Szavazz ránk a Goldenblogon

HTML doboz

Kövess minket!

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr

elofizetok.png

Atlatszo.hu a facebookon

Hirdetés

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Atlatszo.hu

Nincs megjeleníthető elem

Vastagbőr

Nincs megjeleníthető elem

Legfrissebb kommentek

Ténytár

  • loader.gif
  • loader.gif

Google hirdetés

Évi közel 1 milliárd forint SZJA 1% ragad bent a költségvetésben

Közérdekű adatigénylésekben kértük ki, hogy 2009 és 2013 között mennyi SZJA 1% felajánlást nem utalt el a magánszemélyek által megjelölt szervezeteknek és egyházaknak az adóhatóság. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV, korábban APEH) válaszából megdöbbentő adatok derültek ki: évi 700 millió és 1 milliárd forint közötti összeg ragadt bent a költségvetésben a rendelkező vagy a kedvezményezett hibájából. Felsoroljuk, hogy mire kell figyelni a nyilatkozat kitöltésekor.

nav.jpg


Egy olvasó kereste meg az Átlátszót azzal a problémával, hogy évek óta ő csinálja édesapja adóbevallását, és még soha nem is volt semmi gond. Idén azonban kapott egy ajánlott levelet december 5-én az adóhatóságtól, hogy nem megfelelő helyre akarta utalni az 1%-át, ezért nem fizetik ki (utalják tovább) az összeget, a döntés ellen azonban ötezer forintért fellebbezhet. Mivel az 1 % körülbelül háromezer forintot tesz ki esetükben, és azt nem írta meg nekik a NAV, hogy a civil vagy az egyházi felajánlás ment rossz helyre, elfogadták az adóhatóság döntését.

Sok kicsi viszont sokra megy, ezért közadatigénylésekben kértük ki a NAV-tól, hogy hány emberrel történt hasonló, vagyis 2009 és 2013 között a magánszemélyek személyi jövedelemadójából tett egy százalékos felajánlások (SZJA 1%) közül hány darab nem érkezett meg a kedvezményezett civil szervezetekhez és egyházakhoz valamilyen hiba miatt. Kértük, hogy tüntessék fel a hibák okát is, valamint hogy mekkora összeget tettek ki évenként ezek a ki nem fizetett felajánlások. Az adóhivatal az Infotörvényben megszabott határidőn belül és korrekten válaszolt mindkét igénylésünkre.

Röviden összefoglalva:

- a civil szervezeteknek tett felajánlások a rendelkező magánszemély és a kedvezményezett szervezet hibájából is érvénytelenek lehetnek

- az egyházaknak (a technikai számmal rendelkező kedvezményezettek, mely körbe nem csak az egyházak, hanem a költségvetési törvényben kiemelt előirányzatként meghatározott cél is beletartozik) tett felajánlások csak a rendelkező hibájából lehetnek érvénytelenek

- hiba nagyon sokféle lehet

- évi 65-100 ezer ember civil szervezetnek tett felajánlása volt érvénytelen a rendelkező, és 65-80 ezer a kedvezményezett hibájából

- évi 30-50 ezer ember egyháznak tett felajánlása volt érvénytelen (a rendelkező hibájából)

- összesen évi 700 millió és 1 milliárd forint közötti összeg maradt bent a költségvetésben valamilyen hiba miatt (2013-ra vonatkozóan még nincs pontos adat, a civil szervezeteknek tett, a kedvezményezett hibájából érvénytelen rendelkezések számát és összegét még nem tudta megmondani a NAV)

Civil szervezetek

A NAV tájékoztatása szerint a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (továbbiakban: Szftv.) az érvénytelenség vonatkozásában az alábbi két kategóriát különbözteti meg a civil szervezeteknek tett felajánlások esetében:

- a magánszemély érdekkörébe tartozó (a magánszemély hibájából eredő) érvénytelenséget, valamint

- a kedvezményezett érdekkörébe tartozó (a szervezet hibájából eredő) érvénytelenséget.

Abban az esetben, ha a rendelkezés a magánszemély hibájából érvénytelen, és beazonosítható a rendelkező magánszemély személye, az adóhatóság az Szftv. 5/A. § (2) bekezdése szerint határozatban értesíti a magánszemélyt a rendelkezés érvénytelenségéről. A rendelkező nyilatkozat érvénytelenségét megállapító határozattal szemben a magánszemély illetékköteles fellebbezéssel élhet.

Abban az esetben, ha a rendelkezés a kedvezményezett hibájából érvénytelen, az adóhatóság az Szftv. 5/A. § (4) bekezdése alapján levélben tájékoztatta a magánszemélyt a civil kedvezményezettre szóló nyilatkozata érvénytelenségéről. Az adóhatóságnak nem áll módjában közvetlen tájékoztatást adni a magánszemély számára arról, hogy milyen törvényi feltételnek nem felelt meg a civil szervezet. Ebben az esetben a magánszemély további információért közvetlenül a civil kedvezményezetthez fordulhat.

A magánszemély érdekkörébe tartozó (a magánszemély hibájából eredő) érvénytelenség

Az Szftv. 5/A. § (1) bekezdése alapján a rendelkező nyilatkozatba foglalt rendelkezés a magánszemély érdekkörébe tartozóan érvénytelen, ha a következő esetek bármelyike megállapítható:

  • Amennyiben a rendelkező nyilatkozaton az adószám hiányos, nem pontos, vagy nem olvasható, vagy a civil kedvezményezettet az adóhatóság jogerősen kizárta az szja 1%-os felajánlásból történő részesedésből, a rendelkezés érvénytelen.
  • Szintén érvénytelen a rendelkezés, ha a nyilatkozaton a kedvezményezett technikai száma hiányos, nem pontos, illetve nem olvasható és a technikai szám hiányában a nyilatkozaton feltüntetett elnevezés alapján az egyházi kedvezményezett nem azonosítható be.
  • Kedvezményezettet két csoportból lehet választani, de csoportonként csak egyet-egyet, ezért ha ugyanazon kedvezményezetti csoportba tartozó több kedvezményezett javára is rendelkezett a magánszemély (pld.: két nyilatkozatában két különböző alapítványt, vagy két különböző technikai számot jelölt meg) mindegyik rendelkezés érvénytelen.
  • A rendelkező nyilatkozatot tartalmazó borítékon minden esetben fel kell tüntetni a magánszemély adóazonosító jelét és a borítékot le kell zárni. Tehát az adóazonosító jel nélküli, vagy a le nem zárt boríték miatt a rendelkezés érvénytelen.
  • Amennyiben a magánszemély a munkáltatója útján kíván rendelkezni, abban az esetben a munkáltatónak átadott – a rendelkező nyilatkozatot tartalmazó – borítékon fel kell tüntetni a magánszemély adóazonosító jelét, majd a boríték lezárását követően a lezárt borítékot annak ragasztási felületére átnyúlóan a magánszemélynek alá is kell írni. Aláírás, adóazonosító jel hiányában, vagy le nem zárt boríték miatt a rendelkezés érvénytelen.
  • A rendelkezés egyik alapfeltétele, hogy a magánszemélynek a személyi jövedelemadót határidőig meg kell fizetnie, ezért ha a magánszemély nem fizette meg határidőre az adót és átvezetési kérelmet sem nyújtott be, a rendelkezés érvénytelen. (Ez a leggyakoribb érvénytelenségi ok.)
  • Abban az esetben is érvénytelen a rendelkezés, ha a magánszemélynek az esedékesség előtt benyújtott kérelem alapján az szja megfizetésére legfeljebb 12 havi részletfizetést vagy halasztást engedélyezett az adóhatóság, de az engedélyező határozat feltételeit a magánszemély nem teljesítette, illetve, ha a magánszemély a bevallásban, vagy az egyszerűsített bevallásában a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség legfeljebb hat (korábban négy) hónapon keresztül egyenlő részletekben történő pótlékmentes megfizetéséről nyilatkozott, de a részletfizetést nem teljesítette.
  • Amennyiben a magánszemély olyan szervezetet jelölt meg kedvezményezettként, amely az Szftv. alapján nem lehet kedvezményezett, a rendelkezés érvénytelen.
  • Ha a magánszemélynek nincs bevallása, a rendelkezés érvénytelen, mivel bevallás hiányában nem állapítható meg az szja 1%-os rendelkezés alapja.

A kedvezményezett érdekkörébe tartozó (a szervezet hibájából eredő) érvénytelenség

Az adóhatóság a civil szervezet javára szóló nyilatkozatot érvénytelennek minősíti, ha a megjelölt civil kedvezményezett az Szftv. 5/A. § (1) bekezdés e) pontjában előírt alábbi feltételeknek nem felelt meg:

  • A kedvezményezett nem belföldi székhelyű, nem magyarországi közösség, illetve a határon túli magyarság érdekében működik.
  • A kedvezményezett nem felelt meg az Szftv. szerinti várakozási időnek.
  • A kedvezményezett nem végez közhasznú tevékenységet – megszakítás nélkül – a rendelkező nyilatkozat évét megelőzően legalább 1 év óta.
  • A kedvezményezett alapszabálya, alapító okirata nem felelt meg a törvényben előírtaknak.  
  • A szervezetnek a rendelkező nyilatkozat évének augusztus 1. napja és a nyilatkozattétel időpontja között volt olyan lejárt esedékességű köztartozása, amelyre fizetési halasztást vagy részletfizetési kedvezményt nem kapott.
  • Az Szftv. 4. § (1) bekezdés f) pontja szerinti kedvezményezett nem nyújtott be igazolást arról, hogy könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális, illetve alkotó- vagy előadó-művészeti tevékenységet folytató szervezet, amely a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtti három év valamelyikében a helyi önkormányzattól, az országos, illetve a helyi kisebbségi önkormányzattól vagy a központi költségvetésből egyedi támogatásban részesült és nem tartozik az Szftv. 4. § (1) bekezdés a)-e) pontjai szerinti kategóriákba.
  • Érvénytelen a civil kedvezményezettre szóló nyilatkozat, ha a kedvezményezett a törvényi feltételek igazolására nem nyújtotta be a ’37A számú adatlapot az állami adóhatósághoz. 

Egyházak

A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény értelmében az Országgyűlés által elismert egyház bevett egyház.

Az Szftv. 4/A. § (2) bekezdése alapján az adóhatóság a bevett egyházat – kérelmére – technikai számmal látja el. A bevett egyház a technikai szám kiadásának évét követő évben válik kedvezményezetté. A technikai számok az adóhatóság internetes honlapján is megtalálhatóak.

Abban az esetben, ha a rendelkezés a magánszemély hibájából (érdekkörében) érvénytelen és beazonosítható a rendelkező magánszemély személye, az adóhatóság az Szftv. 5/A. § (2) bekezdése szerint határozatban értesítette a magánszemélyt a rendelkezés érvénytelenségéről. A rendelkező nyilatkozat érvénytelenségét megállapító határozattal szemben a magánszemély illetékköteles fellebbezéssel élhet

Az Szftv. 5/A. § (1) bekezdése alapján a rendelkező nyilatkozatba foglalt technikai számos rendelkezés a magánszemély érdekkörébe tartozóan érvénytelen, ha a következő esetek bármelyike megállapítható:

  • Amennyiben a rendelkező nyilatkozaton a kedvezményezett technikai száma hiányos, nem pontos, illetve nem olvasható és a technikai szám hiányában a nyilatkozaton feltüntetett elnevezés alapján az egyházi kedvezményezett nem azonosítható be.
  • Kedvezményezettet két csoportból lehet választani, de csoportonként csak egyet-egyet, ezért ha ugyanazon kedvezményezetti csoportba tartozó több kedvezményezett javára is rendelkezett a magánszemély (pld.: két nyilatkozatában két különböző technikai számot jelölt meg) mindegyik rendelkezés érvénytelen.
  • A rendelkező nyilatkozatot tartalmazó borítékon minden esetben fel kell tüntetni a magánszemély adóazonosító jelét és a borítékot le kell zárni. Tehát az adóazonosító jel nélküli, vagy a le nem zárt boríték miatt a rendelkezés érvénytelen.
  • Amennyiben a magánszemély a munkáltatója útján kíván rendelkezni, abban az esetben a munkáltatónak átadott – a rendelkező nyilatkozatot tartalmazó – borítékon fel kell tüntetni a magánszemély adóazonosító jelét, majd a boríték lezárását követően a lezárt borítékot annak ragasztási felületére átnyúlóan a magánszemélynek alá is kell írni. Aláírás, adóazonosító jel hiányában, vagy le nem zárt boríték miatt a rendelkezés érvénytelen.
  • A rendelkezés egyik alapfeltétele, hogy a magánszemélynek a személyi jövedelemadót határidőig meg kell fizetnie, ezért ha a magánszemély nem fizette meg határidőre az adót és átvezetési kérelmet sem nyújtott be, a rendelkezés érvénytelen. (A leggyakoribb érvénytelenségi ok.)
  • Abban az esetben is érvénytelen a rendelkezés, ha a magánszemélynek az esedékesség előtt benyújtott kérelem alapján az szja megfizetésére legfeljebb 12 havi részletfizetést vagy halasztást engedélyezett az adóhatóság, de az engedélyező határozat feltételeit a magánszemély nem teljesítette, illetve, ha a magánszemély a bevallásban, vagy az egyszerűsített bevallásában a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség legfeljebb hat (korábban négy) hónapon keresztül egyenlő részletekben történő pótlékmentes megfizetéséről nyilatkozott, de a részletfizetést nem teljesítette.
  • Amennyiben a magánszemély olyan szervezetet jelölt meg kedvezményezettként, amely az Szftv. alapján nem lehet kedvezményezett, a rendelkezés érvénytelen.
  • Ha a magánszemélynek nincs bevallása, a rendelkezés érvénytelen, mivel bevallás hiányában nem állapítható meg az szja 1%-os rendelkezés alapja.

 

Tehát ennyi mindenre kell figyelni az adóbevallás elkészítésekor az 1%-os nyilatkozatok kitöltésénél, ha azt szeretnénk, hogy biztosan megkapja az a civil szervezet és/vagy egyház (vagy kiemelt költségvetési cél, tehát a technikai számos kedvezményezett) a személyi jövedelemadónk egy százalékát, akinek szánjuk. Ugyanis az ilyen - valamilyen hiba miatt - érvénytelen felajánlásokat a NAV nem utalja el a címzetteknek, az összeg bent marad a költségvetésben. Évi 700 millió és 1 milliárd forint közötti összeg.

 

süti beállítások módosítása