Szavazz ránk a Goldenblogon

HTML doboz

Kövess minket!

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr

elofizetok.png

Atlatszo.hu a facebookon

Hirdetés

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Atlatszo.hu

Legfrissebb kommentek

Ténytár

  • loader.gif
  • loader.gif

Google hirdetés

Közpénzek kormánypropagandára - állami cégek és kormányintézmények reklámköltései (2003-2012)

A Corvinus Egyetem Korrupciókutató-központjának április végén megjelent tanulmánya a kormányzati intézmények és állami cégek 2003 és 2012 között, a nyomtatott sajtóban megjelent reklámköltéseit vizsgálta. A riport megállapítása szerint a médiaköltések kimutathatóan politikai szempontok alapján, nagyon koncentráltan történtek: a megrendelések felét 1-2 szervezet adta, míg a ¾-e a 10 legnagyobb megrendelőhöz köthető. A print reklámok 25-40%-a „meghatározott politikai profillal rendelkező újságokhoz köthető” – írja a BCE tanulmánya. 2003 és 2012 között 110 kormányzati intézmény és állami vállalat listaáron mintegy 47 milliárd forintot költött el 324 politikai napilapnál és folyóiratnál. Előbbiekhez kb. 34,1 utóbbiakhoz 13,3 milliárd folyt be ilyen megrendelőtől. A szerzők szerint a tényleges összeg ennél nagyobb lehet, az arányok szemléltetésére viszont a listaáras számítás is alkalmas.

imf_reklam.jpg
fotó: Index - Ránki Dániel

A hosszabb kutatás részeként megjelent riport szerzői, Czibik Ágnes kutató és Ferenczi Annamária ELTE-s hallgató szerint a politika és a sajtónyilvánosság egyik „legérzékenyebb érintkezési felülete” az állami forrásokból származó reklámbevételek alakulása. A közpénzekből származó bevételek ugyanis nem csak a vetélytársakkal szembeni előnyöket határozzák meg, hanem a kormányzati befolyást is az adott médium fölött. „A kormányzat egyszerűen „lefizeti” a média-vállalkozást, és ezáltal hatékonyan korlátozza a sajtószabadságot” – írják, hozzátéve, hogy a magánvállalkozások reklámköltései is szabályozzák a kedvezőtlen tartalmak megjelentetését. Magyarán szólva akár csődbe is lehet vinni egy-egy kiszemelt lapot az állami médiaköltések politikai indíttatású elosztásával.

A Kantar Media és a Kreatív Online segítségével készült, témájában hiánypótló riport kiemeli, hogy a nyomtatott újságok sokkal merevebb politikai arculattal rendelkeznek, mint a vizsgált időszakban óriási változásokon átment, nehezebben vizsgálható internetes sajtó. A fent említett 47 milliárdos összeg legnagyobb részét egyébként a Gyurcsány és Bajnai kormány fizette ki, a 2008-as csúcsévet követő visszaesés után 2011-ben újra emelkedni kezdett az állami reklámköltés print újságokra fordított összege.

media_ah_2-2.JPG

Persze nem tudjuk, hogy ezek az adatok milyen arányban vannak a Simicska-uralta közterületi reklámköltésekkel és a 2003-hoz képest sokkal fontosabbá vált netes hirdetésekkel, mégis látható, hogy tavaly már majdnem annyit költött az állam saját maga lapokban való reklámozására, mint 2006-ban.

Ennél még érdekesebb a top-reklámköltők listája, melyből kitűnik, hogy a pénz 73.9%-át tíz intézmény fizette ki, míg a maradékon 100 hirdető osztozik. Közöttük is a Szerencsejáték Zrt és a Nemzeti Fejlesztési Hivatal költött a legtöbbet. Kettejük – de főleg az NFH – költéseinek elszaladása magyarázza a 2008-as kiugró összeget.

media_ah_2-3.JPG

A hirdetésekre költött pénz egyébként jól leképezi a politikai és nem-politikai lapok olvasottsága közti különbséget. Míg 2008-ban előbbiek esetében nem volt változás a reklámköltésben, a bulvárlapokhoz ekkor négyszer annyi pénzt juttatott az állam. A különbség azóta is jól megfigyelhető.

media_ah_3-1.JPG

Miközben pedig a politikai térfélen baloldalinak sorolt print lapokból (Népszava, Népszabadság, Magyar Narancs, HVG, 168 óra, Magyar Hírlap – tulajdonosváltás miatt 2006-ig) jóval több kiadvány jelent meg, az ezekbe pumpált állami milliók 2008-ban meredeken esni kezdtek, a jobboldaliaké (Magyar Nemzet, Heti Válasz, Magyar Fórum, tulajdonosváltás miatt 2006-tól Magyar Hírlap) pedig a kormányváltás után hirtelen nőni. Olyannyira, hogy utóbbiakba ma már mintegy 1,2 milliárd folyik be az állami szektorból, ami szinte eléri a másik oldal 2005-ös csúcsát. Ugyanakkor a baloldali lapok állami bevételei mélyebbre estek, mint a jobboldaliaké valaha. Ez a tendencia legjobban a Népszabadság és a Magyar Nemzet számain figyelhető meg, a Magyar Hírlap bevételei pedig a 2011 eleji mintegy 20 millió forintról 2012-re 200 millió forint fölé emelkedtek, írja a Korrupciókutató Központ.

media_ah_3-2.JPG

A tanulmány azt is megállapítja, hogy az összes közéleti lapban történt állami médiavásárlás a 2006 és 2010 májusa közötti nagyjából azonos, 33% körüli mutatójához képest a kormányváltást követően kiugróan nagyarányú megrendelés, 46,2% került kormánypárti lapokhoz, a 234 milliós összeg viszont még így is kb. fele a 2007-ben baloldali lapoknál elköltött 485 milliónak. A feltűnően magas 2010-es szám magyarázza, hogy a nem-kormánypárti lapokban elköltött pénz még így is a baloldali kormányok idején volt a legtöbb, a 2010 eleji 33%-ról ez az arány mára 10% körüli lett, ami könnyen befolyásolhatja az ellenzéki lapok működését.

Összegzésében a BCE tanulmánya megállapítja, hogy 2003 és 2012 között „a kormányok a hozzájuk közelálló sajtót „jutalmazták” azzal, hogy az állami intézmények és állami vállalatok reklámfelületet vettek ezeknél a sajtótermékeknél. A baloldali és jobboldali nyomtatott sajtóban megjelent reklámköltés változásai meglehetősen pontosan követték a kormányváltásokat. Ezt a jelenséget mindvégig az állami reklámköltés egyik fontos jellemzőjének kell tekintenünk.” A riport különösen fontosnak tartja kiemelni, hogy a média – akár pénzügyi függőséget kialakító - politikai befolyásolása korlátozza a korrupciós ügyek feltárását. A média szabad működésének csorbulása egy következő lépés, a korrupciós ügyek elhallgatását, illetve feltárását vizsgáló tartalomelemzés után lesz majd igazán megállapítható.

A teljes riport innen tölthető le.