Bár már történt arra utalás, hogy a parlament nemet mondhat a verespataki bányaberuházásra, Romániában hetek óta folyamatosan tüntetéseket tartanak az ellenzők. Nem csoda, a 18 éve tartó történetben számtalan alkalommal vetették el a bányanyitás ötletét, majd szedték újra elő, így végkifejlet továbbra sem biztos.

Kép forrása: OCCRP

Legutóbb Kolozsváron, szeptember 22-én tüntettek a verespataki aranybánya megnyitása ellen több ezren, de nem csak Romániát érdekli az ügy. Szeptember elsején összesen 21 városban voltak világszerte tiltakozó demonstrációk, köztük Budapesten is, így a megmozdulás az elmúlt évek egyik legnagyobb társadalmi mozgalmává nőtte ki magát. A tüntetések azóta is tartanak, minden vasárnap, Románia nagyobb városaiban. Az OCCRP-n megjelent összefoglaló szerint azonban a beruházás támogatói sem hallgatnak: román bányászok 5 napra elbarikádozták magukat az egyik bányában, míg mások azt hangoztatták, hogy a Gabriel Resources (Rosia Montana Gold Corporation, RMGC) projektje végre új munkahelyeket teremtene az elszegényedett erdélyi térségben.

Jóllehet, az RMGC már 1999-ben megszerezte a bányászati engedélyt, a projekt azóta parkolópályán volt. A cég 300 tonna aranyat szeretne kibányászni Verespatakon, méghozzá ciános technológiával, amely a környezetvédők szerint óriási természeti kockázatot rejt magában. Arról nem is beszélve, hogy a bányászathoz szükséges zagytározó a környező településeket is veszélyeztetné, továbbá fontos régészeti leletek is megsemmisülhetnek.

Az RMGC-vel, és a tulajdonosával, a Gabriel Resources-zal kapcsolatban már a kezdetekben felmerült a csalás és korrupció gyanúja. Az egyik részvényes, Beny Steinmetz izraeli üzletember ellen hat országban zajlik összehangolt nyomozás, mert azzal gyanúsítják őt és a tulajdonában álló BSG Resources-t, hogy kenőpénzzel szerezte meg a szükséges engedélyeket egy vasércbánya megnyitásához a nyugat-afrikai Guineában. A Gabriel Resources korábbi tulajdonosát, Frank Timist heroinbirtoklás miatt ítélték el, de a 90-es évek elején privatizációs botrányba is keveredett Romániában. Timisnek, saját bevallása szerint, ma már nincs köze a Gabriel Resources-hoz.

Szeptember elején Victor Ponta román miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy a parlament meg fogja buktatni a Verespatak-törvényt és a román államnak valószínűleg kártérítést kell fizetnie a beruházónak, azóta lényegében nem történt semmi. Érthető tehát, hogy nem csillapodott a tiltakozók kedélye. Kelemen Hunor, az RMDSZ politikusa szerint a kormánynak kellene vállalnia a felelősséget és visszavonni a tervezetet, míg Mihail Neamţu, az Új Köztársaság Párt elnöke 30 ezüstöt dobott a parlamentben felszólaló Ponta elé, árulónak nevezte és azzal vádolta, hogy eladta Verespatakot. A lehetséges korrupcióról magát a miniszterelnököt is megkérdezték, aki elképzelhetőnek tartotta, hogy az RMGC megvásárolt néhány politikust. 

Ha önt érdekli, hogy egyes országokban miért és milyen eszközökkel kezdenek el tüntetni a civilek a korrupció ellen, máshol pedig miért nem, jöjjön el 2013. szeptember 25-én 19 órára a Müszibe, az Átlátszó beszélgetések első rendezvényére.