Szavazz ránk a Goldenblogon

HTML doboz

Kövess minket!

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr

elofizetok.png

Atlatszo.hu a facebookon

Hirdetés

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Atlatszo.hu

Legfrissebb kommentek

Ténytár

  • loader.gif
  • loader.gif

Google hirdetés

Óvakodj a KEHTA-tól

Az új Büntető Törvénykönyv útját egyengető majd háromszáz oldalas törvénycsomag részeként a Kormány az év végi törvényalkotási őrületbe az internetes tartalmak szolgáltatók számára kötelezővé tett blokkolására vonatkozó szabályokat is benevezte. Netcenzúra, majdnem Kína – mondhatnánk, és tulajdonképpen mondjuk is a szabályozást már tervezet korában is hevesen elutasító jogvédő szervezetekkel együtt. A kérdés azonban fontosabb annál, hogy önmagában az elvi elutasítással elintézzük, ezért érdemes az intézkedés tervezett és előrelátható, bár nem tervezett hatásait alaposan körbejárni. A javasolt blokkolási szabályok ugyanis hosszú távú hatásaikban veszélyesek igazán.

3951143570_20b4eccd3f_z[1].jpg

Az ügyet a 2013. július 1-jén hatályba lépő új Büntető Törvénykönyvnek az az – amúgy helyes – szándéka hozta elő, hogy megpróbáljon megfelelni az információs társadalom kihívásainak. Eddig ugyanis, bár életünk, így a bűncselekmények egyre nagyobb része zajlik már az interneten, a Btk. nem tartalmazott kifejezetten az internetes tartalmakra vonatkozó intézkedést, bűncselekményt megvalósító tartalmak törlését csak az elektronikus kereskedelmi törvények a tárhelyszolgáltató felelősségét megalapozó szabályai biztosították. Ezen az új törvény okkal változtat: az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét minden olyan, elektronikus hírközlő hálózaton (így becézi a magyar jogi nyelv az internetet) közzétett adatra el kell rendelni a büntetőbíróságnak, amelynek hozzáférhetővé tétele vagy közzététele közvádas bűncselekményt valósít meg, amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy amely bűncselekmény elkövetése útján jött létre. Ilyen adat elvileg bármely bűncselekmény esetében előfordulhat: ha a jog szerint például az illegális letöltés nem is lopás, de egy valódi lopásra való felbujtás megtörténhet például az interneten közzétett üzenet formájában is. Ettől persze még az intézkedésnek – a mára tipikusan online elkövetett szerzői jogi, illetve tiltott pornográfiával összefüggő cselekmények mellett – elsősorban az olyan, kifejezetten a véleménynyilvánítást korlátozó tényállások esetében van kiemelkedő jelentősége, mint a visszaélés személyes adattal, a visszaélés minősített adattal, a nemzeti jelkép megsértése, a közösség elleni uszítás, az önkényuralmi rendszerek bűneinek tagadása vagy a tiltott önkényuralmi jelkép használata.

Ha tehát valami közvádas bűncselekményt valósít meg, akkor azt igyekszünk leszedni az internetről, és ez rendben is van így, gondolhatnánk. Csak nem mindegy, hogy mindezt hogyan tesszük, márpedig erről dönt majd a most tárgyalt törvényjavaslatban az Országgyűlés. A főszabály ugyan a gyakorlatban eddig is működő, a tárhelyszolgáltató általi törlés marad. Ezt azonban – ideiglenes intézkedésként viszonylag szűk, a jogerős döntésben lehetséges végleges törlésnél viszont teljes körben – kiegészítheti az internet működése szempontjából jóval komolyabb beavatkozást jelentő blokkolás. Hiába jelent az adat eltávolítása ugyanis formailag többet (hisz ekkor az már senki által nem elérhető), ha a blokkolás a bűncselekményt el nem követő internetszolgáltatók és felhasználók jogait korlátozza.

Hosszú nevek, sok szereplő

A kiindulópont a végleges hozzáférhetetlenné tételnél a bíróság jogerős döntése, amelyet elsősorban a jogsértő adatot tároló tárhelyszolgáltatónak kell végrehajtania. A tárhelyszolgáltatón ezt a törlést bírósági végrehajtó hajtja be, az együttműködési készséget százezer forinttól egymillió forintig terjedő, háromhavonta legfeljebb három éven keresztül ismételten is kiszabható pénzbírsággal biztosíthatja. Az első bírság eredménytelen kiszabása után, valamint az intézkedés e formájának végrehajthatatlansága (a külföldi tárhelyen tárolt adat törlése iránti jogsegély 30 napon belüli eredménytelensége) esetén azonban komolyabbra fordulhat majd a történet. Ekkor a honlapot árgus szemmel figyelő végrehajtó köteles megkeresni a bíróságot a blokkolás elrendelése iránt. Itt egy újabb bírósági döntés következik, amely már – a rövid nevű – „az elektronikus hírközlő hálózaton közzétett adat végleges hozzáférhetetlenné tétele az elektronikus adathoz való hozzáférés megakadályozásával” megjelölési intézkedést, azaz a Nemzeti Hírközlési és Médiahatóság által koordinált, az internetszolgáltatók és a gyorsítótár-szolgáltatók (az internetes keresőprogramok üzemeltetői) által végrehajtott blokkolást rendeli el. E tényt az NMHH bevezeti a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisába (KEHTA), azaz felveszi egy – nem nyilvános – feketelistára, amelynek minden elemét kötelesek a szolgáltatók napi frissítés mellett blokkolni.

A bűncselekmény folytatását megakadályozó, a bíróság által az ügy elbírálása előtt alkalmazható ideiglenes intézkedés végrehajtása a leírt rendtől annyiban különbözik, hogy itt a blokkolásra csak akkor van mód, ha a büntetőeljárás gyermekpornográfia, állam elleni bűncselekmény vagy terrorcselekmény miatt indult. Itt is először a tárhelyszolgáltatót kötelezi, majd ennek eredménytelensége esetén az NMHH-hoz fordul a bíróság, ráadásul gyermekpornográfia esetén az első intézkedés sikertelenségét követően várakozási idő sincs.

Lassúság és hatástalanság

Mit jelent ez időigényben? Kikerül a kuruc.infóra egy többrendbeli személyes adattal való visszaélést megvalósító cikk, amit egy azonnali feljelentés és egy bravúrosan gyors nyomozás eredményeként két hónap múlva már bíróság elé is visz az ügyészség. Egyszerű megítélésű az ügy, és senki nem fellebbez, úgyhogy újabb két hónap, és az ítélet jogerős. A végrehajtó szinte azonnal megkapja az ügyet, már intézkedik is a külföldi végrehajtás iránt, de sajnos a 30 napos várakozási idő eredménytelenül telik el, így ő megint haladéktalanul lép. Napokon belül ismét dönt a bíróság, és már megy is a megkeresés az NMHH-hoz, aki nem késlekedik, így másnaptól már nem látszik a jogsértő oldal a honlapon. A hazai büntető igazságszolgáltatást eddig is sikeresen elkerülő honlapszerkesztő pedig mintegy fél perc alatt fogja új elérési úton elhelyezni a cikket, semmivé téve ezzel minimum fél év munkáját, és persze nagyon hálás a büntetőeljárással okozott publicitásért. Ugyanez az ideiglenes intézkedésként blokkolható bűncselekmények esetén lényegesen gyorsabb lehet, de a rendőrség-ügyészség-bíróság-végrehajtó-tárhelyszolgáltató-végrehajtó-bíróság-NMHH-internetszolgáltató utat itt is bejárja az eljárás, úgyhogy ez is inkább hetekben, mint napokban mérhető időtartam lesz. A megkerülése viszont semmivel sem nehezebb.

Ez az út biztos a pokolba megy

A jogsértő, de a tárhelyről a hazai büntetőhatóságok által le nem szedethető tartalmak elleni harcban tehát valóban hatékony eszköz nem kerül majd a hatóságok kezébe. Bekerül viszont egy puska a színpadra, ami aztán mostantól bármikor elsülhet: az NMHH feketelistája, illetve az ehhez kapcsolódóan most kiépítendő jelző- és ellenőrzési rendszer pont ugyanannyira lesz technikailag alkalmas néhány honlap, mint a fél internet elérésének megakadályozására. Ráadásul a KEHTÁ-nak meglesz az a tulajdonsága, hogy a nyilvánosság számára ellenőrizhetetlenül működik, lévén maga a feketelista nem nyilvános. Ez pedig nagyjából megjósolhatóvá teszi a következő időszak történéseit. Egy ideig próbálkozik majd az igazságszolgáltatás a mostani szabályokkal. Ennek során lassan mindenki számára egyértelmű lesz, hogy hiába találja el a bírósági leíró komoly nehézségek árán a blokkolandó ulr-t (és nem írja be helyette véletlenül a facebook.com-ot), a jogintézmény alkalmatlan a cél elérésére. Ekkor viszont az ügy már lendületben lesz, a kiépült infrastruktúrát senki sem akarja majd parlagon hagyni. Így aztán ahelyett, hogy ami nem megy, nem erőltetnénk, előbb az ideiglenes blokkolást kiterjesztésének, aztán a teljes honlapok blokkolásának, végül a bírói kontroll nélküli blokkolásnak az igénye jelenik majd meg. Az NMHH alkalmazottai pedig mehetnek majd kínai tanulmányutakra.