Szavazz ránk a Goldenblogon

HTML doboz

Kövess minket!

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr

elofizetok.png

Atlatszo.hu a facebookon

Hirdetés

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Atlatszo.hu

Legfrissebb kommentek

Ténytár

  • loader.gif
  • loader.gif

Google hirdetés

Kik állhatnak a Lex Átlátszó mögött?

Kérdezhetnénk, hiszen egy interjúban név szerint is emlegette portálunkat a közpénzköltés átláthatóságát korlátozó törvényjavaslata kapcsán az egyik beterjesztő, Cser-Palkovics képviselő. Nyilván nem ő, sem az egyéni képviselői indítvány másik atyja, Vas Imre - ők ketten csak arra kellettek, hogy a szokásos módon megkerülhető legyen a jogalkotásról szóló törvény által előírt eljárásrend. Hatástanulmány és egyeztetés? Ugyan. Vasárnap üzennek, hétfőn beterjesztem, kedden megszavazzuk, szerdán hatályba lép. Magyarország elnöke most ugyan nem írt ilyen gyorsan alá, de a vétója nem sok mindenre elég. Azt persze nem tudhatjuk, kik üzentek Cser-Palkovicséknak, hogy volna itt valami kis elintéznivaló - azt viszont igen, kik üzenhettek. Feltehetőleg olyan valakik, akiknek már okozott kellemetlen perceket néhány közérdekűadat-igénylésünk. Lista következik azokról, akik az eddigiek alapján inkább titokgazdák, mint adatgazdák szeretnének lenni.

rogánlejmol.jpg

Az aktuális favorit a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. – sokan éppen a trafikbotrányt sejtik az információszabadságot korlátozó lépések mögött. Az Átlátszó is kérte a trafikügy hátterét megvilágító dokumentumokat, de vélhetőleg nem csak ezért emlegette portálunkat a törvénymódosítás beterjesztője. A trafikügy főszereplője ugyanakkor egyre nyilvánvalóbban a Nemzeti Dohány felettes szerve, a számos hasonlóan kínos ügyben főszerepet játszó Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Hogy a miniszternek, Németh Lászlónénak meg ki dirigál, arról elég szó esett mostanában. Az NFM amúgy is dobogós helyen van a Ki mit tud adatgazdái között az eddigi 27 adatigényléssel.

18 adatigénylést kapott a Ki mit tud-on keresztül a minisztérium fennhatósága alá tartozó Magyar Nemzeti Vagyonkezelő. Köztük olyan horderejű ügyekkel kapcsolatban, mint a 350 milliárd forint volumenű E.O.N.-gázüzletág-vásárlás. A döntéseket megalapozó dokumentumok és adatok kiadását az MNV megtagadta, de az ügyben indult perben első fokon a bíróság az Átlátszónak adott igazat. Ha másodfokon nem változik az ítélet, akkor hamarosan kiderülhet(ne), milyen információk alapján jutott a kormány a sokak által kritizált döntésre, mi az oka annak, hogy a döntéshozók ennyire tartanak az információk nyilvánosságától. A vagyonkezelő amúgy egyvalamiben biztosan élen jár: egy tavaly ellene indított adatigényléses perünkben elsőként használta a most a Cser-Palkovics-féle törvényjavaslatában visszaköszönő „visszaélésszerű adatigénylés” kifejezést.

Ugyancsak az Átlátszó közérdekű adatigénylése nyomán vált nyilvánossá a formálisan szintén az NFM irányítása alatt álló Magyar Fejlesztési Bank által a Közgépnek nyújtott 35 milliárdos kedvezményes hitelkeret ügye. Az is egy MFB-s adatigénylésből derült ki, hogy a bank százmillió forintot is meghaladó összeggel támogatja a Fidesz erdélyi projektjét. Hasonlóan fontos szerepet tölt be az állami százmillióknak az erdélyi politikai játszmákba történő becsatornázásában a másik nagy kifizetőhely, a Szerencsejáték Zrt, ezt is adatigénylésekkel derítettük ki.

Vicces mozzanata volt az Átlátszó adatigényléseinek az, ahogyan az Erzsébet Utalványforgalmazó Kft. reagált a cég gazdálkodását, bér- és reklámköltéseit, illetve az Erzsébet-program eredményességét firtató megkeresésünkre. Az állami tulajdonú cégektől megszokott megtagadási indokon túl – a kft, bár száz százalékig közpénzből gazdálkodik, nem közfeladatot ellátó szervezet -, még meg is fenyegette az adatkérőt. A Kft vezetője kilátásba helyezte, hogy az impertinens kérdezősködés miatt lépéseket tesz az információszabadságért és adatvédelemért felelős hatóságnál. Annál a Péterfalvi Attilánál, akinek a Kimittud rendszerből indított adatigénylések szintén okoztak kellemetlen perceket, és aki a sunnyogási törvény parlamenti vitája során a módosító javaslat mellett érvelt.

Itt van aztán a Rogán Antal irányította Belváros-Lipótváros Önkormányzata, és az általuk folytatott vagyonkezelés. Az V. kerületi önkormányzattól több fordulós bírósági küzdelemben végül megkaptuk a feltűnően sokat foglalkoztatott építőipari vállalkozásokra vonatkozó adatokat - igaz, a Szirt Kft-vel kötött szerződések dokumentumaiból mintegy tízezer oldal menet közben eltűnt. Könnyen elképzelhető, hogy Rogánéknak biztosabb menedék kell, mint amivel eddig próbálkoztak: az iratmásolás költségének irreálisan magasra emelését, és ezzel az adatigénylés teljesítésének elszabotálását a bíróság ugyanis megakadályozta. Az új szabályozás hatálya alatt viszont hasonló malőr már nem fordulhat elő, hiszen az összes szerződés kikérését – visszaélésszerű adatigénylés! - simán meg lehet majd tagadni. Az összes szerződés ismerete nélkül pedig nehéz lesz bármit is mondani majd egy ilyen jellegű ügyben.

A legnagyobb volumenű pénzkifizetések, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség közreműködésével zajlanak. Az ügynökség számos furcsa döntéséről mi is beszámoltunk a Body Map Kft. ügyeitől a veszteséges golfkluboknak nyújtott támogatásokig. Az elosztott források sokezer milliárd forintnyi nagyságrendjéhez képest az NFÜ eddig mindössze nyolc adatigénylést kapott a Ki mit tud-on keresztül. Ebből egyet teljesített maradéktalanul, ötöt viszont kerek perec elutasított – több ügyben most is perben állunk az ügynökséggel.

Szintén perek sorozata (is) kellett ahhoz, hogy megtudjuk, miképp működik a nemzeti együttműködés az állami médiaholding, az MTVA által elköltött tízmilliárdok esetében: például hogy kik és mennyiért lehetnek udvari beszállítók. Az MTVA eddig 21 adatigénylést kapott a Ki mit tud-on keresztül, ebből egyet teljesített hiánytalanul, tizenötöt viszont megtagadott, megátalkodottan titkolja közadatait, és ezzel kiérdemelte a rossz adatgazda címet is.

Ha valaki számára még mindig kérdéses lenne, szubtilis, csak az újságírókat érdeklő jogi kérdésekről van-e szó az infotörvény módosítása kapcsán, kezdje el összeadogatni az itt felsorolt, az adatigényléseink által érintett tételeket. A negyedik bekezdésnél, úgy 500 milliárd forint környékén remélhetőleg tisztul a kép.