Szavazz ránk a Goldenblogon

HTML doboz

Kövess minket!

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr

elofizetok.png

Atlatszo.hu a facebookon

Hirdetés

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Atlatszo.hu

Nincs megjeleníthető elem

Vastagbőr

Nincs megjeleníthető elem

Legfrissebb kommentek

Ténytár

  • loader.gif
  • loader.gif

Google hirdetés

Budai, Papcsák és a Közgép

Budai Gyula nem érzi dicsőségnek, hogy Gyurcsány Ferenc ellen eljárást indítottak, Papcsák Ferenc  szerint pedig „azelmúltnyolcévben” Magyarország a spekulatív tőke rabjává vált. A Transparency International szerint az ország helyzete gyengült a korrupcióellenes harcban, és szeretnék, ha a kormány meghallgatná az ajánlásaikat. A Jövőképp Fiatalok Magyarországért Egyesület Korrupció és elszámoltatás című vitaestjén jártunk.

44c80b6b_2cbe_410b_8854_fe26e1e1fb30.jpg.ashx.jpg

Kétféle szempont szerint is sikeresnek lehet mondani az elszámoltatást – mondta előadásában Budai Gyula államtitkár, korábbi elszámoltatási kormánybiztos. Az egyik szempont a statisztika: 2010 novembere és 2012 augusztusa között több mint 1400 ügyben vizsgálódtak. Ezek között voltak előre meghatározott ügyek és bejelentések is. Ebből 110 darab nyilvános jelentés készült, amelyeket egy kormányzati honlapon olvashatóvá is tettek. Összesen 61 feljelentés történt, harmincban még folyik a nyomozás, 7 ügy került bírósági szakaszba. Eddig 39 személyt vádoltak meg és 47 személyt gyanúsítottak meg. Ám Budai szerint a sikerességet leginkább az határozza meg, hogy az előző kormányzatokhoz kötődő beruházásokból, szerződéskötésekből származó pénzekből mennyit sikerül visszaszerezni a költségvetés számára.

A teljes összegről nem esett szó, Budai mindössze néhány esetet emelt ki, például a péti nitrogénművek számára kiadott állami garanciavállalás visszavételét (2,5 milliárd forint), illetve az Omninvest 2,5 milliárdos támogatásának visszafizettetését kamatostul. Budai azt is hozzátette: az elszámoltatás nem politikai üldöztetés, hanem igyekeztek feltárni a jogellenesen kötött szerződéseket. „Az én munkám nem az volt, hogy itt embereket felelősségre vonjak” – jegyezte meg, utalva arra, hogy a sajtó által sugallt képpel ellentétben az elszámoltatási kormánybiztos nem nyomozóhatóság, ellenben komoly társadalmi igény miatt végzi a munkáját. Az újságíróktól elvárná, hogy tájékozottak legyenek a biztos munkáját illetően. Szerinte az elszámoltatás nem attól sikeres, hogy egy volt miniszterelnök ellen eljárást indítanak-e vagy sem, még ha a média számára ez elsődleges szempont is. A volt elszámoltatási biztos egyébként az MSZP-s kormányban hasonló tevékenységet folytató Keller László, korábbi közpénzügyi államtitkár munkájára is utalt, miszerint ő és Papcsák Ferenc voltak „az első áldozatai”, holott Budai csak szakmai munkát végzett 1998 és 2002 között a Fidesz-frakciónak.

Az én munkám nem az volt, hogy itt embereket felelősségre vonjak. - Budai Gyula

A Transparency International (TI) szerint a kormánynak felesleges volt a nemzeti integritás rendszerének legerősebb pillérjét, a választási rendszert átalakítani, ehelyett a leggyengébbet, párt- és kampányfinanszírozást kellett volna megreformálni – mondta Hack Péter, jogász. A TI nemzeti integritásrendszer kutatásában megpróbálták meghatározni a korrupció elleni stratégia prioritásait, továbbá az integritás rendszerét alkotó elemek erősségeit és gyengeségeit. A tanulmányban 13 alkotóelem között szerepel a törvényhozás, a végrehajtó hatalom, a közszolgálat, az igazságszolgáltatás, a rendvédelmi szervek, az Állami Számvevőszék is. A vizsgálat során kiderült, hogy Magyarországon a három leggyengébb terület sorrendben a politikai szféra, vagyis a párt- és kampányfinanszírozás, ahol változás alig történt, amit végrehajtottak, az is inkább rontott a helyzeten; továbbá az üzleti élet, illetve a kormányzati korrupcióellenes szervezetek. Ez nem azt jelenti, hogy ezek lennének a legkorruptabbak, hanem azt, hogy integritás szempontjából a leggyengébbek, a legsebezhetőbbek. A tanulmány készítői ajánlásokat is tettek. Eszerint csökkenteni kellene a független intézmények politikai befolyásolását, szigorúbb szabályozásra van szükség a pártfinanszírozás területén, meg kell oldani közérdekű bejelentők hatékonyabb védelmét, etikai kódexeket kell alkotni, és következetes, hosszú távú korrupcióellenes stratégiát kell elfogadni.

Ehhez kapcsolódóan Alexa Noémi, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója megjegyezte: a fékek és ellensúlyok rendszere az utóbbi 1-2 évben jelentősen gyengült. A jogalkotás kiszámíthatatlan módon zajlik, visszalépés, hogy nem létezik lobbiszabályozás, a sok egyéni képviselői indítvány miatt a törvénytervezetekhez nem készülnek hatástanulmányok, magasak a korrupciós kockázatok, vagyis szorosan összefonódik a politikai és üzleti elit. Létezik a state capture, vagyis Magyarországon az állam egyes érdekcsoportok foglyává vált. A közönség egyik tagja később megkérdezte, hogy itt Simicska Lajosról van-e szó. Alexa Noémi erre azt válaszolta, hogy a state capture nem most indult, de a Közgépet is ide lehet sorolni. Budai Gyula és Papcsák Ferenc nem kívánt reagálni kérdésre.

Alexa szerint csak olyan antikorrupciós politika vezethet eredményre, amelyre elsősorban a politikai elit működésének átláthatóságát célozza. Sok kezdeményezés indult a korrupciós esetek feltárására, folytatatta, és tulajdonképpen mindegy, honnan jön, pozitív és értékelendő. Sajnálatos, hogy az ügyeknek mindössze az 5 százaléka jut el abba a szakaszba, hogy lehessen vele valamit kezdeni – ennek főként az az oka, ahogy a korrupciót nagyon nehéz bizonyítani. Alexa Noémi szerint az elszámoltatási kormánybiztos intézményének megalkotása több kérdést is felvet. Miért kell egy új szereplőnek lépnie egy olyan területre, amely ugyan nem hatékony, de a jelenlegi szereplőknek, vagyis  rendőrségnek és az ügyészségnek minden felhatalmazása megvan a korrupciós esetek kivizsgálására? Ha ezek függetlenül működnek, miért kell egy újabb intézmény? Ha pedig nem működnek függetlenül, mennyit tud hozzátenni érdemben a munkához egy kormánybiztos? A Transparency álláspontja egyértelmű: úgy kellene működnie a rendőrségnek és az ügyészségnek, hogy ne legyen szükség külön elszámoltatási kormánybiztosra.

Nem mindegy, hogy milyen érdekcsoportok határozzák meg a társadalmi rendszert. Az elmúlt nyolc évben (…) egy, a gazdasági vállalkozói tőkéhez kapcsolódó fogollyá vált az ország. - Papcsák Ferenc

Az utolsó felszólalónak, Papcsák Ferenc országgyűlési képviselőnek mindössze néhány perce maradt arra, hogy elmondja: Magyarország semmivel sem rosszabb, mint a világ bármilyen más országa, sőt, a régióban kivételesen erős jogrendszerünk van. Eleve többpártrendszer van, ami jó. A volt elszámoltatási kormánybiztos szerint az elmúlt nyolc év, vagyis a 2002 és 2010 közötti MSZP-kormányok legnagyobb problémája az volt, hogy „az ország a spekulatív tőke rabjává vált”. Alexa Noémi megjegyzéseire visszautalva azt mondta: a rendőrségnél hiányoznak a technikai feltételek ahhoz, hogy hatékonyan fel tudják tárni a korrupciós eseteket, mert a rendőrök nem kapnak megfelelő közgazdasági, jogi képzést. Budai Gyulával pedig egyetértett, hogy ha egy volt miniszterelnök ellen eljárás indul, az nem öröm, hanem szégyen.

A beszélgetés egy olyan ígérettel zárult, amelyet remélhetőleg a kormány most már be is fog tartani. Papcsák Ferenc ugyanis megfogadta, hogy a Transparency Internationallel korábban megszakadt egyeztetéseket újra fogják indítani. Tavasszal a TI hiába próbálta felvenni a kapcsolatot a kormánnyal, hogy egyeztessenek a párt- és kampányfinanszírozás szabályainak átdolgozásáról, egyszerűen süket fülekre találtak. A zuglói polgármester szerint ez most másképp lesz.

Meglátjuk.

Kép innen.

süti beállítások módosítása