Szavazz ránk a Goldenblogon

HTML doboz

Kövess minket!

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr

elofizetok.png

Atlatszo.hu a facebookon

Hirdetés

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Atlatszo.hu

Legfrissebb kommentek

Ténytár

  • loader.gif
  • loader.gif

Google hirdetés

Szivárogtatna Ön a magyar államnak?

Ma sem az az akadálya a korrupció egyedi bejelentéseken alapuló feltárásának, hogy nincs, aki kivizsgálna egy ilyen bejelentést, hanem hogy nincs, aki bejelentést írna. Így aztán fel is tesszük olvasóinknak a nyitott kérdést: mi kellene ahhoz, hogy Ön bejelentse egy állami szervnek az Ön tudomására jutott visszaélést?

Whistle-Keytag_95478351.jpg

 

Valami történik idén a korrupciós ügyeket érintő közérdekű bejelentésekre vonatkozó szabályokkal. Hogy jó lesz-e, azt még korai lenne megítélni.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tavaly év végén rendszeres konzultációt kezdett az Open Government Partnership elnevezésű nemzetközi együttműködéshez való magyar csatlakozás, illetve az antikorrupciós politika más aktuális kérdései kapcsán a területen aktív civil szervezetekkel. Kérésünkre mi is bebocsátást nyertünk a folyamatba, így csatlakozhattunk az Amerikai Kereskedelmi Kamara, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapest Intézet, a Civil Összefogás Fórum, a Geopolitikai Tanács Alapítvány, a Honfoglalás 2000 Egyesület, a Joint Venture Szövetség, a K-Monitor Egyesület, a Társaság a Szabadságjogokért, a Transparency International Magyarország képviselőiből álló illusztris listához. Egy ilyen konzultációban leginkább akkor tudunk érdemben közreműködni, ha saját tapasztalataink mellett az olvasók bölcsességére is alapozunk, úgyhogy rendszeresen be fogunk számolni a fejleményekről, egyben várunk minden, a felvetett témákkal összefüggő javaslatot és véleményt.

A múlt pénteki megbeszélés mindjárt egy olyan témát érintett, aminek komoly (lehetne) a szerepe a korrupciós ügyekkel összefüggő lebukási kockázat növelésében: a KIM még a tavaszi ülésszakban újraszabályozná a közérdekű bejelentésekre vonatkozó hazai szabályokat, az erről szóló törvény a terveik szerint októberben már hatályba is lépne. Az ambiciózus ütemezést némileg árnyalja, hogy a törvénytervezetet még csak most szövegezik, de a javaslat koncepcionális elemeiről már kaptunk tájékoztatást.

A korrupciós jellegű és egyéb, a jogszabályokat vagy a közérdeket sértő visszaélések egyéni bejelentések alapján történő feltárására nincs magyar jogi műszó: az angolszász "whistleblowing"-ot a jelenleg hatályos, a tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CLXIII. törvény lényegében közérdekvédelmi bejelentésnek fordította (abban a körben, ahol a whistleblower munkavállaló volt). Most azonban a KIM át kíván térni a "közérdekű bejelentés" terminológiára - mivel ez a fogalom eddig minden, közügyeket érintő egyéni kezdeményezést lefedett, így nem nagyon látjuk, hogy mi sül ki ebből. Ám ha jól értjük, akkor a nevezéktani problémától függetlenül a szándék a mai közérdekvédelmi bejelentések újraszabályozása, a jelenlegi szabályozásból végül elnöki vétó folytán kimaradt központosított vizsgálat és bejelentésfogadás megteremtése.

(Önmagában is rengeteget elmond a korrupció elleni küzdelem hőfokáról amúgy az előtörténet: 2009 végén már elfogadott az Országgyűlés egy törvényt, amely erre a célra  a  Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalt hozta volna létre, amit Sólyom László politikai vétóval - a célokkal való elvi egyetértését jelezve - azért akadályozott meg, mert az Országgyűlés a javaslatot teleszórta más tárgyú közbeszerzési módosításokkal. Azóta a szabályozás lyukas volt, de a téma ennek ellenére is csak 2013-ban kerül legközelebb elő.)

Egy ilyen szabályozás célja az lehet, hogy a jóhiszemű bejelentőt ösztönözze a visszaélések feltárására, megvédje, ha őt hátrány érné, egyben biztosítsa a bejelentések tényleges kivizsgálását. Úgy tűnik, hogy a Kormány e három irány közül a harmadikban kíván előrelépni, pedig messze nem biztos, hogy ez a legfontosabb. A megközelítés mindenesetre eljárási: az alapjogi biztost jelölnék ki arra, hogy fogadjon minden szervezeten kívülre adott bejelentést. Az egyes állami szerveknél egy-egy kijelölt integritásfelelős lenne a kapcsolattartó, a magáncégeknél viszont (merthogy bejelentést rájuk is fogadna a rendszer, de őket az ombudsman csak akkor vizsgálná, ha arra ma is van hatásköre) bevezetnék német mintára a bizalmi ügyvéd alkalmazásának lehetőségét: amelyik magáncég  akar, az megbízhat egy vele amúgy szerződéses viszonyban nem álló ügyvédet azzal, hogy fogadja a cég működésére vonatkozó bejelentéseket, azokban tájékozódjon, s ha indokolt, akkor megkeresse a cégvezetést.

Új szervet vagy - a 2009-es kísérlethez hasonló - szervezeti átalakítást tehát nem kíván javasolni a KIM, ami a jelenlegi költségvetési helyzetben rendben is lehet, de ha már valamelyik meglévő szerv kap feladatot, akkor első ránézésre több értelme lenne az Állami Számvevőszéknél, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál vagy (megint) a Közbeszerzések Tanácsánál mozogni, lévén ezek a szervek legalább ma is végeznek antikorrupciós feladatokat, míg az ombudsman alapjogvédelmi profiljától ez a téma idegen.  

Persze az elhelyezés fontossága azon is múlik, hogy mit csinál az azt fogadó szerv a bejelentéssekkel. Mert ha lényegében csak egy informatikai rendszert működtet, illetve továbbítja a bejelentéseket az érintett szervekhez (és, ha jól értjük, inkább erről lenne szó, az ombudsman új hatásköröket nem kapna), akkor ennek kisebb a jelentősége, igaz, a haszna is. Így viszont úgy tűnik, az egyetlen igazán fontos fejlemény az lehet, ha feláll egy folyamatában is ellenőrizhetően működő, anonim bejelentéseket is fogadó bejelentőoldal, ami az uniós forrásokat érintő visszaélésekre létrehozott anti-lop.hu-val szemben minden, közpénzt vagy közhatalmat érintő visszaéléssel kapcsolatos bejelentést fogad majd. Ennek persze örülünk, de egyelőre nem látjuk, hogy ide írni mennyiben lenne hatékonyabb eszköz, mint például a MagyarLeaks-re szivárogtatni.

Nem tudjuk viszont, hogy a bejelentők személyes ösztönzését szolgáló, de a hatóság kijelölése hiányában amúgy nem működő mai szabályokkal (pl. a közszféra bejelentőinek anyagi premizálása, kirúgásuk esetén juttatásaik peren kívüli megfizetése) mi lesz: az írásos anyagok nem említik ugyanis őket, az egyeztetésen viszont a KIM azt jelezte, hogy ezeket nem tartja kiemelkedően fontosnak. Ezt viszont mi másként látjuk: ma sem az az akadálya a korrupció egyedi bejelentéseken alapuló feltárásának, hogy nincs, aki kivizsgálna egy ilyen bejelentést, hanem hogy nincs, aki bejelentést írna. Így aztán fel is tesszük olvasóinknak a nyitott kérdést: mi kellene ahhoz, hogy Ön bejelentse egy állami szervnek az Ön tudomására jutott visszaélést?

A válaszokat kommentbe, illetve az erre a mailcímre várjuk. Fotó: innen.