Lázár János lett a magyar Nucky Thompson? Ahogy Virág elvtárs mondaná: egy frászt! Hogy az amarikai imperializmus röhögjön a markába? Nucky Thompson volt az amerikai Lázár János. Csak még nem tudott róla.

Mennyi hasonlóság van a Gengszterkorzó által halhatatlanná tett Nucky Thompson és Lázár János közt? Több, mint gondolnánk. Például ahogy 1911 után, 30 éven keresztül akárki volt is a hivatalos városvezető, igazából Nucky dirigálta a háttérből Atlantic City életét, úgy azt is tudjuk: Lázár maradt Hódmezővásárhely igazi ura. Bárki is legyen épp formálisan a polgármester. Aztán: mindketten lelkes hívei a prohibíciónak. Nucky a szesztilalom pártolója, a Nők Józansági Ligájának díszvendég-szónoka. Lázár János pedig - mint a Heti Válasznak adott interjúból kiderül - a dohányzást tiltaná be. Örökre. Azt nyilatkozta, hogy a dohányzás visszaszorítása lelkiismereti kérdés, és ha rajta múlna, ő már holnap reggel betiltaná és reméli, hogy húsz év múlva már az egész nyugati világban tilos lesz.

Ezzel Magyarország kormányának egyik legbefolyásosabb politikusa a prohibíciónak épp a nyugati világban mindenütt csődöt mondott modelljét karolta fel. A XX. században az Egyesült Államoktól a Szovjetunióig számos, Magyarországnál hatalmasabb állam próbálkozott szesztilalommal, a prostitúció, a szerencsejáték, a marihuána-fogyasztás betiltásával. A dolognak sehol nem lett semmi eredménye, csupán annyi, hogy rettenetesen gazdaggá tették a fent említett élvezeti cikkek és szolgáltatások feketepiacát villámgyorsan létrehozó szervezett bűnözést. Idézet a kormánypárti Heti Válasz ugyanazon számának másik cikkéből: „Szakértők szerint a feketekereskedelem előretörésével kell számolni azokon a területeken, ahol nem sikerül elegendő koncessziót kiosztani, és az emberek nem elégszenek meg a mozgó dohánybolttal. A keleti határ menti településeken már most is tudják, melyik háznál fogják árulni a csempészett ukrán cigarettát, ami 300-400 forinttal olcsóbb a bolti ciginél. A GfK becslése szerint idén 25-30 milliárd forint bevételcsökkenéssel számolhat a költségvetés a feketekereskedelem által okozott jövedékiadó-és áfakiesés miatt.”

Tiltással, illetve a legális kínálat szűkítésével még egy embert sem sikerült kigyógyítani a szenvedélyéből. Nekem kárpátaljai magyarok mesélték, hogy annyi sakálrészeg és/vagy pancsolt szesztől megvakult embert sosem láttak, mint a szovjet alkoholtilalom idején. Magyarországon pedig jelenleg tilos a prostitúciót reklámozni, és nem működhetnek bordélyházak, de ez senkit nem zavar. Az örömlányok és a szexuális szolgáltatást nyújtó férfiak az interneten hirdetik magukat, és egy óra alatt az ország területén bárhol találhat az ember fizetős szexpartnert, ha épp ilyenre vágyik. A Fidesz-kormány betiltotta a nyerőgépeket, azóta a szenvedélyes szerencsejátékosok online játszanak vagy átjárnak a szomszédos országokba. Sok kocsmáros ezért fizetett elő az internetre, hogy a törzsvendégeik ott játszhassanak.

Vagyis ezek az intézkedések csak a korrupciót, a fekete-és szürkegazdaságot, a bűnözést erősítik. Felnőtt embereknek nem lehet parancsba adni, hogy ne igyanak, hogy dohányozzanak kevesebbet, hogy ne játsszanak, és ne járjanak prostituáltakhoz. Ha pedig az állam ezeket betiltja, vagy nehezen hozzáférhetővé teszi, tehát ezeket az igényeket nem lehet legálisan kielégíteni, akkor jön a maffia, és megoldja illegálisan. Könnyen meglehet, hogy Magyarország pár év múlva úgy fog kinézni, mint a Chicago vagy Atlantic City a szesztilalom éveiben. Lázár Jánost mindezen tények nem izgatják fel. "Nem nagy baj, ha nehezebb lesz cigarettához jutni." - veti oda. Mit neki, hogy tiltással vagy korlátozással egyetlen szenvedélybetegség kártételeit sem lehetett egyhíteni. A Lajtán túl nem azért látunk kevesebb szétivott fejű, agyanbagózott hangú, leépült küllemű figurát, mert ott régebb óta tiltanak. (Akkor sem, ha pár nyugati országban tényleg volt/van hasonló - de nem ugyanilyen - , ám éppúgy értelmetlen, kontraproduktív szigorítás. Ennek az életmód-és szemléletváltáshoz, a magasabb létnívóhoz van köze, nem a tiltáshoz. Vö.: Németországban nem azért nincs esélyük a náciknak, mert tiltják a Holokauszt-tagadást, hanem mert szembenéztek a múltjukkal. Ezt a szólásszabadság-csorbító paragrafust nyugodtan el is törölhetnék, mert semmiben nem befolyásolja, jönnek-e a nácik vagy sem.)

Nemcsak a Gengszterkorzót érdemes amúgy nézni. A dokumentumregényt is olvassuk el, amiből készült: némi ízelítő. Nucky Thompson figurájának modellje tényleg létezett: Nucky Johnsonnak hívták. Atlantic City és a szesztiltó USA fekete krónikája számos tanulsággal szolgál. Kár, hogy az Amerikát minden héten utoljára figyelmeztető nemzeti oldal épp az USA legnagyobb baromságait másolja le. Tiltásban ugyanis a Szabadság Hazája is élen jár és járt. A nyugati országok közül USA-ban üldözték (és üldözik ma is) legkeményebben a prostitúciót, holland típusú legalizálásról szó nem lehet, s még kevésbé lehetett szó ilyenről a XX. század első felében. Az FBI jogelődje, az  Iroda legelső feladatainak egyike a fogamzásgátló szerek, „közízlést sértő könyvek” egyik tagállamból másikba szállításának felderítése volt. Az 1910-es Mann-törvény révén az államközi prostitúció nyomozása is az Iroda hatásköre lett. Ezzel hatalmas kompromittálási lehetőséget kapott a kezébe a szervezet. Korábban egy prostituáltnál tett látogatás magánügy volt. Dosszié-és kartotékrendszer jött létre már az I. világháborút megelőzően az amerikai polgárok szexuális életéről. Ekkor már ott van az Iroda fölött a beugratás, a zsarolás és kompromittálás gyanúja. Hogy sok esetben az Iroda mindenkori vezetése csalt lépre embereket, akiket utána sakkban tarthatott. A bordélyházak elleni monstre razziákat J. Edgar Hoover is preferálta, sőt volt, hogy személyesen irányította.

Kevés paragrafus járt olyan messze ható következményekkel, mint a prohibíciót elrendelő Volstead-törvény. Az alkoholstop betarthatatlan volt, ráadásul az illegális szeszt nagyipari méretekben forgalmazó maffia „fizetővendégévé” tett mindenkit, aki meg akart inni egy pohár italt. A tengerentúli szervezett bűnözés a mai formájában valószínűleg nem is létezne, ha nincs ez az ostoba szabály. A dolognak olyan súlyos hatásai lettek (állami szintre emelkedő, a csúcsvezetést is elérő korrupció, hierarchikus bűnszervezetek, automata gépfegyverekkel vívott bandaháborúk), amellyel szemben az állam tehetetlen volt. Az illegális prostitúció (s a szesztilalom által felturbózott maffia) jóval nagyobb közbiztonsági problémákat okoz Amerikában, mint az ilyen téren megengedőbb Európában. Egyetemistákat rabosítanak okirathamisításért, mert 21 éves koruk előtt nem ihatnak egy pofa sört. S ha még nem volt elég példa, hogyan lehet gyanús motivációjú, voluntarista szabályozással egész társadalmakat tönkretenni, a fejlődésben visszavetni, jöjjön még egy!

Mindenkinek figyelmébe ajánlom Diego Buňuel dokumentumfilm-sorozatának Venezueláról szóló részét. A benzin ott rendkívül olcsó – virágzik is az üzemanyag-maffia. A szomszédos Kolumbiában ugyanis hatvanszor (nem tévedés: 60-szor) drágább a benzin. Így aztán a határ mentén tucatjával sorakoznak az illegális benzinraktárak. A csempészek szervezetbe tömörülnek, lefizetik a rendőröket. Chávez olcsóár-kampánya létrehozott egy olyan szervezett bűnözést, amely pár év múlva állam lesz az államban. Ha igazán felpörög a rezsicsökkentés (tíz százalék? Húsz, harminc, negyven!) előbb-utóbb a PB-gázpalackot is megéri majd átcsempészni a szomszédba. Az ilyen életszerűtlen árszabályzás (gondoljunk csak az olajszőkítésre) ugyanúgy bűnre csábít, mint a tiltás. Ha pedig egy legális igényt bűnné (vagy elérhetetlenné, nehezen elérhetővé) teszek, azzal a kriminalizált fogyasztót és forgalmazót cinkossá, egyben az állam (s a vele összefonódott alvilág) szemára megzsarolható prédává degradálom. Szép új Lázár-világ.