törvénymódosítással átírják a játékszabályokat.

A trafikbotrány tapasztalatai alapján logikus feltevésnek tűnik, hogy a klientúrának való, kicsit nagyobb volumenű uniós „forrás-allokáció” miatt kellett korlátozni most a nyilvánosságnak ezt az elemét. És nem is csak az olyan egyszeri nagy tételekről van szó, mint az Orbán-család fogorvosának projektje. Ennél sokkal fontosabb, hogy az alacsonyabb döntési szinteken, a trafikokat is elosztó választókerületi elnökök szintjén lesz egy kicsit nagyobb a mozgástér. És persze kicsit bátrabban lehet majd büntetni és jutalmazni az uniós pénzekkel, mint ahogy eddig lehetett, hiszen mostantól a pályázók maguk sem fogják tudni, miért döntött úgy a magasságos NFÜ, ahogy döntött. Ha az NFÜ-t jövőre valóban beolvasztják a minisztériumokba, azzal tulajdonképpen csak annyi történik, hogy szervezeti szinten is leképződik, mintegy közérthetővé válik ez az egyre nyilvánvalóbb politikai szándék.