Szavazz ránk a Goldenblogon

HTML doboz

Kövess minket!

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr

elofizetok.png

Atlatszo.hu a facebookon

Hirdetés

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Atlatszo.hu

Legfrissebb kommentek

Ténytár

  • loader.gif
  • loader.gif

Google hirdetés

A nyílt forráskódé a jövő - adatújságírás-nap 2013

Első alkalommal tartották meg Budapesten az adatújságírás napot. Külföldi és magyar szakemberek: fejlesztők, hackerek és újságírók, köztük az atlatszo.hu újságírója beszélt munkájáról, az online sajtóról és az adatújságírás jövőjéről.

 inklink-hekkerek-es-ujsagirok.jpg

A Magyar Sajtó Házában, más néven a MÚOSZ-székházban rendezték meg a Nyelv és Tudomány, a Nyest.hu szervezésében, a Knight-Mozilla OpenNews  támogatásával az inkLinket, az első adatújságírás-napot 2013. április 6-án. Az érdeklődők a nap folyamán külföldi és magyar szakemberek előadását hallgathatták meg, akár személyesen, akár a Ustream élő közvetítésén keresztül. Az előadások közben egy másik teremben programozók készítettek olyan programot, amely a Guardian online cikkeit fűzte hálóba úgy, hogy az egymásra mutató linkeket térképezte fel.

Kincse Szabolcs, a Nyest.hu főszerkesztőjének megnyitója utána Stijn Debrouwere, a Guardian brit lap online munkatársa, Knight-ösztöndíjasa beszélt arról, hogy az internet forradalmasította-e az újságírást és ha igen, mennyire. Úgy véli, hogy nem szabad korlátok közé szorítani az újságírás és a legfontosabb azt végiggondolni, hogy van-e az olvasók számára hasznos infó és hogyan lehet azt átadni számukra. Megemlítette a Huffington Postot, amely saját, fizetett munkatársai mellett erősen támaszkodik a bloggerek ingyenes munkájára; a Deseret Connectet, amelyet az amerikai mormon egyház hozott létre és ahol nem fizetnek a publikációért, viszont hasznos tanácsokkal látják el az írókat; a Politicót, amely Debrouwere szerint bebizonyította, hogy online sajtótermékek is készíthetnek tartalmas riportokat.

Őt Friedrich Lindenberg, a Spiegel Online OpenNews-ösztöndíjasa követte, aki előadásában kiemelte, hogy újra kell gondolni, hogyan tudósítsunk a kormányzatok tevékenységéről, legyen az egy ország kormánya, vagy az Európai Unió. Ennek részeként fontosnak tartja, hogy monitoring feedeket hozzanak létre az online újságok üzemeltetői; próbáljanak közreműködni másokkal, például használják a közérdekű adatigénylő oldalakat, mint az asktheeu.org; ne a szavakról, hanem a tettekről írjanak cikkeket és történetet mondjanak el.

Szekeres Péter, a Neticle Technologies  vezető kutatója a BUX-index és az OTP példáján keresztül próbálta bemutatni, hogy az internetes oldalakon publikusan elérhető szöveges adatok elemzésével hogyan lehet azt vizsgálni, hogy mi milyen gyakran kerül említésre és hogy ebből milyen következtetések vonhatók le.

A Sourcefabric projektjeit mutatta be Kristin Trethewey, a nemzetközi fejlesztőcsoport munkatársa. A Sourcefabric célja, hogy nyílt forráskódú programokkal segítse elő a minőségi újságírást. Termékeik a Newscoop (online publikációs rendszer), a Booktype (felhő alapú könyvkiadás), az Airtime (rádiórendszer) és a Superdesk (szerkesztőségi rendszer).

Az ebédszünet után Kiss Dániel nyitotta meg a délutáni szekciót, amelyben a Ustreamről és a videóközvetítők jövőjéről beszélt az online médiában. Arról, hogy az arab tavasz vagy az Occupy-mozgalom során hány alkalommal használták a forradalmárok és a tüntetők az események élő közvetítésére a mobiltelefonjukat és a Ustreamet, amelynek adását aztán a hírtelevíziók is felhasználták a híradóikban és egészen új értelmet nyert a civil újságírás.

Puha Dávid az első fizetős tartalomrendszerrel, a Piano Mediával kapcsolatos tapasztalatait osztotta meg. A Piano Media jelenleg Lengyelországban, Szlovákiában és Szlovéniában fogja össze a legnagyobb sajtótermékeket egy fizetős rendszerbe: az olvasók egyetlen előfizetéssel minden, a rendszerben szereplő újság cikkeihez hozzáférhetnek. A rendszer sikerességét mutatja, hogy a készítői további országokra, így Magyarországra is szeretnék kiterjeszteni, akár még az idei év során. Ez mindenképpen átrajzolhatja a hazai médiapiacot.

Michael Bauer, az Open Knowledge Foundation munkatársa azt hangsúlyozta ki előadásában, hogy maga az információ unalmas, ezért az újságíróknak és szerkesztőknek ki kell találniuk, hogy hogyan lehetne azt érdekes formában átadni az olvasóknak. Az is lényeges lehet azonban, hogy maga a nyers információ is elérhető legyen, hogy ha más is szeretné értelmezni az adatokat, vagy ha le akarja ellenőrizni az újságíró következtetéseinek helyességét, akkor megtehesse azt.

Az újságírók szeretik az adatokat – állt Balogh Ákos Gergely, a mandiner.hu főszerkesztője előadása címében. Azonban nem csak azokat az adatokat szeretik, amelyekből aztán újságcikkek születnek, hanem azokat is, amelyek arról szólnak, kik olvassák a publikációkat, honnan érkeznek, meddig maradnak az oldalon és mi érdekli őket a leginkább, hiszen a szerkesztők ez alapján alakíthatják a kontentet olyanra, amely érdekli az olvasókat és hozzászólásra is ösztönzi őket.  Ezért fontos, hogy most már olyan, ingyenes és könnyen használható eszközök állnak rendelkezésre, mint a Google Analytics vagy a Google Maps. Ugyanakkor Balogh szerint ezek az eszközök csak látszólag nem kerülnek semmibe: valójában kifejezetten nagy árat kell fizetni a használatukért, és tisztázatlan, hogy egy adott online médiumnál tett látogatás során keletkező adatok kit illetnek, például meg kell-e azt valamilyen - anonimizált - formában osztania a Facebooknak a médiatulajdonossal.

A K-Monitor elsősorban azért jött létre, hogy elősegítse a korrupciós ügyekkel kapcsolatos adatok könnyebb elérését – erről Léderer Sándor, a K-Monitor munkatársa beszélt. Korábban, ha valaki egy korrupcióval kapcsolatos cikket keresett, leginkább a Google-t használhatta, ők azonban megalkottak egy jelölési rendszert, amellyel összegyűjtötték az elmúlt évek magyarországi korrupciós eseteiről szóló cikkeket, beszámolókat, majd ezeket az adatokat egy térképre is felvitték. Az adatbázist folyamatosan frissítik az online hírportálok anyagát felhasználva. Új projektjük egy olyan hálózat lesz, amelyben megpróbálják ábrázolni az egyes cégek, üzletemberek, politikusok, közéleti személyiségek egymással való kapcsolatát hálózatokon keresztül.

Az utolsó előadásban az atlatszo.hu munkatársa, Kovács Ildikó mesélt azokról az eszközökről, amelyet az oknyomozó portál munkatársai használnak munkájuk során. Ilyen például a MagyarLeaks, ahol lehetőség van információk szivárogtatására, anélkül, hogy meg kellene adnunk a nevünket; az atlatszo.hu által működtetett KiMitTud közérdekű adatigénylő portál, az Opten céginformációs adatbázis, de a Közbeszerzési Értesítő is. Az is fontos, ahogy az egy korábbi előadásban elhangzott, hogy hogyan jelenítjük meg az adatokat, erre való többek között az ingyenes, online infografika-készítő program, az infogr.am.