Szavazz ránk a Goldenblogon

HTML doboz

Kövess minket!

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr

elofizetok.png

Atlatszo.hu a facebookon

Hirdetés

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Atlatszo.hu

Legfrissebb kommentek

Ténytár

  • loader.gif
  • loader.gif

Google hirdetés

Háromezer eurót buktak a spanyol korrupciókutatók

Az átláthatóságért is küzdő Access Info Europe nevű civil szervezetnek 3 ezer eurót kell fizetnie, mert megkérdezte a spanyol kormánytól, hogy mit tesz a korrupció visszaszorításáért. A szervezet még 2007-ben írt a spanyol Igazságügyi Minisztériumnak, hogy megtudja, az ország milyen intézkedéseket hozott annak érdekében, hogy megfeleljen az ENSZ és az OECD korrupcióellenes egyezményeinek. 

Supremo_3000.jpg

Fotó: Access Info Europe

A szervezet azonban hiába kérdezett, választ nem kapott. Perre vitték az ügyet, a bíróság viszont nem nekik adott igazat, és egy közel egymillió forintos összeg kifizetésére kötelezte őket. Ennyi volt a hosszú évekig húzódó per költsége. Az Igazságügyi Minisztérium a teljes összeg kifizetését kérte. 

A Legfelsőbb Bíróság azzal érvelt, hogy a szervezet valójában nem közérdekű adatot kért, hanem magyarázatot, a kormányt viszont nem kötelezi semmilyen törvény arra, hogy magyarázatot adjon.

Spanyolországnak egyébként kétévente kéne jelentést írnia arról, hogy áll a korrupcióellenes küzdelemmel. A nyilvánosság ezeket a jelentéseket eddig nem ismerhette meg, mivel nem hozták nyilvánosságra őket.

Az Acces Info Europe közölte, az ennyire magas költségek hatalmas visszatartó erőt jelenthetnek, melynek következményeként az emberek aligha fogják bíróság elé vinni az ilyen ügyeket. 

Mint az az Acces Info Europe 2011-ben publikált “Tell Us What You Done”, “Mondd el, mit tettél” című tanulmányából kiderül, nemcsak Spanyolország szeret titkolózni, a szervezet által vizsgált 20 ország fele nem volt hajlandó válaszolni a kérdésekre. Magyarországot nem vizsgálták.

Ezek az országok egyébként annyit sem válaszoltak, hogy nem rendelkeznek a kért információval. Pedig a kérdések nem voltak annyira kemények, a szervezet olyasmikre volt kíváncsi, mint hogy az adott ország milyen módon biztosítja a kártérítést azoknak, akik a korrupció miatt szenvedtek el veszteséget. 

A szervezet a spanyol Alkotmánybírósághoz fordult, de kész ez EU elé is vinni az ügyet. 

Magyarországon viszonylag fejlettek a jogi keretek, de...

A Transparency International júniusban hozta nyilvánosságra Magyarországról is szóló jelentését, melyből kiderül, itthon viszonylag fejlettek a jogi keretek, de sok probléma jelentkezik a korrupció elleni előírások és reformok megvalósításakor. 

A Közigazgatásügyi és Igazságügyi Minisztérium a jelentésre reagálva közölte, az elmúlt húsz évben soha nem tettek összesen annyit magyar kormányok a korrupció megelőzésére, visszaszorítására és számon kérésre, mint a jelenlegi Kormány az elmúlt két évben.

A kormány idén fogadta el korrupcióellenes programját, amely szerintük jelentős lépés a korrupció elleni küzdelemben, “hiszen a rendszerváltás óta nem volt ilyen jellegű kormányzati szintű program.” 

A Transparency International a programról azt mondta, szakmailag megalapozott, de mivel kizárólag a kormányzati szervekre koncentrál, csak részeredményeket érhet el. 

Az antikorrupciós szervezet szerint a program nem teremt megfelelő garanciát a közpénzek átlátható és hatékony felhasználásra és figyelmen kívül hagyja, hogy a korrupció Magyarországon a politikai és az üzleti élet mindennapi működését szövi át.