Szavazz ránk a Goldenblogon

HTML doboz

Kövess minket!

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr

elofizetok.png

Atlatszo.hu a facebookon

Hirdetés

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Atlatszo.hu

Legfrissebb kommentek

Ténytár

  • loader.gif
  • loader.gif

Google hirdetés

Heti Mutyimondó: titkok, strómanok, póttagok

Macerásabb dolog a lopás, mint a becsületes pénzkereset, de amíg Magyarországon jobban megéri megkerülni a szabályokat, mint követni azokat, addig mindig lesznek olyanok, akik inkább a lopás infrastruktúráját építgetik. Heti lapszemle.

nemkozpenz.jpg

Montázs: Vastagbőr

Könyvtárnyi irodalma van már a csalás lélektanának, tudósok ezrei vizsgálják azt, hogy mi visz rá jó embereket arra, hogy gonosz dolgokat műveljenek, de alapjában véve könnyen belátható, hogy sokkal egyszerűbb az igazat mondani, mint hazudni, nagyságrendekkel nyugodtabb érzés jegyet venni a BKV-n, mint bliccelni, számla ellenében kifizetni valaminek a teljes árát, mint borítékban dugdosni a kenőpénzt, fiktív számlákkal ügyködni vagy trükközni. A lopás, csalás – akár kicsi, akár nagy – macerás, előkészületeket, odafigyelést igényel, nem beszélve arról, hogy minél nagyobb volumenű az ügy, annál több ember koordinált mozgása szükséges a sikerhez. Magyarországon mégis az a helyzet, hogy sokaknak egyelőre jobban megéri a lopásnak ezt az infrastrukturáját tökéletesítgetni, mint a becsületes útra térni. Íme a hét pár fontos témája és cikke alapján néhány elem ebből a szép kis rendszerből.

Az örökös póttagok

Ha nem tudsz saját magadnak zsíros állami pályázatot megumbuldázni, mert éppen a zsűriben ülsz, keríts egy póttagot, aki elvégzi a piszkos munkát helyetted, vagyis szavaz. A kulturális pénzosztás (film, színház, muzsika) esetében ez egy jól bejáratott módszer immár évtizedek óta: a szakma kicsi, mindenki ismer mindenkit, mindenki mindenkinek a lekötelezettje. Vagy volt. Vagy lesz. Nem kell mást tenni, mint a saját pályázatod esetében kimenni a teremből, és behívni a póttagot, aki tudja, mi a kötelessége. Így ívelt a múlt héten feljebb kedvenc producerünk karrierje, miután újabb 203 millió forintot kapott Kálomista Gábor filmterve. Az ismert jobboldali kötődésű filmproducer kft.-je a támogatást azután kapta, hogy  a filmnek már korábban is jutattak egyszer  70 milliót gyártási támogatásként, előtte pedig szintén a Filmalaptól nyert 420 millió forintnyi állami támogatást. Az érdekes az, hogy a forgatókönyvíró egyben a  Filmalap forgatókönyv-fejlesztési igazgatója, sőt tagja az állami támogatásokat odaítélő Filmszakmai Döntőbizottságnak is, igaz, ennek a pályázatnak az ügyében nem ő szavazott, hanem a póttag.

Strómanok

A póttagokhoz képest drágábbak és veszélyesebbek is a strómanok, akik saját jogon is kavarnak, részt kérnek az üzletből, és sajnos lehetnek ambícióik, hogy egyszer csak saját üzletbe kezdenek, és lehagyják a megbízóikat. Egy ilyen titokzatos háttérember áll most a bíróság előtt. Az Átlátszó egy olyan „kavarógépről” ír, aki számos gyanús ügylet körül ott legyeskedett az 1990-es évektől mostanáig. Az apropó, hogy az üzletember éppen bíróság előtt áll az adófizetőknek súlyos károkat okozó egerszalóki fürdőberuházásban betöltött szerepe miatt, de nem nagyon aggódik, mert eddig sohasem sikerült leültetni. Pedig a lista szép, és tényleg csak a fekete öves emlékezőművészek tudják visszaidézni, hogy pontosan miről is szólt a Gigastorage-ügy, a CW Bank csődje vagy az MVM-es offshore-botrány. A lényeget így lehetne összefoglalni: mindenhol volt vagy jelenlegi titkosszolgák, esetleg Stasi-ügynökök is ministráltak, rengeteg pénz eltűnt, és nem lett felelős. Ilyen furcsa alak Welsz Tamás is, akit a Sólyom Airwayshez és Simon Gáborhoz kapcsolódó személyként ismertünk meg, és a magyar bűnügy egyik legizgalmasabb figurájává nőtte ki magát az utóbbi hetekben. Nem elég, hogy hirtelen bekövetkezett haláláról is különféle történetek keringenek a médiában, az is kiderült, hogy betörtek az irodájába. A fejlemény igazi „Schrödinger macskája-jelenség, több újság is lehozta a hírt, de nem tudjuk, valójában mi történt az irodában. Az Origo összefoglalta a megjelent információkat: a Blikk szerint elvitték a széfet, a hvg.hu szerint nem is volt széf, a rendőrség szerint csak megrongálták a zárat. A Népszabadság úgy tudja, korábban teherautónyi dokumentumot vittek el a vállalkozó irodájából az ügyészségre, de sok értékes dolog maradhatott még ott. A 444 cikke pedig szépen összefoglalta a rengeteg kérdést az üggyel kapcsolatban.

A titkok erdeje

Az infrastruktúra fontos eleme a titkolózás, avagy nincs itt semmi látnivaló – hagyjatok bennünket csendben lopni! A titkokat megtartani persze, mióta van az Átlátszó, nehezebb és főleg többe kerül, rengeteg ügyvédet kell megfizetni, akik a bíróságon a végsőkig tartják a frontot és védik a lopás zavartalanságát, de végül is ezt a cechet is az adófizetők állják, nem számít. Hiába akart például titkolózni a Médiatanács, végül nem tehette meg. A szervezet nem titkolhatja tovább az országos kereskedelmi rádiós díjak összegét, miután a Kúria előtt végérvényesen elbukta az Origo által indított pert. Igaz, a két évig tartó eljárás alatt az egyik rádió meg is szűnt, de az igazság legalább győzött. Paks-ügyben viszont folytatódik a bújócskázás. Megvolt az első tárgyalása annak a pernek, amelynek tétje, hogy megkapják-e a civil szervezetek a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól  a paksi bővítést megalapozó hatásvizsgálatokat és elemzéseket. Némethnéék a kérés elutasításakor még arra hivatkoztak, hogy a kért adatok a döntés megalapozását szolgálják, és így 10 évig nem nyilvánosak. Ezzel szemben a tárgyaláson már azzal érveltek, hogy nem is ők az adatkezelők, és nincs is náluk olyan dokumentum, amire kormányzati emberek utaltak nyilatkozataikban, tehát máshol kell kopogtatni. A bíró szerint is „mocsárban tapogatózunk”. (Érdekes olvasnivaló arról, hogy milyen nagy nemzetközi kontextusba illeszkedik a paksi bővítés.) Közben a Transparency International legújabb jelentése a magyar állami vállalatok átláthatóságát vizsgálta meg, de leginkább átláthatatlanságot tapasztalt – nagyjából ugyanolyat, mint a magyar állam más bugyraiban. A nemzetközi antikorrupciós szervezet szerint ez is arra utal, hogy üzleti és politikai érdekcsoportok tartják fogva a magyar államot, amely összességében így nem az adófizetők érdekében működik. Összesen 66 állami céget vizsgáltak meg, és csak kettő volt rendben, a többiek inkább rejtegették az információikat, ezzel megsértve annak az államnak a törvényeit is, amely birtokolja őket.

Mi tuti nem építünk stadiont az 1%-os szja-felajánlásodból, de kinyomozzuk, hova ment a 99 százalék. Köszönjük, ha idén az Átlátszót támogatod szja 1% felajánlásával is!

Felcsút

A miniszterelnök szülőfaluja ennek az infrastruktúrának a teljesen kifejlett példánya. Vannak itt strómanok és póttagok, van titkolózás a közpénzekről, és természetesen az egész az állami pénzek eltérítéséről szól. Az első számú „póttag” persze a falu egykori kedves gázszerelője, a ma már milliárdos polgármester, Mészáros Lőrinc, aki éppen az elmúlt héten tisztázta, hogy a Jóistennek, és nem Orbán Viktornak hála gazdagodott meg, cége pedig nem azért nyer el milliárdos megbízásokat, mert a kormányfő futballakadémiájának támogatója. Az Origo persze azt írta, hogy az elmúlt hónapokban kezdték el szétosztani azt a 140 milliárd forint európai uniós keretet, amelyet Magyarországnakvíztisztításra kell fordítania. A felcsúti polgármester cége egy konzorciumban nyert ebből az összegből 34 milliárd forintot. A konzorciumban jelen van még a Duna Aszfalt is, amely szintén a Puskás Akadémia egyik támogatója. A kormányfőt a felcsúti stadion múlt heti avatásán a Hír24 (Átlátszónak is dolgozó) vagány riportere kapta el, és kérdezte meg tőle, milyen érzés, hogy a háza mellett épült az adófizetők pénzéből egy stadion. Orbán Viktor a közpénzről szóló újságírói kérdést a kommunista örökségből ránk maradt gazdaságpolitikai gondolkodás részének minősítette. Szerinte a vállalkozók úgy döntöttek, hogy a társasági adó egy részét pont az ő alapítványának stadionjára adják, ezért nem közpénz. Az Átlátszó már hónapokkal ezelőtt felfedte, hogy miért minősül közpénznek a létesítményre költött összeg egy része. Az Index közben azt írta meg, hogy mennyi pénzt költ a Magyar Közút Zrt. a felcsúti utak felújítására. Erre a közpénz, nem közpénz vitára Mészáros is reagált. Elmondta, hogy a Pancho-aréna szerinte nem közpénzből épült, sőt a beruházás akkor valósult meg, amikor Orbán Viktor még ellenzékben volt. Mészáros azt a bizalmas információt is megosztotta, hogy a miniszterelnök már 1999-ben a futballakadémia megalapításáról álmodozott. Végül egy véleménycikk arról, hogy miként működik az Orbán-féle maffiállam, és miként illeszkedik ebbe bele, sőt valójában kiváló jelképe a rendszernek a napokban átadott felcsúti futballstadion.

További érdekességek itthonról és külföldről:

Mire kell a rendszer? A Mutyimondó korábban felhívta a figyelmet arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank megvásárolta az átutalásokat bonyolító Giro Zrt.-t, és ezzel beleláthat a lakossági átutalásokba is. A hvg.hu annak próbált utánajárni, mi állhat az ügylet hátterében. Válasz egyelőre nem érkezett.

Vagyonnyilatkozatok. Habár egy szóval sem említette Rogán Antal nevét az egyik fideszes országgyűlési képviselő, mégis nyilvánvaló, hogy rá gondolt, amikor azt mondta, hogy szankcionálhatják a hibás képviselői vagyonnyilatkozatokat. A Magyar Narancs rámutatott, hogy Illés Zoltán is hibás vagyonnyilatkozatot nyújtott be. A 444.hu az egyik legjobban kereső honatya, Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos életét és vagyonát foglalta össze öt képben.

Kormányautókra bezzeg van pénz! A Blikk írta meg, hogy hiába vezettek be a válságra való tekintettel költségstopot az eszközbeszerzésekre az állami intézményeknél, valahogyan ez alól az autóvásárlás kivétel volt. Az összköltés legnagyobb része, mintegy 40 százaléka informatikai eszközök beszerzésére ment el, de hogy, hogy nem, jutott 37 milliárd a minisztériumok gépkocsivásárlására is. No meg utazásra, 26 milliárd.

Strabag, Közgép, Swietelsky. Ez a három cég vezeti a 2013-as közbeszerzésekben megnyert tételek összesített listáját, írja a Portfolio.

Fasiszta szekció. Az Átlátszó számolt be arról, hogy egy furcsa nyilaskeresztes szervezetnek is mehetnek a személyi jövedelemadó egy százalékai. Arról is az oknyomozó portál számolt be, hogy szorul a hurok a Kurucinfó mögött álló kaliforniai magyar körül.

Orvosok és a hálapénzdilemma. A rezidensszövetség a legfőbb ügyésztől kér értelmezést a hálapénzről, mert a Btk. szerint elmarasztalható egy orvos olyasmiért, ami két minisztérium véleménye szerint sem számít vesztegetésnek.

Ki nem fizetett milliók Tiszabecsen. A tiszabecsi általános iskola felújítási munkálatai során több millió forintot nem fizettek ki az alvállalkozóknak – állítja az egyik érintett cég tulajdonosa. A hatóságok évek óta tologatják egymás között az ügyet, de megnyugtató eredmény még nem született.

Feketelista a feketefoglalkoztatókról. Neves cégek is szerepelnek azon a listán, amelyet a NAV tett közzé a feketén foglalkoztató vállalkozásokról. Egy linken lehet böngészni az Excelt.

Csellel vennék be a Takarékbankot. Egy bírósági vétó után cseles húzással kerülnék meg a pénzintézet megszerzéséért küzdő üzletemberek, hogy be kelljen várni az Alkotmánybíróság döntését.

Az ügyészség szépen kér, avagy mi van? Megint megússza a Gyermekrák Alapítvány vezetője, akit az Index buktatott le, hogy láthatóan magáncélra használta az alapítványi autót. Nos, a felügyeletet ellátó főügyészség megvizsgálta az ügyeket, és megkérték az elnököt, hogy javuljon meg.

Elvándorolt vagyon. Beperelte L. Simon László fideszes politikust a testvére a szerinte elsíbolt családi vagyon miatt. Simon Gábor azt mondja, ő teljesen megbízott bátyjában az apjuk halála utáni osztozkodás során, mindent aláírt amit bátyja elé rakott, és a testvére kihasználta ezt. Az Átlátszó videointerjút készített Simon Gáborral, aki azt állítja, milliárdos vagyonról van szó.

Berlusconi, a közmunkás. A volt olasz kormányfő bejelentkezett a közmunkát kijelölő bírósági hivatalba, és a jövő héten megkezdi az adócsalásért rá kiszabott közhasznú munkavégzést egy Milánó közeli idősek otthonában.

Epic fail. Jól kinyomozta egymást két fedett oknyomozó újságírócsoport. Egy bolgár újságírónő azt akarta kinyomozni, hogy a gazdag nyugatiak tényleg pénzért vesznek-e maguknak árva gyerekeket Bulgáriában, ezért hirdetéseket adott fel. A jelentkezők között brit újságírók voltak, akik meg azt akarták kinyomozni, hogy tényleg pénzért adnak-e el Bulgáriában árva gyerekeket.

Szűk esztendők. Már komolyan azt tanácsolja a fiatalabb maffiatagoknak a Cosa Nostra egyik vezetője, hogy keressenek inkább rendes munkát. Az Independent arról számol be, hogy a börtönben rejtett kamerákkal készített felvételeken hallható, ahogy Giovanni di Giacomo arra panaszkodik, alig tudnak havi 5-7 ezer eurót kicsikarni a hotelekből és vállalkozásokból; sokan vannak, akik nem fizetnek, és még a rendőrséget is kihívják.