Szavazz ránk a Goldenblogon

HTML doboz

Kövess minket!

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr

elofizetok.png

Atlatszo.hu a facebookon

Hirdetés

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Atlatszo.hu

Vastagbőr

Nincs megjeleníthető elem

Legfrissebb kommentek

Ténytár

  • loader.gif
  • loader.gif

Google hirdetés

A dekriminalizált szólás szükségességéről

Az Átlátszó nincs egyedül világon azzal, hogy száműzni javasolja a büntetőjogból a sajtóbűncselekményeket. Bár a világ legtöbb országában létezik a magyar rágalmazásnak és becsületsértésnek megfelelő bűncselekmény, de számos országban léptek vagy zajlik éppen vita a témában.

dekri.jpg

Március idusán tettük közzé sajtójogi egyszerűsítési törvénytervezetünket, amely a rágalmazás és a becsületsértés (valamint az ezekhez kapcsolódó kegyeletsértés) büntethetőségének megszüntetésére, a vétlenül közzétett alaptalan közlések esetében a New York Times-szabály bevezetésére, valamint arra vonatkozott, hogy a közszereplők által tett jogsértő kijelentésekről szóló tényszerű tudósításért az arról beszámoló sajtó ne feleljen. Szólásszabadság-barát javaslataink – amelyektől nem csak szabadabb sajtót, hanem az ügyek számának csökkenésével megerősíthető polgári jogi védelem segítségével hatékonyabb sértetti jogvédelmet is várnánk – az angolszász országok megközelítéséből merítenek, de egy (igaz, messze nem általános) nemzetközi trendbe is illeszkednek.

Az Article 19, egy – a nevét a Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmányának szólásszabadságot elismerő rendelkezéséből eredeztető – brit civil szervezet hat éve készít és közöl nemzetközi összehasonlító elemzéseket az egyes országoknak a rágalmazó közlésekkel összefüggő szabályozásáról. (Ezekben, mint ahogy az általunk ismert többi összehasonlító elemzésben is a – leginkább a magyar rágalmazáshoz társítható – ’defamation’ a vizsgált kategória, minthogy ezeket angolul írják, és az angolszász jogrendszerekben ez átfogó, a magyar rágalmazás mellett becsületsértő közlésekre is kiterjedő fogalom.) 2012-es gyűjtésükből mindenek előtt az látszik, hogy a világ országainak jelentős többsége – hazánkhoz hasonlóan – büntetőjogi és polgári jogi védelmet is biztosít a rágalmazó közlésekkel szemben. Mindemellett ma már minden kontinensen találunk olyan országokat, amelyek feladták a büntetőjogi védelmet, és az elmúlt években egyre több demokrácia indul el ebbe az irányba.

A „régi demokráciák” közül a szólásszabadság védelme hagyományosan az angolszász országokban számít a legerősebbnek, így nem meglepő, hogy a dekriminalizációs trend is tőlük indul. Abszolút tilalmat ugyan a büntetőjogi eszközöket ötven éve legfelsőbb bírósági döntések alapján szűk körre korlátozó USA sem alkalmaz, azonban ma csak 16 tagállam büntetőtörvénye tartalmaz ilyen tényállást. Új-Zéland 1992-ben dekriminalizált. A briteknél is hasonló a helyzet: bár a becsületsértési tényállást már hosszabb ideje nem alkalmazták, de csak 2009-ben helyezte hatályon kívül a parlament. Itt a kép teljességéhez hozzátartozik, hogy a szigetországi sajtót a közelmúltban megrázó lehallgatási botrányok eredményeként éppen a sajtófelelősség erősítése van a briteknél terítéken – igaz, ezt nem állami, hanem egy önszabályozó szerv által kiszabott szankciók útján próbálják elérni. A nyugat-európai demokráciákban azonban itt véget is ér a trend: egyedül a franciáknál merült fel még komolyan a felülvizsgálat, ezt Nicolas Sarközy köztársasági elnökként 2009-ben be is jelentette, de az nem vezetett a tényállások megszüntetéséhez.

Kívánjuk a sajtó szabadságát, a rágalmazás és a becsületsértés eltörlését

Itt volna az ideje, hogy a sajtó útján folytatott közéleti viták ne büntetőbíróságokon kössenek ki, személyiségi jogi polgári pereket közszereplők esetében pedig csak a tudatos hazugságok miatt kaphasson a nyakába a média. Az atlatszo.hu most nem adatot kér, hanem törvénymódosítást javasol. Tovább a javaslatra.

Érdekes mozaikot kapunk viszont abból, hogy melyek azok a fiatalnak mondható demokráciák, amelyek megszüntették a rágalmazás és a becsületsértés büntethetőségét: Európában Ukrajna (2001), Grúzia (2004), Románia (2005, csak a becsületsértésre), Szerbia (2011), Montenegró (2011). Európán kívül Ghána (2001), Tadzsikisztán (2012) és Grenada (2012) végzett el teljes dekriminalizációt. Emellett az Article 19 még bő tucatnyi országról tud, ahol a szabadságvesztés büntetés alkalmazásának tilalmát mondták ki ezekre a bűncselekményekre.

Egyszóval ideális az időpont arra, hogy lépjen a magyar jogalkotó: nemzetközi példák igazolják, hogy működhet a sajtófelelősség büntetőjog nélkül is, viszont ha nagyot lépünk, akkor egy csapásra az élvonalban találhatjuk magunkat.