Miközben mindenki azt találgatja, honnan van az MSZP elnökhelyettesének Bécsben dugdosott negyedmilliárdja, az igazi kérdés, amit minden igaz korrupt magyar embernek fel kellene tenni, az az, hogy miért volt ilyen végzetesen béna Simon Gábor, amikor pénzmosodák kínálják szolgáltatásaikat a világ körül mindenhol? Heti lapszemle Mong Attilától.

Még nem késő feliratkozni az Átlátszó napi e-mail hírlevelére, a Napi Mutyimondóra, akkor már reggel olvashatod az aznapit:  Kattints ide!  

Igenis példás büntetést érdemel Simon „Éhségmenet” Gábor (aki nem a másik szoci Simon Gábor) és minden olyan magyar politikus, aki tízmillió forintnál nagyobb összeget lop, ilyenből egyébként az MSZP illetékes névtelen politikusa szerint több tucatnyi van („Ha azt kéri, mondjak MSZP-seket, akik külföldön rejtegethetnek nagyobb összegeket, Simon biztos nem lett volna benne az első tízben, tán az első húszban sem”), és sajnál egy rendes repülőjegyet venni legalább Zürichig, de inkább a Bermudákig, hogy örök életre elrejtse a pénzt előlünk. A héten derült ki, hogy a szocik elnökhelyettese negyedmilliárd forintos titkos bankszámlával rendelkezik Ausztriában, miközben a vagyonnyilatkozatai alapján, no meg józan számítással ennyit nem tehetett félre a politikusi jövedelméből. Állítólag az elhagyott feleség bosszúja okozta a bukást, könnyen lehet, hogy az összeg kenőpénz, egy önkormányzati kötvénykibocsátás jutalma, de mindenki csak találgat. Az ügyészség adócsalás és magánokirat-hamisítás miatt szeretné gyanúsítottként kihallgatni a politikust, aki hallgat, és azt állítja, hogy nincs köze a pénzhez közéleti munkájának, de végül a pártelnökkel való egyeztetés után minden pártbeli tisztségéről lemondott.

De egy ilyen sorsfordító pillanatban a lényeg nem is az, hogy mi lesz Simon Gáborral, hanem, hogy mit tegyen ezek után minden igaz korrupt magyar ember, mi a legbiztonságosabb megoldás, hova rejtsék az adófizetőktől nehéz munkával ellopott pénzt a Mr. 20 százalékok? Mert a lopott pénz egyre csak gyűlik, ahogyan arra az első európai uniós korrupciókutatás is rámutatott, külön kiemelve Magyarországot, ahol háromszor gyakrabban vesztegetnek, mint az európai átlag. Néhány ötlet, az elmúlt hét hírei alapján.

Először is: offshore, offshore

Bécs már lejárt lemez, igaz, a magyar kommunisták a rendszerváltás előtt előszeretettel hurcibálták oda a lopott pénzt, mert közel volt. Egy friss adatsor szerint – Simonon kívül – már sokan rájöttek, hogy van jobb: virágzik az offshore cégalapítás Magyarországon, igaz, érthetetlen módon még mindig Ciprus a sláger, pedig ott az állam lenyúlta a lopott pénz egy részét. A magyar energiaszektorban is Nicosia fut még, igaz, valószínűleg azért, mert az oroszok miatt igazodni kell, ők pedig hagyományosan Ciprust kedvelik.

Orosz barátaink és szomszédaik

Nem szabad, hogy kedvünket szegje az, hogy szorul a hurok a moszkvai magyar épület eltapsolóinak nyaka körül, hiszen válaszoltak az oroszok és a britek a nyomozó magyar hatóságoknak a 2008-ban gyanús körülmények között értékesített moszkvai magyar kereskedelmi épület ügyében. Az ügyletsorozatban valahol úgy körülbelül 20 milliárd forintos összeg tűnt el. Moszkva és Oroszország, főleg most, a paksi üzlet után igenis érdekes és mindenképpen megfontolandó ajánlat. A legbiztosabb persze előzetesen egyeztetni olyan, a piacot jól ismerő szakemberekkel, mint a Kazah Köztársaság tiszteletbeli konzulja, de csak azután, hogy egy fergeteges tűzijátékkal szépen kiünnepelte az idei születésnapját.

Egzotikus új célpontok

Ha az ember ennyi pénzt el tud dugdosni, mint Simon Gábor, akkor nem árt egy kis fantázia, kalandvágy és vállalkozókészség, főleg, hogy az EU-ban minden ilyen ügylet nehézkes, új pénzmosásellenes szabályok elfogadására készül a közösség, igaz, azért még Olaszországot nem szabad kihagyni a képletből, főleg ugye Szicíliát, ott csak a maffiával kell jóban lenni. De miénk a nagyvilág! Ki kereste volna ezt a pénzt a Fülöp-szigeteken, amely a fekete pénzek igazi központja: évente kb. 25 milliárd dollárnyi kárt okoz az országnak. Ott van aztán Kína és India, ezen országok esetében az OECD csak szeretné, ha csatlakoznának a kenőpénzellenes egyezményhez. És ha van egy kis kreativitás, akkor nincs lehetetlen: ki gondolna az amerikai Virgina államra vagy a kínai Szecsuánra – ezekről még a New Yorker sem tudja eldönteni, melyik korruptabb.

És végül egy rejtett lehetőség: Budapest

Kevesen gondolnak rá, de van jó magyar álllami lehetőség is a pénz tisztára mosására: igaz, a magyar állam iránti bizalmatlanság miatt egyelőre kevesen érdeklődnek az úgynevezett Stabilitás Megtakarítási Számla iránt, de jó tudni, hogy van, hiszen az ajánlat egészen nagyvonalú: nemcsak a feketén szerzett jövedelmeket lehet legalizálni, de öt év után a hozamokat is kifizeti az állam. Ez persze nem az első kísérlet arra, hogy a kormány hazacsalogassa a külföldre menekített pénzeket, de ezek az akciók nem igazán voltak sikeresek. Kezdő pénzmosóknak, akik a biztonságra törekednek elsősorban, a Vastagbőr blog is ezt ajánlja.

További érdekességek itthonról és külföldről:

Adócsaloda

Két és fél milliárd forintot zárolt a NAV az egyik hipermarketlánc húsipari beszállítójánál, mivel a gyanú szerint jelentős forgalma ellenére nullás áfabevallásokat nyújtott be.

Milliárdos károkat okoznak a cégtemetők: a NAV szerint 20 cégtemető büntetőügyében több milliárd forint okozott kár miatt nyomoznak.

Négymilliárd forintos, bűnszervezetben elkövetett adócsalással vádolt meg az ügyészség egy tatabányai könyvelőirodát működtető férfit és 29 társát Komárom-Esztergom megyében.

Paks

Hiába szirénáztak LMP-s képviselők, hiába próbálták megakadályozni a szavazást, hiába vitázak még a folyosón is, a fideszes többség elfogadta a Parlamentben, hogy különösebb vita, netán népszavazás és főleg versenyeztetés nélkül, teljesen átláthatatlan módon, és lehet, hogy az unió ellenében, az oroszok kapjanak megbízást a paksi atomerőmű bővítésére, ráadásul úgy, hogy az ország hosszú évtizedekre szóló, több ezer milliárdos orosz hitelbe veri magát. Most perek indulnak a Paks-szerződés nyilvánosságáért a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ellen, mert a kormány nem adja ki a dokumentumokat. Az oroszok lényegében kaptak egy üres csekket, és eldönthetik, mennyivel húzzák le Magyarországot. A Medián felmérése szerint egyébként a többség népszavazást szeretne a paksi bővítésről, a fideszesek is.

Érvek Paks mellett és ellen a HVG.hu cikkében.

Fideszes hírcsokor

800 milliós állami kampányt használ az Fidesz, először úgy tűnt, ingyen, de aztán javítottak: 200 ezer forintért. Közben máris erősen lejt a pálya a kormánypártoknak a választási kampányban, pedig még el sem kezdődött. A kormánypropaganda pedig teljes sebességre vált, és még a Komjádiban is dübörög. Az Ígyírnánkmi blog szerint indul a választási kampányidőszak az Alkotmánybíróságon is.

Nem találják a stadion-beléptetőkapukat: az Index írt arról, hogy hiába nyomoznak a lap munkatársai immár hónapok óta az első Orbán-kormány idején négymilliárd forintért vásárolt stadion-beléptetőkapuk után, senki sem tud róluk semmit.

Borókai lányával szerződött az MNB rendezvényszervezésre, de nyilvánvalóan csak azért, mert ért hozzá.

Matolcsy 11 millió készpénzt tart, az ÁSZ-elnöknek pedig egy 2003-as Skodája van. Az állami vezetők, valamint az országgyűlési képviselők után nyilvánosságra hozták a fővárosi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatait is. Eszerint Tarlós István dupla fizetésből takarékoskodott tavaly.

Senkit nem hagy az út szélén a Fidesz, miután Orbán a ciklus alatt többször kifejtette, aki hűséges, arról gondoskodnak.

Nem lehet bűnöző a Nemzet Művésze: nem részesülhet a Nemzet Művésze díjban az, akit bűncselekmény miatt jogerősen elítéltek. De lehet-e művész a nemzet bűnözője?

A Figyelő a magyar médiapiaci mozgásokról ír: a Sanoma eladásáért értesüléseik szerint két magyar üzletember verseng. Az egyik bizonyítottan Fidesz-közeli.

Törvényalkotási világrekord a magyar Parlamentben: a törvény elfogadásának napján benyújtani a módosítást azért még a magyar parlamentben sem mindennapi.

Kormányzati segítséggel csórt sztorit a Magyar Nemzet az Átlátszótól.

Szinte az összes pénzt eltapsoltuk, amit az állam a magánnyugdíjpénztárakból lenyúlt: az államadósság forintban több lett, abból a pénzből pedig 16 milliárd forint maradt.

Orbán még több építkezést ígért Felcsútnak, Felcsúton. A MÜPA mellé konferencia-központot építenek, a telket persze az egyik oligarchától veszik meg. A Néprajzi Múzeumot viszont kiköltöztetik, helyére a Kúria kerül. Közben önkormányzati cég alakul a Normafa-projektre, és 620 millió jut az ottani nagy építkezés előkészületeire, pedig a népszavazás még az egész tervre nemet mondhat.

Fehérgalléros ügyek

Az Átlátszó kétrészes kisfilmben mutatja be Wieszt-botrány kirobbantóját, a vállalkozó azóta bezárta az üzletét, és a videóban arról is beszélt, hogyan vegzálták a hatóságok.

A Csipak-villa titkai: három évvel az ügyet kirobbantó Index-cikk és másfél évvel a nyomozás lezárása után a Nemzeti Nyomozó Iroda imár hivatali visszaélés miatt is nyomoz.

Az MNB elhatárolódik a Szent Korona Banktól, ami nem is bank. Még büntetőeljárás is lehet.

Árfolyam-befolyásoló pletyka nyomába eredt az MNB: vizsgálják, ki terjesztette a minap azt a hírt, hogy rögvest államcsőd lesz. A tény viszont tény: szarul áll az adósság elleni háború, hiába trükközött persze az ÁKK az év végén. Portugália bezzeg még a Miró-képeit is eladja, csak valahogyan csökkentse az adósságát.

Vizsgálatot indított a horvát pénzügyi felügyelet az INA ellen, ami kiterjed Áldott Zoltánra, az INA igazgatóságának elnökére is.

Olaszországban fogták el a korrupciós vádak elől Brazíliából elmenekült bankárt, egy török bíróság pedig kiengedett egy pénzmosási vádak miatt védekező görög bankárt.

Börtönbüntetésre ítéltek egy korábbi román minisztert és testvérét.

A spanyol királyi család egyik tagjának bírósági meghallgatása egy korrupciós ügyben egy aktivista győzelme is.

Németország vezető feministája svájci bankszámlabotrányban vergődik.

Az ománi nemzeti gázcég vezetőjét korrupciós ügyben vették őrizetbe.

Egy New York-i szenátor el akarja halasztatni a korrupciós perét, hogy megválaszthassa magát egy új ciklusra.

A pénzügyi válság egyik utóhatása: a legnagyobb amerikai bank 614 millió dollárt fizet bírság gyanánt, és átalakítja a jelzáloghitelezési gyakorlatát.

Minden idők legdrágább és valószínűleg legkorruptabb olimpiája kezdődik Szocsiban. A New Yorker szerzője Szocsi példájából kiindulva arról ír, hogy az építőipar és a korrupció mindenhol kéz a kézben jár. A NOB-nál Szocsi után valószínűleg újra bevezetik azt, hogy a testület tagjai meglátogatják a jelentkező városokat. Ezt a 2002-es Salt Lake City-i játékok után törölték el korrupciós ügyek miatt. A Transparency is az oroszországi olimpiát övező korrupcióról ír.

Elkerülhetetlen-e a bitcoin szabályozása? Megkönnyíti-e a pénzmosást? Ausztráliában a szabályozás kiterjesztéséről beszélnek, közben egy cég ATM-pénzfelvételt tervez.

Antikorrupció

Január óta van érvényben a közérdekű bejelentőket védő törvény, amelyről több civil szervezet együttműködésében egy részletes tájékoztató anyag készült.

Itt a video-összefoglaló a legutóbbi Átlátszó-kerekasztalbeszélgetésről, de az egészet is meg lehet hallgatni az Átlátszó-rádióban.

A felzárkózó kelet európai országokból kifelé és oda befelé is elég nagy mennyiségű illegális pénz áramlik egy becslés szerint.

Az OECD főtitkára szerint a korrupcióellenes küzdelem ma mindennél fontosabb, az ügyet a klímaváltozáshoz hasonlította. Arról is beszélt, hogy Kínának, Indiának és Szaúd-Arábiának is csatlakoznia kellene a korrupcióellenes egyezményhez.

Egy milliárdos tehetetlenséggel vádolja az európai illetékeseket, szerinte csak az amerikaiak lépnek, ha korrupciós ügyet találnak. A Financial Times egyik cikkében is arra szólítanak fel, hogy az EU legyen aktívabb például a pénzmosásellenes intézkedések terén.

A hét elején nyilvánosságra hozott uniós korrupciós jelentés nemzetközi visszhangja: New York Times, BBC Express QZ, CS Monitor USA Today

A hét videója az újságíróról, aki kirobbantotta az NSA-botrányt.

Bill Gates jól belecsapott a lecsóba, a nemzetközi fejlesztésekkel foglalkozó szakértők azon vitatkoznak, hogy a korrupciót amolyan adónak fogják fel – mint Gates mondja –, és fogadják el, hogy a fejlesztési pénzek egy része elvész, vagy mindenféle támogatás alapfeltétele legyen a korrupciómentesség.

Egy érdekes vélemény arról, hogy vajon tényleg a korrupció-e az akadálya a fejlődő országok felzárkózásának? A TI szerint mindenesetre a korrupció a nemzetközi stabilitás szempontjából is egy fontos veszélyforrás.

Mong Attila

Ha egyetértesz céljainkkal, add nekünk adód 1 százalékát, és mi kiderítjük, mire költik a többi 99-et. Ha adód 1%-át az Átlátszó számára szeretnéd felajánlani, személyi jövedelemadó bevallásodon az Asimov Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18265541-2-43. Letölthető nyomtatványt itt találsz a rendelkező nyilatkozatról.